Új mindenes gyűjtemény 4. 1985
Püspöki Nagy Péter: A Csallóoköz vízrajzi képének története Strabó Geógraphikájától IV. Béla király koráig
hogy mikor szűnt meg a gelléri nagy Duna-kanyar: az ókorban vagy annál később? A választ, szerencsénkre, nagyon szerény számú XI. századi okleveleink egyike világosan megadja. A garamszentbenedeki bencés monostort megalapító I. Géza király 1075-ben néhány birtokot a Vág környékén is adott az apátságnak. Köztük találjuk a Samto (Szántó) nevű falut is, amely minket a legjobban érdekel. Az oklevélben ezt olvassuk: „A Wag alatt tudniillik a Samto nevű falut és 67 eke alá való földet rétekkel és legelökkel meg a Duna közelében a nagy erdőt a Duna vizével együtt, valamint a lovászok negyven házát adtam a saját határaik között." 13 8 Az oklevél szövegének számunkra nagyon fontos adaléka, hogy a Duna közelében levő erdőt a Duna vizével együtt adta az apátságnak. Ez azt jelenti, hogy 1075-ben a Szántó nevű 2010 vagy 8509 ha területű falu 13 9 a Duna partján volt. Ha viszont megvizsgáljuk a mai Duna Csicsó—Komárom közti szakaszán a XIII. században volt faluk sorát, illetve azok határjárásait, egy ilyen hatalmas határral rendelkező Szántó falu sehol sem fér el. Komárom várától kezdve az egymást követő XIII. századi falvak, úgymint Szentandrás, a két Örs, Szentpál, a két Léi, a két Keszi, a két Néma és Ásványtő határai IV. Béla 1268-i határjáró levele fényében egymáshoz szorosan kapcsolódtak. 14 0 Azt viszont hasonló biztonsággal igazolni tudjuk, hogy a garamszentbenedeki apátság Szántó nevű birtoka nemcsak a XIII. században, hanem a sokkal későbbi századokban is megvolt. 14 1 Következésképpen a kérdéses Szántó falu, amely 1075-ben még a Duna mellett feküdt, 1268-ban már távol esett a Dunától. Szántó falu fekvésének tisztázása tehát egyúttal a Duna 1075-i helyzetének tisztázását is jelenti. IV. Béla aranybullája, amellyel 1268-ban Walter ispánnak adományozta a komáromi várat és a várbirtokokat, számunkra fontos helyrajzi adatokat tartalmaz. Az oklevélben szereplő határjárások közül Ócsa határának nyugati, Bogya — az oklevélben Bogha — felé néző oldalán találkozunk a garamszentbenedeki apátság Szántó falvának határával. Öcsa határának ezt a szakaszát, amely a mai Béke-major környékén haladt, ahol még most is megtalálható a Dudvág középkori helyét jelző holt meder, így írja le az oklevél: „ ... egészen a Duduag vizéig [melyet átlépve] a Sár vize mentén a fövenyen áthaladva a [Komáromi] vár koppányi nemesei a szomszédok [azaz Bálványszakállas] határa mentén halad. Innen 14 2 miután áthalad az Eer nevű tavon, két megújított határdomb van. A határdombok vonalán déli irányban haladva Sámud földjéhez ér, ahol kölcsönösen két határdombot emeltek, innen továbbra is lefele halad nyugat irányában a szentbenedeki apát és szolgagyőri vár jobbágyának, Almusnak határdombjaihoz. Majd ezután egy Ócsa mellett fekvő völgybe száll alá ... [majd tovább halad] egészen az első határdombig, ahol az említett Ócsa falukat [a komáromi várét és Voncsa fiaiét] Kulcsod falutól kölcsönösen határdombok különítik el." 14 3 A határjárás szövegéből tehát világosan kitűnik, hogy a garamszentbenedeki apát földje — azaz a Szántó — Ócsa falutól északnyugatra feküdt, ahol a falu határa északról délnyugat fele kanyarodott. Vagyis Szántó falu határát Bogya és Öcsa közt kell keresnünk, főleg az 1926-ban alapított Hodzsafalva keleti és Ócsa 94
