Új mindenes gyűjtemény 4. 1985

Püspöki Nagy Péter: A Csallóoköz vízrajzi képének története Strabó Geógraphikájától IV. Béla király koráig

forduló további pontokat adtuk meg. A záró pont ugyanis a következő tartomány kezdő pontja. 28 Pelikán O.: Slovensko ... 57—59. 29 Adatait részletesen közöltük a Limes Romanus... c. id. tanulmányunkban. 30 Pl. CIL. III. 4334., 4355. és 4336. Tudnunk kell, hogy Ptolemaios a Rába torkolatát és. Brigetiót azonos kótákkal jelölte (41° és 47°40'). — Ptolemaios: Geographia Lib. II. Cap. X. § 3. 25. és XIV. § 3. 31 „Flexus qui deinde sequitur a quo ad meridiem fluit 40° 40' 47° 50'. Qui in scissione fluvii ad meridiem fluit et appellatur N arabon 41° 47° 40'." — Ptolemaios: Geographia Lib. II. Cap. X. § 3. 32 Ptolemaiosnál Noricum keleti határát a Möns Ketios, a Ketioshegy alkotja. Ez a hegy a Bécsi-erdő, a Wienerwald Duna közelében fekvő legészakibb magaslata. Valójában St. Andrä és Klosterneuburg közt fekszik. A két hely távolsága légvonalban 9 km. Köztük több hegycsúcs jöhet számításba. A legvalószínűbb az a két Duna-parti hegy, amely Höflein a. d., Donau határában mintegy 200 méterrel emelkedik a Duna szintje fölé. Tengerszint feletti magasságuk +366 és + 361 m. 33 „A Duna túlsó, északi, a Gabréta-erdő felé néző oldalába torkolló folyó torkolatánál 36°—46°45'." — Ptolemaios: Geographia. Lib. II. Cap. X. § 3. A korábbi irodalomban a Ptolemaios-féle Gabréta-erdő lankáin fakadó, név nélkül említett folyócskát rendszerint a Kamp folyóval szokták azonosítani. Ezek a szerzők nem ismerték fel azt a körülményt, hogy a névtelen folyó a noricumil Duna-szakasz hajlatának legdélibb pontján ömlik a Dunába. Ez pedig a Kampról semmi esetre sem mondható el. A névtelen folyó tehát a mai Naarnnak felel meg. Az azonosítást a Duna-szakasz két részének alább bemutatott arányai is igazolják. 34 A Nagymaros és Vác közt fekvő Duna-kanyar Ptolemaios által megadott pontját a szakasz hosszúságára való tekintettel közelebbről kell meghatározni. Az azonosítást a következő módon végeztük: Megvizsgáltuk a Ptolemaiosi földrajzában szereplő — a keleti hosszúság 42°30'-én fekvő — karpisi Duna-kanyar környékére eső, azonosítható pontokat. Megállapítottuk, hogy a Duna jobb partján fekvő Solva és Karpis nevű települések Ptolemaiosnál a Duna-kanyarral egyező hosszúságon fekszenek. Ez azt jelenti, hogy az említett két településen áthaladó egyenes pontosan a karpisi kanyarulatban metszi a Dunát. Solva a mai Esztergom, Karpis pedig Dunabogdány és Leányfalu közt a Szentendrei-szigetet körülfolyó Duna nyugati ágába ömlő' Ásvány-patak torkolata mellett volt. Ez azt jelenti, hogy a Duna-kanyar Ptolemaios által meghatározott pontja ott van, ahol az Esztergomon és az Ásvárjy-patak torkolatán áthaladó egyenes metszi a Szentendrei-sziget keleti oldalán folyó Duna-ág közepét. Ez a pont a váci Csörgő-víz torkolatával szemben található. 107