Új mindenes gyűjtemény 3. 1984
Géczi Lajos: Ung-vidéki gyermekjátékok és mondókák
pedig többnyire elfogult és különösen vigyáz. Innen az egyenetlénség még egyazon énekes adatain belül is." Adatközlőim a köznyelvi ejtés szabályai szerint igyekeztek beszélni. Persze a mi esetünkben „köznyelvi" a szlovákiai magyarság által beszélt, sajátos vonásokkal színeződött változat értendő 1 3. Az adatközlők egymás közötti érintkezésében is (tehát családtagok, szomszédok, jó barátok között stb.) gyakori a helyi nyelvjárás használata; idegenekkel társalogva azonban átváltanak a köznyelv használatára. Ám minden igyekvésük ellenére sem sikerült beszédükből teljesen kiküszöbölniük a nyelvjárási réteget. Közlésemben szándékosan nem korrigáltam sem az egyik, sem pedig a másik ejtés javára a szöveget. Célom ugyanis az volt, hogy a szöveg közreadásával egyidejűleg rögzítsem az Ung-vidék magyar nyelvhasználatának mai állapotát. Ezért tehát egyetlen szövegrészben egymás mellett találhatók regionális nyelvünk köznyelvi és nyelvjárási változatai. Érdekes tanulságul szolgáltak a gyerekekkel folytatott beszélgetések. Szüleikkel, nagyszüleikkel ellentétben ők inkább a nyelvjárási változat felé hajlottak. Kérdéseimre gondolkodás nélkül az otthon és egymás között szokásos „családi nyelvet" használták. A gyerekeket még aligha gátolják olyan meggondolások, hogy „tájszólásuk" miatt esetleg alacsonyabb műveltségűeknek tekintik őket. Igaz, többségükkel iskolán kívül találkoztam, főleg játszótereken, ahol felszabadultabban mozognak, de beszélnek is. A gyermekmondókák jelentős részében találkozhatunk vaskosabb kifejezésekkel, ám nem valamiféle trágárkodás miatt, hanem mert a falusi fiúk egymás között soha nem alakoskodtak, finomkodtak. A kislányok játékdalaiban, mondókáiban nincsenek ilyen kifejezések, vagy ha nagy ritkán előfordulnak, a fiúk csúfolódó és tréfás mondókáiból szivárogtak át. Nyilvánosan, tehát népesebb gyermekcsoportban is igen nagy szégyennek számított a kislányok szájából elhangzó csúnya szó. Szigorúan őrizkedtek is ilyenek használatától. 4. A dallam Nem vagyok hivatásos folklorista, azt azonban kezdettől fogva tudtam, mekkora jelentőséget tulajdonított Kodály a szöveg és dallam egyidejű lejegyzésének 1 4: még a dallam nélküli gyermekverseket, kiolvasót is kottával kell följegyezni, mert ritmusa akkor is van, s nem mindig egyértelmű." Az itt közölt dalok és mondókák is dallamostul volnának teljes értékűek. Minthogy azonban a gyűjtő nem ért annak lejegyzéséhez, a technikát hívta segítségül. Magnószalag őrzi a gyermekdalok és -mondókák dallamát mindaddig, amíg valamelyik vállalkozó kedvű zenészünk át nem alakítja azt hangjegyekké. 99
