Új mindenes gyűjtemény 1. 1980

Püspöki Nagy Péter: Quintus Atilius és családja sírfelirata Boldogfalván a II. század közepéről

légió — a VIII. Augusta, a IX. Hispana és a XV. Apollinaris — Pannóniában már állandó téli táborban lakott. A táborok építése, úgy látszik, nem sokkai korábbra tehető. Általában a pannóniai lázadás (6—9. évek) idejére helyezik a carnuntumi tábor (Deutsch-Altenburg, Ausztria), a XV. légió pannóniai székhelye alapjainak lerakását.

4

0 Ettől fogva sokszor szerepel a carnuntumi tábor és a XV. légió a feliratokban és más forrásokban. A XV. légiót carnuntumi állandó táborhelyéről Róma alapításának 817. évében, Marius Celsus legátussága idején (63-ban) vezényelték el keletre, hogy részt vegyen a parthus háborúban.

4

1 A XV. légió tehát első ízben i. sz. 6—14 közti években szerepel állandó pannóniai táborhelyén (Carnuntumban), és megszakítás nélkül 63-ig tartózkodott ott. A XV. légió első pannóniai tartózkodásának ideje alatt a római birodalom még nem építette ki összefüggő határvédő rendszerét, csupán stratégiai szempontból jelentősebb helyeken állított fel kisebb-nagyobb haderőt. A carnuntumi központi táborhelyen kívül a minket érdeklő Duna-szakaszon csak Arrabonú

ban (Győr) és Brigetió

ban (Ószőny) volt katonai őrség. A birodalom dunai határvonalának, a limesnek kiépítésére, illetve a Duna-balparti — már a Barbaricumba nyúló — területén a határsáv felépítésére csupán az I. század végén, Domitianus császár uralkodása idején (81—96) került sor.

4

2 Tekintettel arra, hogy Quintus Atilius sírboltja a Duna bal partján, a mai Boldogfa helyén — vagyis a római birodalom 90 után kiépülő határsávjának területén — állt, felépítését nem hozhatjuk kapcsolatba a XV. légió első, 63-al záruló táborozásának idejével. Mivel Quintus Atilius mégis a XV. légió századosaként vonult nyugalomba, sírboltjának felépítése csak a légió visszatérése után valósulhatott meg. Mikor tért hát vissza a XV. légió Carnuntumba, korábbi állandó működési helyére? A XV. légió kappadókiai működése után Jeruzsálem ostrománál tűnik fel. Josephus Flavius említi, hogy Jeruzsálem eleste után — i. sz. 70 augusztusának végén — Titus Caesar leromboltatta a város falait, és az ostromló légiókat a X. kivételével elvezényelte. Az V. és XV. légiói „a maga parancsnoksága alatt tartotta, amíg meg nem érkezik Egyiptomba".

4

3 Feltehetően csupán néhány hetes utazás után Egyiptomba ment, ahol Josephus Flavius szerint: „Mindenekelőtt a két légiót, amely elkísérte, visszaküldte régebbi állomáshelyére: az ötödiket Moesiába, a tizenötödiket Pannóniába.

,4

4 A XV. légió tehát feltehetően még 70 40 Tacitus: Annales 1. 15. és 30. Lásd még Oldřich Pelikán: Slovensko a rímske impérium. 34. és 103. Pelikán szerint csak Tiberius császár (14—37) alatt került Carnuntumba a XV. légió. Tacitus szerint a XV. légió i. sz. 6-ban már a pannóniai állomáshelyén (téli tábor) tartózkodott, csupán ekkor lázadtak fel a katonák a hosszú szolgálat ellen. 41 Tacitus: Annales XV. 25. és Mommsen: CIL. III-1. 482. 42 Oldřich Pelikán: i. m. 103. 43 Josephus Flavius: A zsidó háború. Görögből fordította Rcvay József. 4. kiad. Gondolat, Budapest, 1963. 447. 44 Josephus Flavius: i. m. 456. A fordításban itt tévesen a X. légió szerepel a XV. helyett. A hiba magából a fordításból is kimutatható: A X. légió — amint Flavius VII. könyvének 1. fej. 3. bek.-ben mondja — Jeruzsálemben maradt helyőrségként. Titus Caesart egyiptomi útjára az V. és XV. légió kísérte el. tehát csak ezeket bocsáthatta állandó állomáshelyükre. 28