Új mindenes gyűjtemény 4. 1985
Duka Zólyomi Norbert: A nagyszombati orvostudományi kar és történeti előzményei
fejtették ki gyakorlati orvosi tevékenységüket. Ha az előbb közölt vázlatos táblázatot vesszük tekintetbe, úgy kitűnik, hogy 272' orvostanhallgatóból 24 orvosi címet szerzett személy nem tért vissza Magyarországra, ami az összlétszám kb. 10 százalékát teszi ki. Ez az arány önmagában nem volna olyan számottevő, ha nem volna olyan alacsony a számítás alapját képező létszám, azaz: az ország igényeihez képest nagyon kevesen szerezték meg a külföldi diplomát. A visszakerült orvosok távolról sem tudták az ország orvoshiányát megoldani. Idegen orvosok működése Magyarországon. Mivel a külföldön végzett magyarországi orvosok száma nem volt elegendő a mindenütt mutatkozó orvoshiány kielégítésére, tág tere nyílt a külföldről bevándorló és boldogulást itt kereső, valamint az országba valamely főúri család vagy város meghívására betelepedő orvosoknak. A 15. századig leginkább olasz származású orvosokat találunk Magyarországon. Ennek leginkább két oka volt: a bolognai és páduai egyetemek már akkor ontották Európa minden országába az orvosi képzettséggel bíró személyeket, amikor máshol még egyáltalán nem vagy csak hézagosan folyt orvosképzés. A másik ok Magyarország dinasztikus kötöttségeiben rejlett. Az Anjou-házi uralkodók, Károly Róbert és Nagy Lajos idejében természetes volt, hogy kíséretükben vagy nyomukban olasz orvosok jelentek meg Magyarországon. Hasonlóképpen nagyobb számú olasz orvos költözött be Mátyás király második felesége, Beatrix nyomán az országba. A későbbi időkben csak elvétve találkozunk olasz származású orvosokkal. A 13. századtól kezdve néhány francia származású orvos működött Magyarországon. Így pl. Johannes Gallus, akinek vezetékneve (mint jelző) is mutatja eredetét: Nevezett a francia uralkodócsaláddal volt rokonságban, és mint akkoriban gyakori volt, a papi hivatást is gyakorolta: a Ferenc-rendiek priorja volt. Szepesolasziban temették el, és sírhelye sokáig beteg zarándokok úti célja volt, akik ott reméltek bajaikból kigyógyulást. Más esetekben is az illető orvos francia eredetére utal a Gallus név. Mátyás király idejében működött Christopherus Gallus, aki azonban Olaszországban született. Gallus Imre — nevét magyarosítva is emlegették: Francia Imre — dunántúli püspök volt, és egyúttal orvosként is tevékenykedett. Végül Josephus Gallus 1602-ben mint orvos tűnt fel Brassóban. 1 9 A földrajzi közelség és az a körülmény, hogy Krakkóban folyamatosan oktatták az orvostudományt, azt eredményezte, hogy gyakran lengyel orvosok kerültek Magyarországra. Radlica János lengyel orvost Nagy Lajos király hívta meg. Szanoki Gregornak, Mátyás király nevelőjének meghívására Sztaniszlav Pleszki és Marcin Przemysl jöttek az országba. A Mátyás alapította pozsonyi egyetem, az Academia Istropolitana katedrájára kapott meghívást az Olkuszból származó orvos, Marcin Bylica, de ő az intézmény keretében csillagászatot és filozófiát adott elő, és' csak később, a pozsonyi egyetem megszűnése után, a budai egyetemen adott elő orvosi minőségében. 2 0 Különleges közjogi helyzet is alkalmat adott lengyel orvosok ismételt betelepedésére. 1412-ben Zsigmond király 16 szepességi várost, illetve helységet adott zálogba a lengyel királynak, hogy kölcsönt szerezzen 132
