Új mindenes gyűjtemény 4. 1985
Püspöki Nagy Péter: A Csallóoköz vízrajzi képének története Strabó Geógraphikájától IV. Béla király koráig
Bogdán I.: Hossz- és földmértékek... 178 és 183. {Lásd még a 139. jegyzetet.) 151 „In Camarum triurn aratrorum terram secus flumen Danubii et piscacionen in eodem Danubio in loco, qui dicitur Wagetuin." — CDS1. I. 55 4 04 3. 152 Az átszámítást Bogdán I.: Hossz- és földmértékek... 164. alapján végeztük. Lásd még a 139. jegyzetet. 153 Lásd a 94. skk. lapon. 154 Keszi (Kezw) és Szentandrás ( S. Andree) falukról IV. Béla király 1268. évi aranybullája ezt mondja: „ezek határa az első határjelnél kezdődik, amely ott van, ahol a Waag folyó a vár alatt a Dunába ömlik, és (a határvonal) a Duna mentén felfelé halad Szent András apostol temploma irányába", azaz: „... quarum prima meta incipit, ubi Waag fluvius intrat Danubium sub castro et vadit superius versus ecclesiam s. Andree apostoli ascendendo iuxta Danubium..." — MES. I. 552. Következésképpen Keszi és Szentandrás falu határa pontosan a Vág 1268. évi torkolatának pontján, közvetlenül a vár alatt volt. Ezt az oklevélben magyar raggal ellátott Wagetuin alak (értsd: ,Vág tövén') is hangsúlyozza. Mivel Szentandrás falu nyugat felé irányuló határvonala a Duna 1268-i medrét követte, Keszi falu határa a Vág torkolatától annak 1268-i medre mentén északi irányban haladt. Ezt a határjárás befejező mondata igazolja: „határuk (ti. Keszi és Szentandrás faluké) a mocsáron keresztül a Wag vizéig halad... és a Wag vize mentén lefele húzódik... és innen a Wagtuhoz száll alá, vagyis az első határjelhez, ahol véget ér", azaz «... que tendit per paludem usque aquam Waag... et protendit inferius iuxta aquam Waag... et inde descendit ad wagtu, scilicet ad priorem metám ubi terminatur." — MES. I. 552—553. 155 Anonymus: Gesta Hungarorum. Bp. 1975, 94. 156 IV. Béla király 1268-i aranybullája kifejezetten megemlékezik Camarun faluról (Komáromról), melyben a királyi udvarnokok laktak (MES. I. 559.). A 154. jegyzetben ismertetett határjárást figyelembe véve — amelyből egyértelműen kiviláglik, hogy a Vág jobb partján, illetve a Duna bal partján a Vág torkolatától nyugat és észak felé Szentandrás és Keszi faluk határa fekszik — világosan következik, hogy Komárom vára és az azonos nevű falu nem a mai város helyén, hanem az 1268-i Vágtő keleti oldalán volt. Ezt Komárom falu ugyanott közölt határjárása is igazolja. 157 Lásd Knauz N.: A Garam Szt. Benedeki apátság... I. 159. Knauz nem tudta azonosítani ezt a birtokot, csupán a rá vonatkozó adatokat közölte. 158 Az ókori Duna Komárom északi határánál tett déli irányú kanyarulata tehát nem a Vág hatására keletkezett, hanem az átlagos 107 m tenger feletti magasságú térszínt hirtelen, 108-109 m-re való emelkedésének következménye. 159 Lásd részletesebben az 5. alfejezetben, főként a 103. skk. lapokon. 160 Szántó falu határát tehát a Duna hagyta el. Ez a körülmény a XIV. században már okot adhatott az apátság és a Némái Kolos 118
