Új mindenes gyűjtemény 1. 1980

Blaskovics József: Köprülüzádé Ahmed pasa nagyvezír kegyes alapítványai az érsekújvári kerületben (1664-1685)

Buda eleste után (1541) az oszmán-törökök csakhamar elfoglalták Esztergomot (1543) és a Duna szemközti partján fekvő Kakat nevű falut is. A falut palánkkal

1 vették körül, és elnevezték „Dzsigerdelen Parkani"-nak.

2 A kis erődben aztán megtelepedett a polgári lakosság is, mecsetjük és iskolájuk is volt.

3 Esztergom elfoglalásával a török veszedelem egyre nőtt, és szaporodtak a török betörések az Ipoly, Garam, Zsitva és Nyitra völgyében. Ezen a területen terjedelmes birtokai voltak az esztergomi érsekségnek, melyeknek védelméről Várday Pál esztergomi érsek úgy akart gondoskodni, hogy a Nyitra folyó bal partján 1545-ben egy palánkot építtetett, melyet alapítója után Érsekújvárnak neveztek el. (Törökül Uyvar, németül Neuhäusel, szlovákul Nové Zámky.)

4 Hamarosan kiderült, hogy egy ilyen palánkerőd nem képes nagyobb katonai erőnek ellenállni. Mivel az állandóan növekvő török veszedelemmel egyre nőtt az új erődítmények mint Bécs előbástyájának stratégiai jelentősége, a bécsi katonai tanács elhatározta, hogy a palánkot lebontatja, és helyette a Nyitra jobb partján kőből és téglából egy új „ideális" erődöt építtet. Az új erőd alaprajza egy hatszögű csillag volt, mely az akkori stratégiai követelményeknek legjobban megfelelt. Építését 1573-ban kezdték el, és 1580-ban fejezték be. A részletépítkezési munkálatok, a bástyák és várfalak tökéletesítése, átépítése, megerősítése stb. azonban tovább folytak egészen 1663-ig.

5 Közben, 1662 őszén

6 a Magas Porta elhatározta, hogy hadjáratot indít

7 a bécsi német (nemese) császár

8 ellen, mert megszegte a békeszerződést.

9 Az oszmán-török hadsereg főparancsnokává (szerdár) a fiatal és művelt nagyvezírt,

1

0 Köprülüzáde Ahmed pasát

1

1 nevezte ki a szultán. Ahmed pasa, akinek a török történelem a Fázil (Erényes) nevet adta, 1663. március 18-án indult el kíséretével Isztambulból Edirnébe,

1

2 a hadsereg gyülekezőhelyére. A sereg, mely egyike volt a Közép-Európa ellen indított legnagyobb

1

3 és legjobban felszerelt hadseregeknek, április 1-én indult útnak Edirnéből, és június 17-én érkezett meg Budára.

1

4 A hadjárat célja Bécs elfoglalása volt. Az oszmán-török hadsereg előnyomulásának útjában azonban három erős vár állt: Győr (tör. Yanik), Komárom (tör. Komaran) és Érsekújvár. Hosszú tanácskozás után a nagyvezír úgy döntött, hogy először Érsekújvárt kell elfoglalni, mert gazdag környéke nagy hadizsákmánnyal kecsegtetett, s azután szabaddá válik az út Bécs felé.

1

5 A török hadsereg 1663. augusztus 18-án kezdte meg Érsekújvár ostromát. A roppant heves és hosszú várostrom szeptember 24-én ért véget, amikor az ostromlottak kitűzték a fehér zászlót, és Forgách Ádám érsekújvári főkapitány szeptember 26-án szabad elvonulás feltétele mellett feladta a várat. A hadjárat történetét, Érsekújvár ostromát és elestét a hazai és török történetírók

1

6 részletesen megírták. Arról, hogy mi történt a török táborban az ostrom előtt és után, részletesen tájékoztatnak bennünket Evlijá Cselebi és Rozsnyai Dávid

1

7 szemtanúk, akik ebben az időben a török táborban tartózkodtak.

1

8 A vár elfoglalása után Ahmed pasa a bástyákat és várfalakat kijavíttatta és rendbe hozatta. Ezek a munkálatok novemberig elhúzódtak. Közben a török sereg egyes zsákmányoló csapatai, főleg a tatárok, feldúlták a Vág völgyét egészen Trencsénig és Nagyszombatig. A Nyitra és a Garam völgyét is végigpusztították, s olyan rémületet keltettek, hogy a kisebb erődítmények meg sem kísérelték az ellenállást, megadták magukat. Török uralom alá került még az ősszel Galgóc, Nyitra, Léva, Nógrád, Szécsény és Palánk. 34