Új mindenes gyűjtemény 2. 1983

Erdélyi Géza: Gömör klasszicista építészete

maguk is rendelkeztek magánkönyvtárakkal, amelyek a legtöbb esetben nyitva álltak az olvasni, tanulni vágyó érdeklődők előtt.) Iskolák szép számmal maradtak ránk, jóllehet többségükben ma már más célt szolgálnak, volt és megmaradt falusi iskolák szinte mindegyike a népi építészet kategóriájába tartozik. Kivételt csak a rokokó díszítésű kövi iskola képez a XVIII. század végéről, de ennek művelődéstörténeti értéke nagyobb az építészetinél, ugyanis a múlt században a rőcei szlovák gimnázium oktatói is igénybe vették. Mivel a pelsőci és a dobsinai iskolaépületeket a felismerhetetlenségig átalakították, valóban értékes, a klasszicista stílus jegyeit máig őrző iskolákat csak Rozsnyón és a volt megyeszékhelyen, Rimaszombatban találunk. A rimaszombati régi gimnázium még barokk eredetű, falait sgraffito díszítette. A XIX. század második negyedében újabb emeletet építettek rá, s az egész épület egységes klasszicista külsőt kapott. Az új Egyesült Protestáns Gimnáziumot ugyan a klasszicista építészet utolsó éveiben tervezték, de építészetileg már a következő korszakot képviseli. A legtöbb iskola Rozsnyón épült és maradt meg, valamennyi lényegében még ellenreformációs törekvések eredményeként. A meglevő négy közül kettővel különösen érdemes foglalkozni. Az egyik ma gyermekkórház, a másik diákotthon. Építészetileg mindkettő érdekes és sajátos jelleggel bír. A mai gyermekkórház 1763-ban épült, de amikor 1778-ban a jászói premontreiek tulajdona lett, teljesen átépült. Máig megőrzött külsejét a XIX. század első éveiben (1802—1810), egy nagyobb renoválás alkalmával kapta. Jól megfigyelhető rajta a nem szakrális jellegű gömöri klasszicista építészet egyik következetesen használt megoldása, nevezetesen a sík felületeknek geometriai formákkal történő tagolása;

1

9 ezek a formák 5—8 centiméteres mélyedést képeznek a vakolatban, vagy ellenkezőleg, kiemelkednek belőle a lizénák szintjére. A másik volt iskolaépület — később kolostor — nemcsak térben helyezkedik el az előbbitől eltérő módon, hanem jellegében is más. Épült az 1804—1814 közötti években, építője egy helybeli mester, Baffi József. Mind külső, mind belső architektúrája teljes mértékben megfelel a stílus követelményeinek. Udvarra nyíló, körbefutó, boltíves árkádjai,

2

0 a falak sima felületei nyugalmat árasztanak. Mondhatni, hogy egészében nem „gömöri" jellegű, s az eddig tárgyalt épületeknek mintegy az ellentéte. Ipari, mezőgazdasági, üzleti épületek Annak idején bizonyára nagyon sok ilyen rendeltetésű objektum épülhetett, mert a tárgyalt korszakiban Gömör déli részét kivéve, ahol fejlett földművelés, valamint állattenyésztés folyt, egész Gömör országos viszonylatban is fontos bánya- és vasipari vidék volt. A gömöri városokat élénk kereskedelem jellemezte. Különösen a mezőgazdaság és a vasipar termékeiből volt gazdag a kínálat, de a tímá66