Új mindenes gyűjtemény 1. 1980
Mácza Mihály: A politikai erőviszonyok alakulása egy dél-szlovákiai határvárosban az első Csehszlovák Köztársaság idején ( Komárom 1919-1938)
E közigazgatási reformmal lényegében lezárult Komárom történelmének egy átmeneti időszaka, melyet a új államba való beilleszkedés jellemez. A közigazgatás átszervezésén kívül az 1919-es év második felétől kezdve — de főleg a tényleges állapotot jogilag is rögzítő trianoni békeszerződés megkötését követően — a csehszlovák polgári demokratikus rendszer által biztosított keretek között a városban fokozatosan kialakultak a lakosság sajátos szociális és nemzetiségi összetételére épülő politikai, gazdasági, valamint társadalmi szervezetek és intézmények. A vizsgált időszakban a Komáromban kialakuló politikai élet mozgatórugóinak megvilágítása végett még röviden hadd szóljunk a város gazdasági, szociális és nemzetiségi viszonyairól. Az államfordulat nem pusztán a város területét szelte ketté, hanem szétválasztotta azt a gazdasági egységet is, amelyet a várossal mint centrummal együtt a volt vármegye alkotott. A város ipara és kereskedelme új piacok keresésére kényszerült, amit megnehezített a cseh nagytőkések konkurrenciája. A legjelentősebb ipari üzemek az állam, illetve a cseh kapitalisták kezébe kerültek. A város iparának összetételében az államfordulat előtti állapothoz viszonyítva nagyobb változást csupán a lőszergyárnak — a város legnagyobb üzemének, melyben a háború utolsó éveiben 3-4 ezer munkás dolgozott — leszerelése eredményezett. A gyár további üzemeltetését egy határvárosban a csehszlovák kormány nem tartotta célszerűnek, ezért már 1919 elején elrendelte a leszerelését, amelyet 1919 nyaráig be is fejeztek. Berendezését Brünnbe szállították, épületeit a csehszlovák hadsereg vette át, nagyobbrészt azonban kihasználatlanul álltak. Ezért az 1920—1923-as években a kormány jóváhagyásával ezekben villanytelep és dohánybeváltó létesült. 4 4 Az 1920-tól üzemelő villanytelep az állam tulajdonában volt, amely azt 1927. január 1-től bérbe adta az 1926. június 30-án alakult Dél-szlovenszkói Villamossági Részvénytársaságnak. E részvénytársaság bérelte az üzemet egészen 1938-ig. A villanytelep mintegy 50 munkást foglalkoztatott. 4 5 A Csehszlovák Állami Dohányipar 1923-ban létesített dohánybeváltója irányította a dohánytermesztést a vidéken, a megtermett dohányt felvásárolta, fermentálta, raktározta, és elszállította a dohányipari feldolgozó üzemekbe. A dohánytermesztés gyorsan elterjedt a vidéken, mert az állam a termesztőket kamatmentes kölcsönökkel támogatta. így a dohánybeváltó egyre több munkást foglalkoztathatott, a munka idényjellege miatt azonban csak a novembertől június végéig tartó fő munkaidényben. Az idénymunkások száma 1000— 1200 között mozgott, a harmincas évek második felében a jó dohánytermés következtében olykor meghaladta a 2000-et is. Az üzemben többnyire nők dolgoztak (70 %), egészségtelen környezetben végezve a megerőltető munkát. 46 A komáromi hajógyár az 1919. május i-i események után a Csehszlovák Közmunkaügyi Minisztérium igazgatása alá került. Tulajdonjogi hovatartozását véglegesen a csehszlovák kormány és a Magyar Folyam- és Tengerhajózási Részvénytársaság között az USA-ban működő döntőbíróság közvetítésével 1921-ben megkötött szerződés rögzítette. Ennek értelmében az MFTR-nek fizetett kártérítés ellenében a gyár a csehszlovák állam tulajdonába került. Az állam nem invesztált a gyár fejlesztésébe, ezért gyártmányai versenyképtelenné váltak, így kevés megrendeléshez jutott, ami a gyár munkásainak elbocsátásához vezetett. Az állam a nem profitáló gyárat 1923. május 1-től 25 évre bérbe 92
