Petőfi gyüjtemény - B sorozat / 47-es doboz
MAGYARSÁG 192Z május 14, vasárnap atüg Hl. kér., Jaeger-féle vendéglő. Északi lajstromos kerület: Központi iroda Fótbi-nt 27. (hivatalos órák délután 3-6). Pártirodák: VII, Kottenbiller-utca 21. (délután 3—(Lk®a kö2ött), V., Arany János- utea 22^^uélután 3—6 -óra között). Déli lajstromot kerület: Központi iroda: Wenckheim-palota (telefon József 53—92). Pártirodák: IV., Irányi-utca 7 (délelőtt 10—12 és délután 4—6 óra között), VII., lstván-ut 69 . (délután 4—9 óra között) és IX., Bakács-far 2. 5Z=SB il íIP Py tt9>1ai >p is 1a ik n, és >Zr or a en ád ínnal azt vé- va- con vau íely snta Iánkban ryo- ig a prooniüs ndl jus-án imái és )ZÓ rőtet ,k: rt- -29 tt), ste .dó tt). wo fcn n ó, ás n. ni ni etld;km; :m. Széchenyi „akadémifti tefeie“\ (Széchenyi István a forradalom kul- minációja előtt, 1848 szeptember 5-ikén vonult a döblingi tébolydába. így hát nélküle játszódott le az újkori magyarságnak ez a heroikus szakasza; nélküle, holott vele talán egyben-másbán másként fordultak volna a dolgok. S ki tudja, sor került volna-o a debreceni nagytemplomi trónfosztásra s az annak nyomán be- következott rómületes reákcióra, tömegkivégzésekre, .asszonybotozásokra, policáj- nralomra? Tíz hosszú esztendőn keresztül némán hallgatott az oroszlán; de a figyelő szeme aggódva, majd villámokat cikázva jJtöy'öíto a bresciai hiénák és a Baoh-huszárok gyilkos terrorját. Forrongó lelke, amelyet a tizesztendei elzárkózás sem tudott megtűrni, kavargó indulattal háborgott s csak szikra kellett, amely ki- lobbantotta az aggastyánnak félelmes prófétai haragját. A Bach-terror 1854 tavaszán császári pátens alapján bekivánta az összes magyarországi egyesületek alapszabályait, igy a Tudományos Akadémiáét is, hogy »a kor igényeihez mérten« felülvizsgálja s esetleg megváltoztassa azokat. A császári megerősítés 1858 tavaszán érkezett le és oly értelmű módosítást -követelt, hogy az alapszabályokból hagyassák ki az a pont, amely szerint az intézet célja a tudományoknak magyar nyelven való művelése. Ä nüssüe Ez az alapjában s a többi .kilengésekhez» mérten kisszabásu kormánytónyke- dós végzetessé vált a szoldateszka ellenforradalmára nézve, A döblingi remete 1858 november 6-ikán nyílt levelet irt az Ak&démia igazgatótanácsának, amelyet a deeemberi nagygyűlésen kellett volna felolvasni. Az Akadémia — senatores viriboni, senatus autem bestia — persze ezúttal is a derókbahajló, lojális .jó fiú« volt s a levelet — uem olvasta fel, (amiért Albrecht főherceg a bécsi rendőrimül,éterhez írott levelében mog is veregette a vállát). Ám Széchenyi levelét Török Jánosnak, ennek a »kevésbé higgadt, mint tevékeny hazafinak« is odaadta elolvasásra. Török a levelet lemásolta s néhány hót múlva megdöbbenve állapíthatta meg a rendőr- igazgatóság, hogy az országban több ilyen missile forog közkézen s hogy nyomában a hangulat mindenütt felizaik. A hamu alatt úgyis parázslóit az üszők, hiszen III. Napoleon Habsbnrg-ellenes politikája gondoskodott róla, hogy ki no aludjék a tűz; csak a vezér hiányzott, aki az ellenforradalmi terror alatt nyögő magyarság irányítását kezébe vogye. Mert a vezérek vagy bitófa halottjai voltak, vagy emigráltak, vagy opportunusan hallgattak, sőt Itt-ott halkan velebugták a reakció dalát. Protdnannélc afetgöfa A nép pedig csudaváró lélekkol várta a megváltó szót, mint a szikkadt föld a vihar harmatát. S most megjött >a legnagyobb magyar» kemény Írása. A nyomában remények zsongulíak, az ökölbeszorult kezek titkon kilendültek a zsebekből, — s Prottmnnn uram, a rendőr- igazgató ijedt jelentéseket menesztett bécsi főnökéhez az aggodalmat keltő mozgolódásról. Nosza, nekiláttak a mis- silék, a Széchenyi-Ievél másolatok elkobzásának. Pribékek légiói vetették magukat a veszedelmes írás nyomába, hogy kiirtsák a magvát. Akinél megtalálták, büntető eljárás alá került, mint