Új mindenes gyűjtemény 2. 1983

Erdélyi Géza: Gömör klasszicista építészete

Polgárházak Főként Gömör kisvárosaiban, Rimaszombatban, Rozsnyón, Dobsinán, Jolsván, kisebb mértékben Tornaiján, Csetneken és Pelsőcön épültek, de falvakban is előfordulnak. Ma már zömmel modernizált, átépített formában találjuk őket. Ahhoz azonban, hogy reális képet nyerhessünk a kor polgári építészetéről, szerencsére még elegendő, csaknem érintetlenül megmaradt épülettel rendelkezünk. Tipológiailag két csoportra oszthatók: a) téglalap alaprajzúak, s elhelyezkedésük az utcákhoz és terekhez viszonyítva kétféle: hossztengelyük vagy merőleges az utcára, vagy azzal párhuzamban futó, b) L alaprajzúak. A homlokfalak kiképzése meglehetősen eltérő, attól függően, hogy a ház a klasszicista építészetnek melyik periódusából származik. Az első periódusban épültek nagyobb méretűek, s barokk, sőt reneszánsz díszítőelemeket is találunk rajtuk (pilaszterfejezetek, fesztonok stb.). Ez főként Rozsnyóra és környékéire jellemző. Ezzel szemben Gömör déli—délnyugati részén — Jolsva, Rimaszombat, Rimaszécs, Jánosi — az épületek homlokfalai simák, viszont többségükben barokk körvonalú, konkáv metszésűek. A XVIII. század végén és a XIX. század első harmadában épült vagy megújított polgárházak egyik jellegzetessége a gazdag növényi motívumú, vízszintes, frízszerű díszítés, továbbá a konzolokkal alátámasztott bejárati, illetve ablakpárkányzatok. Ilyenek Rozsnyón és Dobsinán láthatók nagyobb számban. Művelődési és oktatási rendeltetésű épületek Ezekből az épületekből érthető okokból csak kevés épült, s még kevesebb maradt meg. Könyvtárépület egy kivételtől eltekintve nem létesült. Ezt az egyetlen kivételt az Andrássyak betléri könyvtárépülete jelenti, amely a XVIII. század utolsó negyedéből származik. Középkori rotundára emlékeztető, centrális dispozíciójú épület, Andrássy Lipót építtette híres könyvgyűjteménye számára. A sok, rendkívüli értékkel bíró nyomtatvány mellett többek között egy építészettel foglalkozó Dürer-mű is található benne, éspedig az 1527-ben kiadott Etliche Underricht zu befestigung der Stett, Schloss und Flecken. A kor társadalma a maga kulturális igényeinek a kielégítését és a különböző rendezvényeket a városházák és vigadók termeihez kötötte, illetve azokban valósította meg. Rimaszombatban a Három Rózsa (Tatra) szálló egyik szárnyépületében városi könyvtárat hoztak létre, s ez bár követésre méltó, de nem jellemző példa. Ezen a területen a XIX. század első felében inkább az egyházak igyekezete méltó a figyelemre. Több helyen alapítottak ugyanis könyvtárat a nagyobb gyülekezetek parókiáin, illetve az esperesi székhelyeken, például Rozsnyón, Rimaszombatban, Köviben, Rőcén, Hizsnyón, Csetneken, Tornaiján stb. (A lelkészek 5 65