Új mindenes gyűjtemény 4. 1985

Püspöki Nagy Péter: A Csallóoköz vízrajzi képének története Strabó Geógraphikájától IV. Béla király koráig

nyugati határában, és tőlük északra. Határozottan megerősíti ezt Sándor Imre Esztergomi Káptalanhoz 1688-ban írt levele, melyben a szántói határ egyes részeinek terjedelméről ír: „Az második Kis Tanyay Templom mellett, az ki Harmincz két hold földbül áZZ/'

144 Márpedig Hodzsafalva Kistany meg a Bogyai-puszta egyesítéséből keletkezett. Ugyanebből a levélből tudjuk meg, hogy Szántó negyedik része „dunan innend Uy Vár felül" fekszik.

14

5 Ez a Duna az Érsekújvári-Duna, amely a XV. században a Csalló megszűnésekor keletkezett, következésképpen a Szántó határának negyedik része a mai Kis-Duna felett feküdt.

14

0 Hasonló eredményhez jutunk, ha a pannonhalmi apátság Szántó nevű, öt ekealja terjedelmű, tehát 150—835 ha közt mozgó birtokának fekvésére vonatkozó adatokat vizsgáljuk. Albeus 1237—40 közt készült jegyzékében azt olvassuk, hogy „a Pannonhalmiak Szántó nevű birtoka András és Márton földjeivel és Keszivel meg Szent Benedek faivá val határos".

14

7 Ebből a szomszédszágból ma csupán egy tény állapítható meg biztosan: a pannonhalmi apátság Szántó nevű birtoka határos volt a szentbenedeki apátság azonos nevű birtokával.

14

8 A problémára csak IV. Béla 1258-i ítélete vet némi fényt, mely szerint Szántót a szolgagyőri vár gelléri jobbágyai vették meg. Ez arra utalhat, hogy Szántó Gellér közelében volt.

14

9 (Lásd a 8. ábrát.) Az eltűnt Szántó falu tehát a régi Felsőgellér és Ekecs határai közt fekvő, a kistanyi templomtól észak felé haladó földsáv volt, amelynek nagyobb része a mai Kis-Duna vonalán is átnyúlt.

15

0 Az elmondott körülményekből tehát világosan következik, hogy a XI. században, pontosan 1075-ben a Duna — a római kor óta változatlanul — Komáromnál találkozott a Rábával, mert a nyárasdi kanyarulatnál délnek forduló medre Szántó déli, Gellérrel közös határa mentén keleti irányba fordult. Egykori medrét még ma is megtaláljuk a részletes térképeken, melyeken a 110 méteres tengerszint feletti magasságot jelző — Gellér alatt Nemesócsa és Ekei felett húzódó, Aranyos határáig jól követhető két párhuzamos — szintvonal mutatja a Duna ókortól 1075-ig igazolt helyzetét. Ennek a magassági vonalnak az ívelése mintegy 350 méter széles, hatalmas folyómederről tesz tanúságot, az ókori és kora középkori Duna folyásának helyéről. A Duna ókortól 1075-ig lényegében változatlan medrének komáromi helyzetképéről kiváló bizonyítékot szolgáltat a garamszentbenedeki apátság egyszer már idézett alapító oklevele. Ennek egy másik helyén azt olvassuk, hogy „Komáromban a Duna folyó mentén három ekealja terjedelmű földet és ugyanazon a Dunán halászatot azon a helyen, amelyet Wagetuin-nek neveznek"

i5

i kapott az apátság. Hogyan adhatott I. Géza király az apátságnak a Vág tövén közvetlenül a Duna mentén, ahol a komáromi vár áll, 105 vagy 381 hektár terjedelemben

15

2 földet? Még azt sem mondhatjuk, hogy a kérdéses föld a vár után kezdődött, hiszen 1268-tól kezdve hitelesen tudjuk igazolni, hogy a komáromi várhoz közvetlenül csatlakozott Szentandrás, a két Örs és a további falvak sora.

15

3 Sőt az 1268. évi aranybullából még azt is tudjuk, hogy a már említett Szentandrás falun kívül, amely a vártól nyugatra feküdt, északon szintén egy Keszi nevű eltűnt falu volt határos a várral.

15

4 A Vág folyó mai torkolatá95