Új mindenes gyűjtemény 3. 1984
Bogoly János: A Bodrog és a Latorca vidékének természetrajza
árterében előfordul a viszonylag ritka kockás sikló (Natrix tessellata). Ennek a rajzolata néha emlékeztet a zegzugos vonalra, nyilván innen származnak az olykor felbukkanó viperalegendák. Madarak Az eddig felsorolt állatokat aránylag könnyű volt bizonyos helységek környékéhez kapcsolni, a levegő szárnyasaival ez már jóval nehezebb volna. Ezért a következőkben felsorolom a vizsgált területen észlelt jellemző és ritkább fajokat, függetlenül attól, hogy fészkelnek-e területünkön, vagy sem, és megemlítem a ritkán felbukkanó madarakat is. Amikor egy-egy madár előfordulását bizonyos helyhez kötöm (pl. Bodrogköz, Ung-vidék stb.), ez nem jelenti azt, hogy ezek a madarak máshol nem bukkanhatnak fel, csupán azt, hogy eddig a megnevezett vidékről vannak megbízhatóbb észlelési adatok. Elsőként itt is a vízi élőhelyeket tekintjük át. Közönségesnek számít a szárcsa (Fulica atra) és a tőkés réce (Anas platyrhyncha). A többi közül előfordul a kendermagos réce (Anas strepera §), a böjti réce (Anas querquedula), a csörgő réce (Anas crecca), a nyílfarkú réce (Anas acuta §), a cigányréce (Aythya nyroca) és a barátréce (Aythya ferina §). Eléggé elterjedt még a fehér gólya (Ciconia ciconia §), de a fekete gólya (Ciconia nigra §) már csak az elhagyatottabb helyeken fészkel, az ártéri erdőkben. Két példányt magam is megfigyeltem (1979) a Vilhányi-erdő környékén. A gémek közül leggyakoribb a szürkegém (Ardea cinerea §), ritkább viszont a vörösgém (Ardea purpurea §). Eléggé elterjedt a dankasirály (Larus ridibundus §), továbbá a vizek állandó lakója, a kisvöcsök (Podiceps ruficollis), a bakcsó (Nycticorax nycticorax §), a bölöm bika vagy dobosgém (Botaurus stellaris §), a törpegém vagy pocgém (Ixobrychus minutus §), a törpe-vízicsibe (Porzana pusilla §), a bíbic (Vanellus vanellus §), a piroslábú cankó (Tringa totanus §), a réti tücsökmadár (Locustella fluviatilis §) és a foltos nádiposzáta (Acrocephalus schoenobaenus §). Ugyancsak a vízkörnyékhez kötődik a vízityúk (Gallinula chloropus), a kislile (Charadrius dubius §), a függőcinege (Remiz pendulinus §), a kanalasgém (Platelea leucordia §). Az utóbbi és valószínűleg a vörösnyakú vöcsök (Podiceps griseigina §), a feketenyakú vöcsök (P. caspicus vagy más néven P. nigricollis §), a kis vízicsibe (Porzana parva §) és a pettyes vízicsibe (P. porzana) is csak a Bodrogközben él. Viszont Abaránál és a Keresztúr-pusztán is láttak már pihenő énekes hattyút (Cygnus cygnus §). Az erdősbokros részeken élő madarak közül megemlíteném a szalakótát (Coracias garrulus §), a lappantyút (kecskefejő — Caprimulgus europaeus), a betelepített fácánt (Phasianus colchicus), a színpompás búbosbankát (Upupa epops §), az erdő orvosainak számító nagy és kis fakopáncsot (Dendrocopos major §, illetve D. minor §), a csak Bodrogközben megfigyelt fehérszárnyú szerkőt (Chlidonias leucoptera §), a kormos szerkőt (C. nigra §), az 42