Új mindenes gyűjtemény 2. 1983
Blaskovics József: Gömör az oszmán-török uralom idején
II A második hódoltság kora (1596—1686) A „hosszú háború" folyamán döntő események történtek, amelyek Gömör megye sorsát kilencven évre megszabták. 1596-ban III. Mehmed szultán hatalmas sereggel háborút indított, s ennek folyamán vette ostrom alá Eger várát (szeptember 20.). Kemény harcok után idegen zsoldosok árulása következtében október 13-án a vár elesett. 3 3 Miksa főherceg erős sereggel sietett Eger felmentésére, de elkésett. Október 23-án ütközött meg az oszmán sereggel Mezőkeresztesnél, és súlyos vereséget szenvedett, aminek következtében Egerrel hatalmas terület (kb. 300 község) került oszmán uralom alá: egész Gömör megye, sőt Miskolc és Losonc is számos környékbeli településsel. A háború váltakozó szerencsével folyt tovább. Pálffy és Schwarzenberg parancsnoksága alatt az egyesült császári csapatok nagy sikereket értek el a Dunántúlon: 1598-ban felszabadították Győrt. Veszprémet és Várpalotát, 1599-ben pedig Budát is ostrom alá fogták. 3 4 Ibrahim nagyvezír e balsikerek ellensúlyozása céljából akindzsiket (rohamcsapatokat) küldött a volt füleki szandzsak falvaiba, ezek vagy hetven községet felperzseltek, és háromezer embert hurcoltak rabságba. 3 5 Ezek a „terrorcsapatok" a krími tatár kán katonai egységei voltak. Végigpusztították a Garam, a Nyitra és a Vág völgyét is egészen Beckóig és Trencsénig, 3 0 összesen több mint 13 ezer embert hurcoltak rabságba, sőt betörtek Dél-Morvaországba is, számos falut felperzseltek és kifosztottak. A háború 1606-ig tartott, a harcok súlypontja azonban később a Dunántúlra és a Kisalföldre tolódott, úgyhogy az egri körzetet, amelybe Gömör megye is tartozott, nem fenyegette közvetlen veszély. Végre 1606. november 11-én I. Ahmed szultán és II. Rudolf császár megbízottai megkötötték a zsitvatoroki békét, amely húsz évre szólt. Az egri vilájet területén viszonylagos béke uralkodott. Gömör megye jegyzőkönyveiből kitűnik, hogy az egri oszmán hatóságok igyekeztek meggátolni a vilájet területén az erőszakoskodásokat. 3 7 A Gömör megyei királyi hatóságok pedig évi 40 font (kb. 10 kg) aranyat fizettek az oszmánoknak, hogy Gömört kíméljék meg a fosztogatásoktól. 3 8 Ugyanezen jegyzőkönyvek szerint a gömöri porták száma 195 volt, s közülük csak nyolc nem fizetett portaadót a töröknek. Gömör megye második hódoltsági kora, mint már említettük, Eger bevételétől (1596. október 13.) az utolsó török adó befizetéséig (1686. július 28/) tartott. A két hódoltsági kor között a leglényegesebb különbség az volt, hogy Gömör megye az első korszakban közvetlenül az oszmán hatóságok hatalma alatt állott, és szerves része volt az oszmán birodalomnak, míg a második korszakban kondomínium volt, vagyis kettős uralom alatt állott, és a királyi hatóságoknak is, az oszmánoknak is fizette az adót. Az oszmánok 1663-ban újabb háborút indítottak Bécs elfoglalására Ivöprülüzáde Ahmed pasa nagyvezír vezetésével. A hadjárat Érsekújvár elfoglalásával végződött 1663. szeptember 23-án. A várral együtt vagy 750 falu és kisebb település került oszmán uralom alá. 3 9 11
