Új mindenes gyűjtemény 1. 1980

Püspöki Nagy Péter: Quintus Atilius és családja sírfelirata Boldogfalván a II. század közepéről

őszén elfoglalta helyét a carnuntumi állandó állomáshelyén. A XV. légió egészen Hadrianus császár koráig (117—138) maradt Carnuntumban, ekkor már Felső-Pannónia székvárosában.

4

5 A közép-dunai limest, a római birodalomnak a Nagy-Germánia felé néző határa minket érdeklő szakaszán Carnuntumtól Cirpiig (Duna-kanyar), az első század végén. 80 és 100 közit építették ki. A Duna-jobbparti — tehát a birodalmi oldal — határerősítésével egy időben indult meg a Duna-balparti, a barbár területeken húzódó határsávjának kiépítése. A határsáv közvetlenül a Duna akkori fő folyását követte, melyről Ptolemaiosz Geographicája tájékoztat megbízható pontossággal.

4

6 Tőle tudjuk, hogy a Duna fő folyása a római korban a mai Kis-Duna tájékán volt. A mai Fekete-víz, amint azt Mikoviny Sámuel 1730—35 közt készült térképe is mutatja, a Duna egyik ága volt.

47 Ugyanezt igazolja a mellette fekvő falu neve: Dunaújfalu, melyet első ízben 1445-ben említenek a források ezen a néven.

4í

í A római birodalom határa tehát a Duna — illetve a mai Fekete-víz és Kis-Duna — felett 7, majd 15 km-es sávban húzódott. Boldogfa területe ebben a sávban, az akkori Dunához nagyon közel, csaknem annak partján feküdt. Területe tehát a birodalom határövezetét alkotta. Quintus Atilius nyugalomba vonulása után ezen a vidéken nagykereskedőként tevékenykedhetett, és itt birtokot szerezhetett, melyen ő vagy családja valóban felépíthette sírboltját. Ezek után következhet a kérdés: mikor készült a sírfelirat? Bizonyos, hogy a határsáv kialakítása előtt nem. Mert arra leghamarabb Domitianus császár idején kerülhetett sor (81—96). A brigetiói tábor bal parti celemantiai (Izsa) előretolt hídfőállásának létrehozása 90—117 közé tehető.

4

9 A másik ismert katonai őrtábor, mely még a határsávba esik, a stomfai tábor. Vojtech Ondrouch ezt 107—114 közé helyezi.

5

0 Tekintettel arra, hogy Quintus Atilius a XV. légió egyik, talán az első határőrszázadának századosi minőségben álló parancsnoka volt, a kérdéses 90—120 közé tehető időszakban még aktív katonának kellett lennie. A katonai szolgálat ideje a légióban a császárság alatt 20 évig tartott. Ha abból indulunk ki, hogy általában a sorozás 20—25 éves kor körül történt.

5

1 az 45 Mommsen: CIL. III.-1. 482. 46 Püspöki Nagy Péter: Limes Romanus na Slovensku (A római limes Szlovákia területén) Historica, Sborník Fii. fak. Univ. Komenského. Bratislava, XXI. évf. 1970. 129—175. 47 Bendefy László: Mikoviny Sámuel megyetérképei. Budapest, 1976. I. köt. 184.: „igen gondosan kidolgozott a Duna és a Vág folyó". A térkép fakszimiléjét lásd a II. köt. 20. sz. térképmellékletén. 48 Borovszky (szerk.): Pozsony vm. 56. A falu mai szlovák neve: Nová Dedinka, korábbi (1960 előtti) szlovák neve: Nová Ves pri Dunaji. 49 Oldřich Pelikán: i. m. 121 — 122. 50 Vojtech Ondrouch: Rímska stanica v Stupave a rímske stavebné stopy v Pajštúne. Bratislava, 1941. 55—56. 51 Állításunkat számos pontos adattal igazolhatjuk. Sok olyan feliratot ismerünk ugyanis, melyeken a szolgálat ideje alatt meghalt római katona életkora mellett szolgálati éveit is feltüntették. A pontosság kedvéért az alábbi táblázaton a CIL III-l-ben foglalt feliratok alapján néhány példát mutatunk be (1. a 32. o.). A teljesség igénye nélkül kiragadott példák alapján is láthatjuk, hogy a római 29