Petőfi gyüjtemény - B sorozat / 47-es doboz
to WM3MKSJEB Babay Jéssef ripurfiai Miről meséi Erkel Ferent *9SzózatSi-a kilenc évtizei messzeségéből Egy rövid esztendő még és száz esztendeje lesz unna1.;, hogy Vörösmarty Mihály megírta miniden nép legszebb szózatát, a — Szó- zaf-ot. Száz esztendő alatt megszámlálhatatlanul sokat idézte és énekelte a földresujtott magyar nép Vörösmarty hallhatatlan strófáit. A Szózat sorai összeforrtak velünk, akár gyökérrel a föld és kitéphetetlenül élnek bennük mindörökké. Csodálatos centeimárium ez. A száz esztendő alatt, amely a Szózat megírása óta eltelt, már kétszer vesztettünk hazát és most, másodszor, alig maradi belőle annyi, hogy a m a a földért, amely „bölcsőnk és majdan siru. is s amely ápol s eltakar.“ Mint a Magyarság már jelentette, Káp- násnyék, Vörösmarty Mihály szülőhelye élt- tározta, hogy szobrot állít halhatatlan s> lőttjének. És ez a szobor a Szózat születő; nők századik évfordulóján készül el.- Ugyancsak kilenc évtizede múlt annak , hogy a Szózatot megzenésítették. Közel es a két centennárium és most abból az alk lomból foglalkozunk vele, hogy előkerült e; csodálatos kotta, amelynek megsárgult la a szabadságharc, Garibaldi harcainak múltja, Liszt Ferenc csodálatos világa. Igazán érthető, ha egyetlen kis papírdarabtól sem akar megválni. Egressy Szózata nem arat sikert... Felidézzük a Szózat megzenésítésének történetét. Különös és ritka történet. íme a vázlata: Bartay Endre, a Nemzeti Színház igazgatója 1843 január 26-án pályázatot irt ki: „egy népéletből merített, minden aljasságtól ment jóirányu, látványos színműre. Es ugyanekkor húsz darab aranyat ajánl a legjobb népmelődiáért, „Vörösmarty Mihály koszorús költőnk halhatatlan Szózatára, énekés zenekarra téve.“ A pályázatra húsz pályamű érkezett be. Ezek közül három pályázatot találtak figyelemreméltónak és azokat 1843 május 10-én elénekelteik a Nemzeti Színházban. A jutalmat nyert mü jeligés levele felbontatván, abból Egressy Benjámin neve került ki. A másik két pályamű szerzője Them Károly és Fáy Gusztáv voltak. A három mü azonban alig váltott ki egy-két tapsot. Nem tetszett. Akik tapsoltak is: Vörösmarty nevét ünne-t; y... t .... , I 0 * + . 1 £-? í * V-b- lp A k g * i \í t .is. 1 11 • J.'V1' l:í Jjj á Imié ftj ■ $ 1..... . 1 .... > I l "ff* *" •> .... C- #j *1 : n % i ' • ÍJ"« t:\ 1:V. r*í * F.M ‘ r'T-f y -S fL.'tr t. trriáSf* Cíp1»«,,» .........*......« | «. ■' f r * f ■ ? t t'h: f ‘fi* ri c és >.v^4^w»»e^=x^>xUv .v., x. ^ f V ...Ot ~ U J pr «4»“ <•*!_ ,......^... : ;W J - (?& f-&h 1 2 >1 j f - • • • y^yy<<r> < ^ ..... v " y&S&t. \ r i{- X ' - ' —---------' '■ ’ i1 j '*■ • '• •Av • •' /■■■/■ ■ -VV....V ,.V c„ c fytet ' t- /tí4teT~~rr. r t r j f f I 't . v.A..w .-,..^«v^.vy.^w^ 1- f: ■■■ "£-.■•■•-»4««>o^<.v^.v<i0#(iC|^wo,.<^w.v..>..;v;wav;v,vv_vs_. _ . u lf í-v-v>«o,»vw^vawXa>í tépett' fedeleink a bánat sarától fekete zsom bókjainkon elférjenek. Szivet megremegtető centennánium: nincs Európában nemzet, amely rendületlen hűsége alatt ennyit szenvedett volna földjéért, mint a magyar, azért ján két halhatatlan név találkozik: Vörösmarty Mihály és Erkel Ferenc. Kevesen tudják, hogy Erkel Ferenc is megzenésítette a Szózatot. A pályadijat azonban nem őneki, hanem Egressy Benjáminnak Ítélték oda. ErSc@i F@rene aiandüra».. A Baross-utca 27 számú ház második eme létén lakik Domahidy György dr., a neves orvos. Rendelőjében óriási könyvszekrény. A szekrényben kötelek százai, régi és modern könyvek, valamennyi közt azonban két vaskos iratcsomag jelenti az értékek értékét, mert ezekben a csomagokban viiágmegcso- dálta