Új mindenes gyűjtemény 2. 1983
Blaskovics József: Gömör az oszmán-török uralom idején
értékének csökkenése következtében az oszmán földesurak, csakúgy mint a pasák, kárpótlást kerestek. Egyre emelték a földesúri adót (summát) és a különböző szolgáltatások váltságdíjait. Hallgassuk meg néhány falu panaszát. Lekenye panasza: „A mi adónk — jelentették a falu esküdtjei — elsőben húszon öt forint volt, tizen egy désa Turo, Tiz Icze vaj, de már most Durak Iszpaja (szipáhi) a békességh után 6 5 felverte adónkat Eötven Tallérra, a vajat husz Iczére, Szeker bért vett vont rajtunk Újvárhoz, két esztendő alatt harmincz Tallért." Kövi: „A bekessegh utan portat nem fizettünk négy Tallérnal többet, de már mostan hatvan tallértis veszen rajtunk. Az adónk felöl azt tudgyuk mondani, hogy elsőben három szaz tallérban, Ötven itcze vajban és ötven icze mezben alkudtunk volt megh, oly conditioval, hogy ennél egyebet soha sem kivan rajtunk, semmi nemű aprólékos fizeteseket és akármi nemű bitangh fizeteseket, hanem csak abban marad megh, de már mostan egy vágót kér rajtunk, hogy ha vágót adnánkis, nem veszi el, hanem húszon ket Tallért veszen érette eszetendönkint, az ötven icze vajat szaz iczere verte felly ebb, de ezt is hamis iczevel veszi el, tiz tallért kell érette fizetnünk. Két szekeret kell beküldenünk Egre esztendönkint és tiz napigh tartya oda be rend kivül. Emberünket oda be tartya mindenkor, most is öt emberünket tartya oda be foghva. Tavaly egy emberünk a foghsaghban meg betegedet vala, haza jöt nyavalyás csak azért mingyárt ötven tallért vont rajtunk. A mely embereket penigh oda be tart foghva, azoknak oda be üléséért fizettünk már kilenczven forintot. Posztótis annak előtte semmit sem adtunk, most már három singh angliai posztot veszen rajtunk. A szekereink mikor be mennek Egre, minden útban megh fosztya, lanczot, kereket el vonsza tülünk. Harmadévi az Ujvari szekérre vett rajtunk száz és hatvan három tallért, negyedik esztendőben penigh adtunk Újvárhoz egy szekeret négy ökrével, onnét felül Egre jővén, az szekeret vissza nem adta, hanem maganak megh tartotta." Csíz: „Ennek elebbi való Török urunk, már a bekeségh utan, egy rago Tehenet vetét reánk, mellyet hol tizenhárom, hol tizennegy, s hol tizenöt forinton vészük megh. Porta pénzt Tavaly esztendőben kilencz forintot vett rajtunk; ez esztendőben Húsz Egri Kila Zabot adtunk. Dézma búzájért szemül adtunk neki Harmincz Kila búzát, Arpatis harmincz kilát. Az el múlt esztendőben a' Török Urunknak kellett adnunk egy Szekérrel hat ökröt, a' mellé két legént, a' mely két legényeknek kellet adnunk, egy hét hiján hat holnapigh, horul hóra, egy egy szemelyre, hét hét forintot." Felsőbalog: „Ez eszetndöreis porta pénzt adtunk húszon három forintot, a' mely annak előtte soha nem volt. Az Ujvari szeker bérért penighlen mind gyaloghnak s mind szekeresnek csak az elmúlt esztendöreis fizettünk három szaz forintot, ha többet nemis, hat gyalogh volt oda, a' mellyeknek szemely szerint horul hora, hat holnap migh le tölt fizettünk nyolcz nyolcz forintot. Egyik szekeresnek penigh hat hora fizettünk harmincz ket forintot. A' negy hora ismét, horul hora tizenöt öt forintot. Ha szamot tartottunk volna 25
