Új mindenes gyűjtemény 1. 1980

Mihály Géza: A társadalmi átalakulás és gazdasági fellendülés hatása a népesedési folyamatok alakulására Dél-Szlovákiában

számú nő köt homogén illetve vegyes házasságot. A házasságra lépő magyar nők és férfiak csaknem háromnegyed részének házastársa szintén magyar nemzetiségű. A házastársak nemzetiségi összetételét boncolgatva megállapíthatjuk, hogy a homogén illetve az azonos nemzetiségű házasságba lépő partnerek részaránya szorosan összefügg az illető nemzetiségi etnikum és az adott nemzetiség népességének nagyságával. Minél kisebb létszámú egy nemzetiség, annál magasabb a vegyes házasságok száma és aránya, és annál kisebb a valószínűszerűség azonos nemzetiségű partnerrel való házasságkötésre. 3.6. A válások negatívan hatnak a népesség folyamatos újratermelődési folyamatára. A szocializmusban a válás nemcsak egyéni és családi ügy, hanem fontos társadalmi kérdés. Szocialista társadalmunk, a párt- és az államigazgatási szervek nagy figyelmet szentelnek a család intézményének, főként a fiatal házasok megsegítésének. A népesedésfejlődés általánosan kedvező irányú alakulásával ellentétben nem kívánatos mértékben emelkedik a válások száma, és egyre gyakrabban válik szükségessé a gyermekes családok törvényes elválasztása. Pedig a gyermeknevelés szempontjából a teljes családoknak pótolhatatlan szerepük van. Ebből kifolyólag szükséges, hogy a szocialista társadalom mindent megtegyen a családok stabilizálása érdekében. Elgondolkodtató, hogy például Szlovákiában az ötvenes évek elején 1000 lakosra csak 0,52 válás jutott, de 1976-ban ennek csaknem a háromszorosa, pontosabban 1,30 ezrelék (országosan 2,18 és Csehországban a szlovákiai átlag kétszerese, azaz 2,60 ezrelék). Nemzetiségi szempontból értékelve a válásokat, elmondhatjuk, hogy a legkevesebb válás Csehszlovákiában a magyar lakosságnál van — 0,84 ezrelék, a szlovákoknál 1,30, a cseheknél 2,60 ezrelék. Abszolút számokban kifejezve 1975-ben Csehszlovákiában összesen 32 308 válás volt, ebből Csehországban 26 154 (81 %), Szlovákiában 6154 (19%). A válások számának növekedése szorosan összefügg a városiasodással és az urbanizációs folyamattal. Részben ezzel magyarázható az is, hogy a magyar lakosság körében viszonylag tartósabbak a házasságok, és hogy itt a legkevesebb a válás. (Tudjuk, hogy a csehszlovákiai magyarok nagy része falun vagy kisvárosban él.) Kedvező jelenségként könyvelhetjük el, hogy az utóbbi időkben a válást kérelmezők közül egyre nagyobb számban vannak olyanok, akik a válóper megkezdése előtt vagy megindítása közben visszavonják keresletüket. 1975-ben 1500 ilyen eset volt Szlovákiában, 365 esetben pedig a bíróság elutasította a válást kérelmezők beadványát. Ezek az eredmények szorosan összefüggnek a házasság előtti és házassági tanácsadó testületek egyre javuló és bővülő tevékenységével. A válások növekedésével párhuzamosan emelkedik az ún. nem teljes családok száma, amelyekben többnyire az elvált édesanya gondoskodik a gyermekek neveléséről. Az ilyen családokban a gyermekek több szempontból (pszichológiai, anyagi, fiziológiai stb.) hátrányos helyzetben vannak. A pénzjövedelem nagysága rendszerint nem éri el a teljes családok pénzbevételeinek 80 százalékát sem. Az elvált házastársak további sorsát és helyzetét vizsgálva elmondhatjuk, hogy az elvált nők helyzete sokkal kedvezőtlenebb, mint az elvált férfiaké. A társadalmi és állami szervek egyre nagyobb figyelmet szentelnek és tervszerű, tudatos tevékenységet fejtenek ki a válások számának csökkentése érdekében. A házasságra való felkészítés, a partnerválasztás és a partnerkapcso194