Új mindenes gyűjtemény 1. 1980

Mihály Géza: A társadalmi átalakulás és gazdasági fellendülés hatása a népesedési folyamatok alakulására Dél-Szlovákiában

latok erkölcsi, jogi, etikai, gazdasági stb. vetületei egyre nagyobb szerepet kapnak szocialista oktatásügyünkben és a népművelési tevékenységben is. 3.7. A tanulmány zárórésze a családok és háztartások összetételével, nemzetiségi megoszlásával, a teljes és nem teljes családokkal, a foglalkoztatott nők területi megoszlásával és számával, a 15 évnél fiatalabb gyermekek arányszámával foglalkozik. A járások, illetve kerületek szerinti kimutatásnak úttörő jellege van, mivel első ízben teszi lehetővé, hogy a lakosság nemzetiségi megoszlásán kívül átfogó képet nyújtson a családok területi és nemzetiségi megoszlásáról. A fent említett további mutatók esetében is figyelemmel kíséri e két fontos szempontot. A vizsgálatból kitűnik, hogy a csehszlovákiai magyar családok 95 százaléka a dél-szlovákiai járásokban (13 járásban és 2 nagyvárosban) él. Ezekben a járásokban együttvéve a magyar családok arányszáma 29 százalékot tesz ki. Csaknem ennyi a lakosság arányszáma is, és 29 százalékot tesz ki a 15 évnél fiatalabb korosztály aránya is. Ennek alapján leszögezhetjük, hogy nincs veszélyeztetve a csehszlovákiai magyar lakosság generációs újratermelődése. Bizonyos eltérések mutatkoznak a férjezett nők gazdasági aktivitásában, annak ellenére, hogy az utóbbi évtizedekben jelentősen emelkedett magyar nemzetiségű asszonyaink gazdasági aktivitása. Pártunk tervszerű és tudatos területfejlesztési és gazdaságpolitikájában külön figyelmet szentel az ilyen jellegű területi jellegzetességek fokozatos felszámolásának. Jól bizonyítja ezt az 5. ötéves terv és az 5. ötéves tervidőszakban létesített ipari, közlekedési, szolgáltatási, kereskedelmi és egyéb új létesítmények hálózata. Mindez kedvező feltételeket teremt a lakosság és a nő foglalkoztatottság mértékének további fokozásához. Összegezésül elmondhatjuk, hogy a felszabadulás és főként a Februári Győzelem utáni tervszerű országépítés során lényegesen megváltozott a dél-szlovákiai vidékek arculata is. A központi szervek intézkedéseinek egész sorozata vitathatatlanul impulzívan hatott és ma is pozitív irányban serkenti a nemrégen még gazdaságilag fejletlen országrészeink sokoldalú felemelkedését. Társadalmunk impozáns pénzösszegekkel és állami támogatásokkal teszi lehetővé, hogy közös hazánk minden tájegységén maximális mértékben hasznosítsuk a helyi adottságokat (munkaerő, termőföld, ásványi és mezőgazdasági eredetű nyersanyag, szakmai felkészültség, termelési tradíció stb.). Dél-Szlovákia társadalmi és gazdasági fellendítése töretlenül folytatódik a 6. ötéves tervben, és a kiegyensúlyozott, harmonikus fejlesztésnek központi figyelmet szentelnek a 7. ötéves terv és a távlati tervek célkitűzései is. Jól bizonyítja ezt a Szlovák Szocialista Köztársaság Kormányának 1977. május 25-én elfogadott 37-es számú határozata a területi tervezésről, amelyben központi kérdésként szerepel a termelő és nem termelő ágazatok ésszerű térbeni elhelyezése és fejlesztése, a termelés hatékony területi szakosítása, a munkaerő-tartalék és munkaerőszükséglet képesítés, korösszetétel és nemek szerinti összhangjának biztosítása, a lakásépítés és az infrastruktúra ésszerű területi megosztása által azonos fejlettségi szintű városok és községtípusok kialakítása, hogy 1990-ig hazánk minden területén és mikroterületén kiegyenlítődjenek az életkörülmények és az ott élő lakosság életszínvonala. Tudjuk, hogy a legfejlettebb és a legelmaradottabb területek és országrészek közti különbség megszüntetése nem megy máról holnapra. Több évet, esetleg évtizedet vesz igénybe. De az eltelt három évtized tapasztalatainak alapján elmondhatjuk, 195