Új mindenes gyűjtemény 3. 1984

Bogoly János: A Bodrog és a Latorca vidékének természetrajza

ŕ rok, kertszélek, mezsgyék, útpadkák, kerítések tövei, árokszélek, töltések, szemétdombok stb. Vidékünkön az ilyen helyeken a következő gyomok gyakoriak: apró csalán (Urtica urens), egérárpa (Hordeum murinum), egynyári perje (Poa annua), erdei turbolya (Anthriscus silvestris), fedélrozsnok (Anisantha tectorum), fehér árvacsalán (Lamium album), fehér libatopp (Chenopodium album), fehér üröm (Artemisia absinthium), fényes laboda (Atriplex nitens), foltos bürök (Conium maculatum), fügelevelű libatopp (Chenopodium ficifolium), gyalogbodza (Sambucus ebulus), henye magiszák (Asperugo procumbens), heverő szagyán (Sagina procumbens), kőperje (Sclerochloa dura), libapimpó (Argentina anserina), madárkeserűfű (Polygonum arenastrum), nagy csalán (Urtica dioica), nagy útifű (Plantago major), orvosi székfű (Matricaria chamomilla), papsajtmályva (Malva neglecta), pásztortáska (Capsella bursae-pastoris), pongyola pitypang (Taraxacum officinale), puha rozsnok (Bromus mollis), ragadós galaj (Galium aparine), réti perje (Poa pratensis), sebforrasztó zsombor (Descurainia sophia), subás farkasfog (Bidens tripartitus), sugártalan székfű (Chamomilla suaveolens), tatár laboda (Atriplex tatarica), útszéli zsázsa (Cardaria draba), fekete üröm (Artemisia vulgaris) és varangyszittyó (Juncus bufonius). A vasúti közlekedés sok távoli országból és égtájról hozhat növénymagokat vidékünkre, ezek közül az életképesebbek meg is telepednek a vasúti töltések és sínek mentén. Pl. az ágcsernői nagyon forgalmas vasúti átrakodó állomás sínéi között a következő érdekesebb növények előfordulását figyelték meg: gyalogakác (Amorpha fruticosa), üröm (Artemisia sieversiana), veres szarumák (Glaucium corniculatum), kerti seprőfű (Kochia scoparia), tatársaláta (Lagedium tataricum), virginiai zsázsa (Lepidium vírginiacum). 9 Állatvilág A Bodrog és a Latorca vidékének állatvilága is hasonló fejlődésen ment keresztül, mint a növényzet, tehát a mai fajok javarészt a legutóbbi jégkorszak után kerültek területünkre. Jégkorszaki maradvány csak kevés maradt — ilyen pl. az elevenszülő gyík (Lacerta vivipara pannonica). Az állatvilág mai képét elsősorban az emberi tevékenységtől nem, vagy csak kevésbé bolygatott területek kiterjedése és változatossága alakítja ki. Vidékünk állatvilágának ismertetése során is főképp a jellemző és veszélyeztetett fajokat veszem figyelembe. Alacsonyabbrendűek és rovarok Mivel az állatvilágnak e tartománya igen gazdag fajokban, egy rövid áttekintés keretén belül nem lehet kimerítő képet adni róla. Ezért csak érdekességeket kiemelő rövid jellemzést tudok adni erről a témáról. 38