Új mindenes gyűjtemény 1. 1980

Mácza Mihály: A politikai erőviszonyok alakulása egy dél-szlovákiai határvárosban az első Csehszlovák Köztársaság idején ( Komárom 1919-1938)

következtében a katonai parancsnokság a korábban túszként letartóztatott személyeket szabadlábra helyezte. A városba visszatérő dr. Jamnický zsupán kormánybiztos 1919. július 1-én felhívást intézett a város lakosaihoz, melyben a békekonferencia döntésére hivatkozva a Duna bal partján fekvő Komáromot visszavonhatatlanul a Csehszlovák Köztársasághoz csatoltnak nyilvánítja, felszólítván a lakosságot, hogy legyenek a köztársaság lojális polgárai, és a csehszlovák hatóságokkal karöltve munkálkodjanak a város felvirágoztatásán.

3

4 E felhívás és az 1919 januárjától eltelt időszak fejleményei meggyőzhették a lakosságot Komárom állami hovatartozásáról, és alkalmazkodni kezdett az új viszonyokhoz. A Tanácsköztársaság bukása után a város munkássága is az új államon belül próbálta kialakítani a szervezkedés legmegfelelőbb formáit. Az 1919-es esztendő második felét a városban a csehszlovák törvények értelmében történő közigazgatás konszolidálása jellemzi. Július 24-én tartott első ülésével megkezdte működését a városnak a zsupán kormánybiztos által kinevezett 60 tagú ideiglenes törvényhatósági bizottsága.

3

5 A következő, július 31-i közgyűlésén tagjai dr. Szíjj Ferenc személyében kijelölték a város új polgármesterét, akinek jelölését a zsupán kormánybiztos is megerősítette.

36 Augusztus 21-én Győr—Komárom—Esztergom megyének a zsupán kormánybiztos által kinevezett 68 tagú törvényhatósági bizottsága tartotta alakuló ülését.

3

7 Augusztus 18-án a csehszlovák állam képviseletében egy kormánytanácsos és a pozsonyi ítélőtábla egyik tanácselnöke átvette a komáromi törvényszéket és államügyészséget, majd tisztviselői letették a hűségesküt. A magyar ajkú tisztviselőket és közalkalmazottakat a csehszlovák kormány rendelete arra kötelezte, hogy egy éven belül szóban és írásban sajátítsák el a cseh vagy szlovák nyelvet, ellenkező esetben állásukat vesztik.

3

8 A tanév kezdetén, 1919. szeptember 1-én a város és a megye pedagógusai is letették a kormány által megkövetelt hüségfogadalmat, majd szeptember 14-én a városi tisztviselők szintén aláírták a hűségnyilatkozatot.

3

9 A kormánynak a szervezkedést szabályozó rendelete következtében, amely kimondja, hogy olyan egyletek működését, amelyek központja Szlovákián kívül van, nem engedélyezik,

4

0 1919 őszétől a városban is megindult az egyesületek ilyen értelmű átszervezése. A konszolidáció érdekében már 1919. július végén hazaengedték a városból Terezínbe internáltak utolsó csoportját is,

4

1 és a hatóságok enyhítettek a statáriális intézkedéseken, noha a statáriumot Szlovákia területén csupán 1922 tavaszán szüntették meg. A statárium miatt az első csehszlovák községi választásokat 1919 júniusában csak a cseh országrészekben tartották meg, ezért Komáromnak 1923 szeptemberéig, a következő községi választásokig csupán a zsupán által kinevezett elöljárósága volt, annak összetétele azonban addig is többször változott. így pl. 1920-ban a zsupán a város törvényhatósági bizottsága tagjainak kinevezésénél már figyelembe vette az 1920 áprilisában lezajlott parlamenti választások eredményeit, s azok alapján határozta meg egyes politikai pártok képviseletét a bizottságban.

4

2 Komárom életében jelentős változást eredményezett a Szlovákiában 1923. január 1-vel végrehajtott közigazgatási átszervezés. Ennek értelmében Szlovákiában ún. nagymegyék alakultak; Komárom Pozsony megyébe került, megyeszékhely helyett járási székhely lett. Megfosztották törvényhatósági jogától, és már 1922. december 1-től nagyközséggé minősítették. Az újonnan alakult komáromi járásba a volt csallóközi járás községei kerültek, a volt udvardi járást Nyitra megyéhez csatolták.

4

3 91