emberek eredeti rajzai, levelei, iratai, okmányai, versei és emlékei húzódnak meg Domahidy György dr., a magyar D’Artagnan, Teleki Sándor gróf vérének örököse: unokája annak a Telekinek, aki csodálatos életével, kalandjaival., harcaival évtizedeken át bámulatba ejtette Európa közvéleményét. Már többi,zbcci foglalkoztam a Magyarság hasábjain a szabadságharcbeli honvédezredes életével. aki-Berlinben, Génuában, Halléban, Boroszlóban, Barcelonában. Moszkvában éppen annyira otthon volt, migt Parisban vagy Jersey szigetén, — ahoil Hugo Victorral kötött barátságot. A magyar D’Artagnan életében a szinte párját ritkító kalandokon kívül olyan nevek szerepeltek, mint Petőfi Sándor — aki mézesheteit az ő költői kastélyában töltötte. — Lichtnovszkg Félix herceg, a karlista tábornok, Lesseps Ferdinánd, Bem, Dumas, LongdaU lord. Garibaldi. Liszt Ferenc. Munkácsy és kívülük a múlt századi magyar lélek röineszánszának egész, hatalmas ’ábora. Teleki Sándor gróf, aki - a - kiegyezés után visszanyerte vagyonát és újból Magyarországra költözött, meleg barátságot kötött a Wien - Hotel Imperial Elufirangn hág magyar zene óriásával. Erkel Ferenccel i.s Erkel Ferenc ugyancsak pályázott a Szózat megzenésítésére, a pályadijat azonban nem nyerte meg. A kompozíciót hűséges barátjának, Teleki Sándor grófnak küldte el emlékül.. Telelői Sándor halála napjáig mély szeretettel őrizte ezt a különös relikviát és hátrahagyott műkincsei, iratai, emlékei között az egyik legnagyobb értéket képviseli. Kinyiliik az orvos hatalmas szekrénye, kibomlik a: két nagy iratcsomag és a szikrázó nyári fény Petőfi lervjeleineik, Hugo Victor, Dumas, Munkácsy, Erkel írásainak betűit világítja meg. És aztán, — az orvos oly vigyázva emeli föl, mintha drága kincset tartana a kezében, — Erkel Ferenc kézírása: a Szózat kottája kerül elő. Kis darab sárgult papirosba tinta' is megfakult már rajta, hiszen a halhatatlan komponista közel száz esztendővel ezelőtt irta. A halsarokban a de- dikáció: „Gróf Telelői Sándornak tisztelet jeléül Erkel Fereinctől. Pest, II. 13. 1843.“ Azt kérdezem: odaadná-e, kinek adná, mennyiért adná ezt a különös kincset? Nem adja senkinek. Semmiért. Orvos, szép hivatást tölt be, gyógyít, dolgozik, robotol. Háta mögött nagynevű és nagyhírű családjának emlékével, birtokában kincset érő relikviáknak, — a lélek magányos óráiban ezekhez menekül fiaival együtt.és olvasgatja Petőfi pajzán, vidám, egészen különös leveleit, amelyeket a költő Teleki Sándor gróffal váltott. Soká merengenek Munkácsy-vázlatokon, a Dumas testvérek Írásain, Bem apó erélyes aláírásával ellátott kinevezési okmányokon, örökre letűnt, de ölök emlékű évtizedek kisértése fogja körül őket, elő tárul egy hatalmas múlt: 1935 juMus 14, vasárnap m 1JmnÉ&OL l£OaONYO$C8G[N Főüzlet: VT.. Podmaniczky-o. 59. Fióküzlet: Rákóczi-ut 89. (Nagydiófa-u. sarok) Készülékek átalakítása Budapest II vételére legelőnyösebben 112 oldalas nagy képes árjegyzékünket számos tegmoder* nebti kapcsolási vázlatokkal díjtalanul küldjük. peiték tapsaikban ... Kossuth Pesti Hírlapjának kritikája egyenesen lesújtó volt. Azt irja a Pesti Hírlap, hogy Egressy a Szózat szellemének egyetlen sugarát sem fogta fel, a zenemű kisszerű és eredetiség nélkül való. És még azzal is megvádolja, hogy plagizált. Szerinte a „Ne menj rózsám a tarlóra“ cimü népdal két sorát vette át és a közönség csak ennek a melódiarésznek tapsolt... A későbbi kor azonban rácáfolt a kritikusokra, mert a Szózat egy év re rá már diadalmasan járta be az országot. Óriási sikert aratott Pozsonyban. Még nagyobb sikert Kolozsváron. Ünnepélyesen bemutatták