Új mindenes gyűjtemény 2. 1983

Fónod Zoltán: A valóság vonzásában…

majd a májusi prágai kongresszus kimondja Csehszlovákia Kommunista Pártjának megalakulását. Ez utóbbi a köztársaság cseh, szlovák, magyar és ruszin munkásságát egyesítve csatlakozott a III. Internacionáléhoz. A német és lengyel kommunistákat egyesítő kongresszusra ugyancsak Prágában került sor 1921. október 30-a és november 4-e között. A CSKP megalakulása után a Kassai Munkás alcíme is megváltozott. A korábbi megnevezés helyett, A Csehszlovák Szociáldemokrata Párt (baloldal) szlovenszkói magyar ajkú közlönye, illetve 1921. május 20-tól A Csehszlovák Kommunista Párt szlovenszkói és ruszinszkói magyar ajkú központi közlönye helyett 1921, július 10-től: A Csehszlovákiai Kommunista Párt (a III. Internacionálé Szekciója) magyar ajkú központi közlönye lesz. A CSKP vezetősége szoros kapcsolatot teremtett a párt nemzetiségi csoportjaival. Ennek bizonyítéka volt az is, hogy Bohumil Šmeral főtitkár vezetésével 1921-ben küldöttség vett részt a területi értekezleten. Az értekezleten elhangzott beszéd miatt a prágai lapok „hazaárulónak" bélyegezték a párt főtitkárát. Beszédében ugyanis kijelentette: „Mi, cseh kommunisták kötelezzük magunkat, hogy a magyar ajkú lakosság nemzeti jogainak is őrizői leszünk. Tudjuk, hogy csak ha mi teljes mértékben teljesítjük ezt a kötelességet, akkor lesznek képesek a magyar elvtársak arra, hogy saját burzsoáziájuk nacionalista demagógiájával és sovinizmusával sikerrel dacoljanak . .." Ez a proletár internacionalizmus eszméin nyugvó együttműködés volt az alapja a soknemzetiségű ország munkáspártja erejének, összeforrottságának a két világháború között. Nem véletlen, hogy a párt fél évszázados harcának eredményeit összegezve erre utalt Gustáv Husák is, a CSKP KB főtitkára, amikor a XIV. kongresszus szónoki emelvényéről megállapította: „Csehszlovákia Kommunista Pártja több nemzetiségű államunkban mint a munkásosztály egységes internacionalista pártja és a nemzetközi kommunista mozgalom elválaszthatatlan része alakult meg. Internacionalizmusa összhangban állt az igazi hazafisággal. A párt a nehéz osztályszociális és nemzeti harcokban a dolgozó nép jobb jövőjéért küzdött, olyan hazáért, amelyben felszámolják az embernek ember által történő kizsákmányolását és a nemzeti elnyomást. Olyan hazáért, amely mindkét nemzetünk és nemzetiségeink valamennyi dolgozójának édesanyja lenne . .." A demokratikus erők ellen és a munkásmozgalom feltartóztatására az államhatalmi szervek az üldözés, korlátozás különböző eszközeihez folyamodtak. Ezek közé tartozott az illetőség megvonása olyan személyektől, akik a mozgalomban részt vettek. Ez a sors érte Surányi Lajost is. (A hatóságok az 1906 utáni, később Csehszlovákiához tartozó helységek illetőségét fogadták el.) 1922. február 12-től Mácza János vette át az újság szerkesztését. A lap ettől kezdve országos feladatokat vállal, s ennek megfelelően 1922. március 2-tól az újság címe is megváltozik. A Munkás ettől kezdve a párt magyar nyelvű központi közlönye lesz. Személyi és anyagi gondok nehezítik a lap munkáját, a munkatársak egy része (az illetőségi hajsza miatt) elhagyja a lapot (Háy László, Jász Dezső), s csak másfél évi megfeszített munka után tudja a szerkesztőség korábbi pozícióit visszaszerezni 165