például az egyik szerencsétlen nagykanizsai szüesmester, akit rajtakaptak, hogy nemcsak olvasta, hanem terjesztette is a -s*ötoyü írást. Az emberek ijedten pusztították el az .akadémiai levelet» s csak kevés példány maradt belőle az utókorra; sót Kecs- kemóthy Aurél is, aki Széchenyi István utolsó éveiről és haláláról 1866-ban könyvet adott ki, jobbnak látta a levél szövegét nem közölni. A Károlyi Árpád-féle, most megjelent kitűnő döblingi gyűjtemény, bár részletesen foglalkozik a levél históriájával, bizonyára helykimélés okából szintén eltekint a levél közlésétől, amely az egész ferencjózseíl korszakban igy, érthető okokból, csupán kétszer, akkor is igen dugott helyen látott nyomdafestéket. Tálán nem érdektelen, ha a Magyar Tudományos Akadémiának éppen most folyó nagyhete, alkalmából gyűjteményemből ezt a históriai levelet itt közlöm: Á levél Tekintetes Magyar ludós Társaság! A Iegeifrább szavaknak sincs hitele ott> hol tények bizonyítanak ellenkezőt. Hogy kormányunk mostani rendszere a magyar nemzetiség igényei- s érdekével szemközt áll, azt a legvakabb is észreveheti. Nemzetiségünk pedig nekünk magyaroknak becsesebb, mint a föld bármely kincse, sőt mint életünk. A magyar romok közt a nemzetnek eléggé nem bámulható életerején kivül szeplőtelen már majdnem csupán az académia mutat arra, miszerint nemzetünk még kioltva nincs! S most ezen utolsó igazán magyar intézet is ki legyen sarkából forgatva? Fájdalom, igen; mert hiszen az acadómiai alapszabályok minap ioórkezetí megváltoz* tatása'legalább saját lelki szemem előtt nem egyéb és nem kevesebb, mint oüy döfés, melly könnyen halálra vozet. Ki- magyaráziiat lan lelki kínoktól gyötörve, égöszen elvérzett szívvel, félig temetve, illy aggasztó körülmények közt kérdem : Vájjon a magyar académia tekintetében én mit műveljek, mit tegyek ? ... én ki dicső elődeink útmutatását hü kegyelettel felfogván, szerencsés voltam 1825-ben újra és sükerrel megpendíteni honi nyelvünk magasabbra állítását... süketről — mondom és jobb sükérrel, mint ők, mert a mély felfogás ugyan sajátuk, de nekem elégséges pénzvag^on is jutott osztályrészül, melly nélkül, fájdalom, a logmagasztosabb is olly gyakran parlagon hever. Hallgassak-é, midőn tapasztalni vagyok kénytelen, hogy azon nemos csira ol- tiportatik, melly tényezőként szinte arra vala szolgálandó: miszerint a magyar, kinek életrevalóságát, tavaszi korát halálos kínjai és jelen veszedelmei között is még ma is ezen jelenet bizonyítja, saját- szeriileg minden hátramaradásaiból kibontakozva, az emberiség diszére, az osztrák birodalom legbiztosabb talpkövét, a fejedelmi szók rendíthetetlen sarkulatát képezze, alkossa? Kérdem, még föl se jajduljak, midőn látni vagyok kénytelen, én — kinek baja nem a homályos, de az igen is tiszta és minden ámítás nélküli látás — hogy dicső fejedelmi családunk, mint valami baligózet által félrevezetve, népeink ópon lególetrevalóbbját, melly fiatalságánál és kettétürhetlen zománcánál fogva legékesebb kifejtésre kópes, nemcsak kellő figyoiemre nem méltatja, sőt azt sajátságaiból kivetkeztetni, el- zsibbasztatni engedi! és ekép’, úgy szólván, saját maga alatt vágja el a tát. A tekintetes acadómiára bizni az ügy elviselését, amennyiben alapitói állásomnál fogva ahoz nekem is van szólásom, noha a legnagyobb tisztelettel viseltetem mind testületileg, mind egyénileg iránta, nem kívánom, nem akarom, nem fogom. Mert inig fejein, vallani közt áll, velőm el nem olvad és szemem világát a balál köde’ nem oltja ki, mindaddig arról, mihez jogom van, minden tanácsot szívesen és köszönettel fogadván, utoljára is bizony csak saját magam fogok határozni. Ugyanis ; én úgy vagyok. meggyőződve, hogy felséges urunk, Ferenc József császár, elébb-utóbb, de elvégre bizonyosan át fogja látni, hogy a célbS vott amalgamisatiója és németesítése á köz birodalmi népeknek nem