Új mindenes gyűjtemény 4. 1985

Püspöki Nagy Péter: A Csallóoköz vízrajzi képének története Strabó Geógraphikájától IV. Béla király koráig

szélesség 42° 20' és 44° 40' közé esik. A tengerpart további részei is, egészen az albániai Drini torkolatáig, megtartják az átlagos 45°-os dőlési szöget. Vö. Püspöki Nagy P.: Limes Romanus... 142. oldalán látható ábrával. 46 Azt a tényt, hogy a csúsztatás vonala valóban a két Pannónia közös határa mentén haladt, Ptolemaios saját kijelentésével igazolhatjuk. Alsó-Pannonia határainak leírásánál kifejezetten megírta, hogy a tartomány Felső-Pannoniával szomszédos határa „a Narrabo folyó torkolata után következő hajlatnál^ amely Kurtánál fekszik" halad ("„... et situm habet hune post Narbonem fluvium flexus, qui fit iuxta Curtam"). — Ptolemaios: Geographia Lib. II. Cap. XV. (Jacobo Angelo latin fordításában). Alsó- és Felső-Pannonia határának megvonásában történelmi és régészeti irodalmunk éppen Ptolemaios adatainak meg nem értése miatt bizonytalan. A történészek többnyire Ptolemaios „összekuszált" adataira hivatkoznak. (Pl. Graf A.: Übersicht... 38—39.) Pedig ezek az adatok távolról sem olyan zavarosak. 47 Kurta pontos fekvését régészeink mind ez ideig nem tudták tisztázni. Voltak szélsőséges nézetek is. Müller például Antonius útjegyzékére hivatkozva a muraközi Kurtianával vélte azonosnak. A többség Ószőny és Esztergom közt, Nyergesújfalu vidékén keresi, a Duna közelében. — Graf A.: Übersicht... 94., de másutt is. 48 Ez a téves feltételezés nemcsak a történészeket tartotta hatalmában, hanem még a vízrajzban járatos kutatókat is. Többek közt a ptolemaiosi állítások egyik ellenzőjét, František Rikovskýt, sőt újabban Szabadi Jánost is (lásd a 176. jegyzetet). A mai Nagy-Duna mindenkoriságának feltevését a XVI—XVII. századi hivatalos dokumentumok áradata teszi semmissé. Ezek nyomán kétségtelen, hogy a Nagy-Duna 1615 után alakult ki. 49 A tényre, hogy a Duna-határ egykorú latin neve nem Limes volt (határ, vonal), hanem ripa Danuvi (Duna-part), már 1936-ban felhívta a figyelmet' František Křížek (Bratislava X. 1936, 418.). A ripa Danuvi elnevezés tehát önmagáért beszél. Kifejezetten azt jelenti, hogy a birodalmi határ a Duna partján húzódott, a mi esetünkben — amint azt Ptolemaios világosan közölte — a mai Csallóköz északi peremén. Más szóval a sziget nagyobb része — Gúta környékének kivételével — a Római Birodalom szerves része volt. 50 Lásd az 5. alfejezetben a 99. skk. lapokon. 51 A másikkal, a mind ez ideig egyszerűen figyelmen kívül hagyott csallóközi útvonallal, amely Brigetio—Chertobalos—Carobensis— Arianae és Gerulata vonalán haladt, egy következő tanulmányunkban foglalkozunk. 52 Irmédi-Molnár L.: Térképalkotás ... 20—21. és 36—37. 53 „... Tertiam, quae ceteris et operis pulchritudine et ponderis gravitate multum excellit, quae ex tribus orbibus connexa, totius mundi deseriptionem subtili ac minuta figuratione complectitur..." —Pertz G. H.: Einhardi vita Caroli Magni. Hannoverae 1863, 34. 54 Vö. Váczy P.: A frank háború és az avar nép. Századok 108. 1974, 1048., 27. jegyzet; és MMFH. I. 35. 109