Új mindenes gyűjtemény 1. 1980
Mácza Mihály: A politikai erőviszonyok alakulása egy dél-szlovákiai határvárosban az első Csehszlovák Köztársaság idején ( Komárom 1919-1938)
magyar oldalról várt segítő csapatoknak, támadásukat azonban az őrség visszaverte. 2 4 E sikertelen rajtaütés után a magyar oldalon előkészített támadást elhalasztották. A hídőrség megtámadásában vagy annak előkészítésében részt vevő hajógyári munkásokat letartóztatták, és kihallgatásuk után a már korábban letartóztatott személyekkel együtt Terezínbe internálták. 2 5 Az internálások és az ostromállapottal kapcsolatos intézkedések lehetetlenné tették a helyi munkásság jelentősebb fegyveres akciójának előkészítését, a magyarországi elvtársak azonban továbbra is bíztak a tervezett támadás sikerében, melyet az 1919. május l-re virradó éjjelen meg is valósítottak. Április 30-án éjfél előtt több száz munkás és katona minden rendszeres katonai alakulás és vezetés nélkül, három (9 cm csőátmérőjü) mozsárágyúval, a Duna védelmi századának egy részével Komáromnál átkelt a Dunán, és megtámadta a csehszlovák helyőrséget. Kezdetben a támadók sikeresen nyomultak előre, de a hajnali órákban a csehszlovák csapatok Érsekújvár felől egy vasúti szerelvényen erősítést kaptak, s megkezdték a két tűz közé került és lőszerhiánnyal küzdő támadók visszaszorítását. A vöröskatonák egy része a dunai hídon visszavonult, az Erzsébet-szigetre menekülők azonban mind ott lelték halálukat. 2 6 A támadás tehát nem érte el célját. A Tanácsköztársaság ezekben a napokban az intervenciós hadseregek offenzívája miatt nehéz helyzetbe került, ezért kormánya elhatárolta magát a Komárom elleni támadástól, attól tartva, hogy a csehszlovák csapatok Komáromnál is átlépik a demarkációs vonalat. A Maccaluso ezredes városparancsnokhoz május 1-én eljuttatott táviratában a történtek miatt sajnálatát fejezi ki, és az akciót a forradalmi munkástömegek magánvállalkozásának minősíti. 2 7 A május 1-i események után a városban szigorított ostromállapotot rendeltek el. A polgári hatóságok csak a katonai parancsnokság előzetes jóváhagyásával tehették meg intézkedéseiket. 2 8 Június 5-én — miután a Vörös Hadsereg egységei Párkánynál átkeltek a Dunán, sikeres támadást indítottak, és kelet felől megközelítették Komáromot is — a városban közzétették Szlovákia teljhatalmú miniszterének és a csehszlovák hadsereg nyugati csoportja főparancsnokának hirdetményét a katonai diktatúra bevezetéséről Szlovákiában. 29 A katonai parancsnokság a város lakói közül — a már Terezínbe internált 160 személyen kívül — már június 4-én túszokat jelölt ki, akiket a lakosságnak a csehszlovák katonaság elleni akciója esetén azonnali halál fenyegetett. A katonai parancsnok közigazgatási intézkedéseinek végrehajtására a város polgáraiból 16 tagú intéző bizottság alakult, amely egy összekötő tiszt közvetítésével állt kapcsolatban a parancsnoksággal. A zsupán kormánybiztos és hivatalának személyzete ideiglenesen Nagymegyerre költözött. 3 0 A Vörös Hadsereg június elején elfoglalta a megyének a Vág-Dunától keletre eső részét, valamint Érsekújvárt, június 6-án már Komárom közelében folytak a harcok, a várost azonban nem sikerült bevenni. 3 1 Miután a Tanácsköztársaság az antant ultimátumára leállította a támadó hadműveleteket, és megkezdte csapatai visszavonását a versailles-i békekonferencia által megállapított határok mögé, június 24-én a komáromi frontszakaszon is megszűnt a harc. 3 2 A város azonban továbbra is katonai diktatúra alatt maradt. A katonai parancsnokság felszólította az intéző bizottságot, hogy túszként jelöljön ki tíz személyt, akik életükkel és vagyonukkal lesznek felelősek azért, hogy a lakosság „a csehszlovák csapatokkal szemben nem fogja magát ellenséges cselekedetekre ragadtatni". 3 3 Ez az intéző bizottság június 26-i ülésén megtörtént, minek 90