egyéb, mint a mostani államférfiak ész- flcamitoít theoriája. és keserű önmisti- ílcatio, hogy számos, talán legtöbb népei, ha egyszer zivatarra kerülnek az .idők — mi alkalmasint nem igen fog késni, kifelé gravitálnak. míg a magyarnak nincs e világon rokona, nincs más hazája, mint a négy folyam közötti és bárom hogy alatti alkotmányos paradicsoma; ehezképest a magyar jóllétét, szerencséjét, boldogságát, egyedül dynastiális és törvényes királyának vódpajzsa alatt remélheti, keresheti, lelheti, és hogy ennélfogva a lölsóges császár nemcsak m fogja tűrni, ha majd egyszer a ieg- kíüglebbi sükertelen kísérletek az állam rész'őról, mollyek az összes közbirodalmat a legproblematicusabb helyzetbe sülyeszték, "kellőleg fölvilágositandjáte lelkét, és untatni kezdendik legmagasabb úri kedélyét: nemcsak nem fogja türn?, mondom, — ha majd ezen idő beáll — miről én sehogy sem tudok kételkedni — hogy azon nemzetet gyengítsék; gyilkolják, olvasszák, melylyel lovagi fejedelem, kit szeret, madarat fogathat, és melly értté, ha kifejtésének, becsületének, dicsőségének nem engedik útját állani, sőt illy kincseknek hü pártolója, utolsó csepp vérét kiontani mindig kész volt, és mai map is minden pillanatban kész volna óa kész is lesz. Én azt szerelem hinni: fiatal fejedelmünk, ha látni és hallani akar és egyedül saját velőjének tanácsát követendi és egyedül saját szivének sugallata után indul, bizony mondom, Magyarország tekintetében még Corvin dicső korát is homályba állitandja. így látván a jövendőt, bizván a meny» nyei végzésben, melly nemzeteket, valamint fejedelmeket is hibáikért büntet ugyan, de valamint lelkes népeket meggyilkolni nem enged, úgy tiszta erényi! uralkodókat is elvégre legvilágosabb maiasztjaival megáld ; ón ... mi személyemet s alapitói jogomat illeti, a megváltoztatott alapszabályokat, mellyekkel kezdettől fogva végig legkevósbbé sem tudok megbarátkozni, ha nincs menekülés, s azokat parancsként csakugyan el kell fogadni, vérző szívvel, de lecsópelhetlen kedólylyel, minden legkisebb megjegyzés nélkül elfogadom. Egyszersmind azonban ünnepélyes óvást teszek, hogy a justum et tenacem propositi virum dicső elve szerint, én » haza oltárára tett áldozatomnak kamatját .. . azon pillanattól kezdve fizetni nem fogom, ha tapasztalni volnék kénytelen, miszerint adományom >da faoto« — mert hiszen szép szavakra és ígéretekre nem adok semmit — más vágásba szoriítatnók, mint az, melly a magyal académia eredeti céljával megegyez, és melly nemzet é3 fejedelmi, törvény által megerősittetvón, föl is szenteltetett; melly szándékom értelmében . . . tudom, örököseim is becsületesen és híven eljárón danak ; mikor aztán ezen szomorú eset, bizodaloni és jóremóny dacára tán még be is következnék : én, valamint örököseim az alapító levél értelmében járulékunkat a megmérgezett acadómiáíól elvonván, valami más hazai célra fordi- tandjub, melly célt azonban sajátmagunk tüzendünk ki, e foglalatosságtól minden mást határozottan fölmentvén, és o tekintetben csak anyagi erőnek fogjuk megadni. Fölső Dublin, november 6-án 1858 Széchenyi István gróf A M. T. Társaság Igazgató Tanácsának szives felolvasás végett, a legközelebbi ülésben. * Az Akadémiában a levelet nem olvas* ták fel. De a nagykanizsai szüesmester, Albrecht főkormányzó hangjával dacolva, loppal tovább terjesztette a lázitó írást; és két hónap múlva már titkos kezek plakátot ragasztottak ki az egyetem kapujára ezzel a felírással: >a bosszú napja közeleg< . . . Sapka Géza dr. Szirtes aefiringek, puha- és szalma- kalapok, keztyük1 és harisnyák FÖLDVÁRY IMRE férfidivat-, fehérnemű- es kaiapralftáraitan kapható* Budapest, IV.Kossuih Lkjos-utca 18 és VIII. kerület, Rákóezi-ut 7 szám, iäESBäSBBBtH®S8WaS8S®S!i gsSSÜüüSKE I A .MAGYARSÁG» ELŐFIZETÉSI ÁRA EGY ÉVRE ...-1100 X I- fr.60 K~j j EGY hóra... ... ÍOO K I L KERJEN MUTATVÁNYSZÁMOT ! KitEtsn®»«
