Új mindenes gyűjtemény 4. 1985
Püspöki Nagy Péter: A Csallóoköz vízrajzi képének története Strabó Geógraphikájától IV. Béla király koráig
A meghatározást a Vályi Béla szerkesztésében kiadott A Dunavölgy átnézeti térképe 1:125 000. Bécs, 1900, 7. és 8. szelvényének segítségével végeztük el. 35 Püspöki Nagy P.: Limes Romanus... 138—139., 145. Lásd még alább a 75. skk. lapot és a 4b. ábrát. 36 A Ptolemaios által ajánlott vetület alkalmazása azért fontos, mert más vetület keretében eltérő szöget kapnánk. Megjegyezzük, hogy Ptolemaios két vetületet javasolt: egy kúpvetületet a világtérkép és a világtájak ábrázolására és egy egyszerű egyenlő oldalú, derékszögű négyzetes hálózatot az egyes tartományok térképeinek megszerkesztéséhez. Mi ez utóbbit használtuk. Egyes tartományok ábrázolása esetében a két vetület közt elhanyagolható az eltérés. 37 A Ptolemaios-féle földabrosz Európa-térképén kirajzolódó Dunavonal összességében ugyan torz, de egyes részei a tartományok határai közt helyesek. Noricum, Felső- és Alsó-Pannonia eredeti térképeinek eltérő tájolását pontozott keretek segítségével feltüntettük. Lásd a 2—4. ábrát és a 75. lapon mondottakat. 38 Vö.: Püspöki Nagy P.: Limes Romanus..., a 150. lapon lévő ábránkat. 39 A Csallóközre nézve lásd alább az egész 4. alfejezetet, különösen annak a Dudvággal is foglalkozó vágközi részét az A/, a Csalló folyót ismertető részét a B/ pontban, és főképpen a Duna-meder altáji vándorlásával foglalkozó F/ pontot. A földtani és a vízmechanikai érveket az 5. alfejezetben foglaltuk össze. 40 A Cseles és Csiliz folyók Patas határában egyesült vizeinek zömét — amelyek az ókori és középkori Csallóköz déli peremét szegélyezték — a Csalló a középkorban a Megye-ágon át vette fel Apácaszakállas felett. Ez a XIII. századi helyzet, melyet alább a 4. alfejezet D/ pontjában ismertetünk, lényegében az ókori helyzettel azonosnak tekinthető. 41 Természettudományi indoklását lásd az 5. alfejezetben. 42 „ ... (tributum in descensu) fluvii Vag a castro Sempthey incipiendo usque in paludes, in quas idem, fluvius descendit," — HO. VI. 66. Az oklevél hitelének igazolását lásd Szentpétery I.: Krit. jegyz. I. 979. 43 Ellenkező esetben 1665-ben az Érsekújvári-Duna gútai szakaszán nem fogyhatott volna ki teljesen a víz. — Vö. Takáts S.: A dunai hajózás ... MGSz. VII. 1900, 101. 44 A Vágnak — annak ellenére, hogy a 42. jegyzetben idézett 1252-i oklevél szerint egy mocsárba ömlött — a XI. században volt már saját közvetlen lefolyása is a gútai mocsár keleti oldalán. Ezt I. Géza király 1075-i oklevele bizonyítja, melyből megtudjuk, hogy a garamszentbenedeki apátságnak három ekealja terjedelmű földet adott a Duna folyó mentében és halászatot a Duna azon helyén, melyet Wagetuinnek neveznek, azaz „In Camarum trium aratrorum terram secus flumen Danubii et piscationen in eodem Danubio in loco, qui dicitur Wagetuin". — CDS1 I. 55 1 3. A Vágtő XI. századi helyzetére nézve lásd a 4. alfejezet E/ pontját is, főképpen a 95. skk. lapokon. 45 A dalmát tengerpart kérdéses szakasza a mai térképeken az északi 108
