Új mindenes gyűjtemény 1. 1980
Mácza Mihály: A politikai erőviszonyok alakulása egy dél-szlovákiai határvárosban az első Csehszlovák Köztársaság idején ( Komárom 1919-1938)
is — 1926-tól évente megrendezte a Nemzetközi Nőmunkásnapot. 9 2 Ezek az akciók hozzájárultak ahhoz, hogy a munkásnők a férfiakkal vállvetve küzdöttek a kommunista párt zászlaja alatt emberibb életükért. A komáromi kommunisták nagy gondot fordítottak utánpótlásuk, a munkásfiatalság nevelésére, és támogatták szervezkedésüket. A városban a húszas évek elején a vörös cserkészek 40-46 tagú csapata működött kezdetben önállóan, majd a Szövetséges Munkás Testedző Egyesület keretén belül. 9 3 Miután megalakultak a CSKP ifjúmunkás sejtjei, a város kommunista ifjúmunkásai is ezekben szervezkedtek. A munkásság — elsősorban a munkásfiatalság — eszmei befolyásolását, nevelését a munkás sport- és kultúregyesületek is elősegítették. A Szövetséges Munkás Testedző Egyesületnek 1922. júliusában Komáromban is alakult csoportja — a „Komáromi Munkás Testedző Egyesület" (KMTE) —, melynek alapszabályát a hatóságok 1923. augusztus 21-én hagyták jóvá. 9 4 Tevékenysége kezdetben főleg a vörös cserkészek oktatásában és gyakorlatozásaiban merült ki, a húszas évek második felében azonban már labdarúgó, tornász, birkózó és súlyemelő csapata működött. Az egyesületnek 1929-ben 45 hivatalosan nyilvántartott tagja volt. 9 5 Miután a Szövetséges Munkás Testedző Egyesület Proletár Testedző Egyesületté alakult át, e szervezethez csatlakozott a KMTE is. A komáromi munkásság kultúrcsoportjai közül említést érdemel az 1921-ben, a proletkult keretében alakult színjátszó és esztrádcsoport és az 1924 decemberében alakult 40 tagú Munkás Dalkör. 9 6 A komáromi forradalmi munkásság szervezkedésének, kulturális és sporttevékenységének központja a Duna rakpart 9. sz. alatti munkásotthon volt, majd a harmincas évek elejétől a munkásság összerakott filléreiből és közös munkájával felépített Király püspök utcai új székház. A komáromi kommunisták aktív tömegpolitikai tevékenysége, a Magyar Tanácsköztársaság hatása és az objektív tényezők — az országos átlagnál rosszabb gazdasági helyzet, nagyobb munkanélküliség — következtében a CSKP Komáromban a húszas évek végén, a párt belső válságának idején is megtartotta az addig szerzett befolyását a város munkásságára. Ebben nem kis szerepe volt a város és Dél-Szlovákia forradalmi munkásmozgalma egyik kiemelkedő egyéniségének — Steiner Gábornak. 9 7 Vezetésével a város és a környék kommunistái jelentősen hozzájárultak ahhoz, hogy a pozsonyi pártkerületben, a párton belüli vitában a következetesen forradalmi irányzat győzött. 9 8 Komárom kommunistáinak aktivitását, Szlovákia munkásmozgalmában a húszas évek második felében betöltött szerepét bizonyítja az a tény is, hogy a parlamenti választásokon 1925-ben, majd 1929-ben is Steiner Gábort nemzetgyűlési képviselővé, a CSKP V. kongresszusán pedig a CSKP KB tagjává választották; a dunai kikötőben dolgozó kommunistát, Mező Istvánt pedig 1929-ben szenátorrá választották. A komáromi polgárság legerősebb politikai szervezete, az Országos Keresztényszocialista Párt az 1923-as községi választások után a Jogpárt helyi szervezetével egyesülve folytatta nacionalista és klerikális eszmeiségű agitációját. E párt szellemi irányítója a városban dr. Alapy Gyula nyugalmazott vármegyei főlevéltáros, a Jókai Egyesület főtitkára volt, aki az ellenzéki magyar pártok helyi szócsövében, a Komáromi Lapokban közölt cikkeivel és agilis közéleti tevékenységével növelte pártjának tekintélyét és befolyását. A keresztényszocialisták agitációs módszerei között éppen a sajtó és a különböző kultúrrendezvények játszották a főszerepet. A magyar ellenzéki pártok körében 1925 tavaszán kirobbant belviszály a keresztényszocialisták politikai súlyának 102
