Új mindenes gyűjtemény 2. 1983

Blaskovics József: Gömör az oszmán-török uralom idején

Sebestyén) is csapataikkal. Először a 400 főnyi oszmán helyőrség védte Szabatkát vették ostrom alá. Három napi véres küzdelem után a várat a szövetségesek bevették.

2

1 Az oszmán helyőrség egy szálig elesett. Helyüket német várőrség foglalta el.

2

2 Teuffenbach és Pálffy Miklós egyesült seregei 1593. november 11én további fényes győzelmet arattak Fülek elfoglalásával. Kemény harcok után november 17-én a füleki vár helyőrsége megadta magát. A kapituláció után az oszmán várőrség életben maradt részét és a város oszmán lakosságát az egyesült hadak a szécsényi várba kísérték. Közülük vagy háromszázan úgy döntöttek, hogy Füleken maradnak. Minden bizonnyal felvették a kereszténységet, mert Kjátib Cselebi

2

3 hitehagyottaknak bélyegzi őket Fülek felszabadítása után a török oldalon nagy zűrzavar támadt, úgyhogy még ugyanabban az évben kiürítették Kékkő, Somoskő, Szécsény és Drégely várát, majd 1594. március 9-én feladták Nógrádot is.

2

4 Gömör megye első hódoltsága idején nagy szerepet játszott Szabatka erődje. Helyőrsége biztosította Gömör megye falvainak és Rimaszombatnak védelmét. Szabatka a Rima folyó jobb partján épült, nem messze a várostól, amely a Rima szemközti partján fekszik. Az erődöt a „cseh testvérek" (a huszita seregek) egy csoportja építette. Jan Jiskra (Giskra) zsoldos hadvezér

2

5 már székelt itt 1441-től 1460-ig. Ekkor azonban Mátyás király az erődöt elfoglalta. 1460 és 1554 között az erőd valószínűleg hasznavehetetlen állapotban volt. Mihelyt azonban Fülek török kézre került, Mehmed füleki bég felismerte az erőd stratégiai fontosságát, s kettős várfallal és bástyákkal vette körül. Közepén négyzetes alapú torony állt, amelyet vízzel elárasztható árok vett körül.

2

6 Az erőd feladata az oszmán uralom alá került falvak és birtokok, valamint Rimaszombat városának a védelme volt. Az oszmán helyőrség kisszámú volt, nagyobb katonai akciót nem kezdeményezhetett. Például 1556—57-ben Hadzsi Ali parancsnoksága alatt mindössze három bölük (egy bölük = 10 katona) állomásozott benne. 1559-ben csak 32 janicsár, 1565-ben 105 musztahfiz (várőr), 1568-ban 40 gyalogos és 73 lovas, 1583-ban 48 musztahfiz volt a helyőrség létszáma.

2

7 Rimaszombat ebben az időben fallal nem védett nyílt város volt. Csak a régi templom körül volt védőfal, ide húzódott a lakosság kisebb rablóbandák, csavargók vagy martalócok váratlan támadása esetén. Ebben a korszakban a város szultáni hássz-birtok volt, összes adóit és illetékeit évi átalányban fizette földesurának. A bécsi császári levéltárban fennmaradt defterek szerint ez az összeg évi 50 ezer akcsa volt.

2

8 A város a füleki szandzsak egyik náhijéjének (körzetének, járásának) volt a központja és 36 település tartozott hozzá.

29 Rimaszombatnak akkor 200 „háza" volt,

3

0 hozzá tartozott Kurinc és Tamásfalva is.

3

1 A török kincstári adóösszeírások (defterek) szerint a füleki szandzsak nagyobb települései

3

2 a következők voltak: Csetnek — 70 ház, Tiszolc — 40, Pelsőc — 28, Sajóvárkony — 50. Rimaszécs — 25, Tornaija — 25, Felsőbalog — 38, Alsóbalog — 18 ház. 10