V. Ferdinánd nevein,apján, 1843. május 30-án. De a „Honderű“ azt írja erről a bemutatóról, hogy a közönségtől függ majd, milyen szeretettel veszi ajkaira és milyen hosszú élettel ajándékozza meg... Ezen az 1843-iki királyi ünnepségen bemutatták Erkel Ferenc Szózatát is. A sajtó még mindig meglehetősen hideg álláspontot foglalt el és „egyedi vélemények“ szerint sem Erkel, sem Egressy urak melódiája nem érte meg a jutalmat. Ez a nagy verseny azonban mégis eldöntötte a Szózat sorsát: Egressy lágy dallama erőszakolás nélkül rövid időn belül népszerűvé vált. A Szózat megzenésitőjének többi pályamunkái azonban végkép a feledés homályába merültek. Nagyrészüket a Nemzeti Muzeum szerezte meg és Erkel Ferne Szózata van csak magánkézen. • Itt közöljük a kottát. A figyelő szem sokkal többet olvashat le ró’a, mint az ábrázoln igyekvő betű. Mindenesetre, mint nemzeti kincsnek, a Nemzeti Múzeumban lenne a helye. Teleki Sándor gróf unokája azonban nem válik meg tőle. Nem is csoda. Amit a magyar D’Artagnan véreinek hagyott meg örökül, azt azok le nem irható ragaszkodással őrzik halálukig. Hotel Bristol - Wien_________________________t?l . X.. . .. t. X -_____________________________I E lgőrangq hftz jijfÄsaiisic H0ÄM A darabtojás és a darablakás Olvasom: „Kombinált reggeli 1 darab vaj és 1 darab tojással“. A vajba belenyugszom, ezt kisebb-nagyobb darabokra vagdalják, habár én mégis egy kis vajat szoktam kérni, nem pedig darab- vajat. De a darabtojás aggodalomba ejt: nem csak attól félek, hogy egy féltojást elsajnál tőlem a kávéház, hanem valami meg- nyomorodott tojás rémképe üldöz s töröm a fejem, hogyan és miért törték darabokra azt a szerencsétlen tojást ős ugyan bizony melyik darabját kapom. A darab térfoglalása egyebekben is megdöbbentő. Legutóbb olvastam a hirt, hogy egy üres telken 10 darab öt és hat emeletes bérpalota épül. Egy kapun pedig ez a felirat állított meg: kettő darab háromszobás utcai lakás kiadó“. Sajnálom, hogy meg nem néztem (magamnak!), milyen is az a darablakás, talán bizony hiányzik az elülső fala, mint a színházi — darabokban. A színdarab mindig gyanakvóvá tett, hogy csak egy darabja önmagának, olyasmi, mint a darabdarabokból összeállított műsor a díszelőadásokon. „Elveszett két darab munkakönyv“. Ezt is újságban olvastam. Vájjon két munka-, könyv több-e vagy kevesebb, mint két darab. Mert több is lehet, kevesebb is. De legmegfoghatatianabb — csakugyan megfoghatatlan — a darab beszélgetés (!) , Talán bizony a félbeszakított beszélgetésekre sandít titkon a távbeszélő iagzgatóisága, amikor darabonkint számlázza a ebszélgetése- ket: 57 darab beszélgetés, darabja 14 fillér. A „darab tojás“ csak mulatságos, de legalább kézzelfogható. Valóban elmondhatjuk róla, hogy darabja 7 fillér, miint ahogy párja 14 fillér. De ha már megnevezem a tojást, túlbuzgóság elébe tenni: öt darab tojás. Ez homályosabb, mint : öt tojás, nyolc alma, három körte, tiz ló, tizezer ember. A távbeszélő vegyen példát a MÄV463; annak (még) nem jutott eszébe, hogy ezt írja a vasúti kocsikra: 36 darab embernek, 6 darab lónak. Várjuk a hírt, hány darab ember betegedett meg a hőségtől és esett el a meginduló háborúban. Félő, hogy sokan már csak darabokban kerülnek haza. Ezekről azután elmondhatja majd az Ízléstelen alcímekben tobzódó sajtó: „Ez azután a peches ember“. Ilyen tréfás címen adta tudtul egyik délutáni lapunk, azt a cseppet sem tréfás hirt, hogy X. Y.-4 éppen akkor ütötte el a villamos, amikor — állást kapott. Koponyaalapi törést szenvedett. A kedélyes újságíró megétrde- melte volna, hogy 25 „darab“ pálcát verjenek rá érte. A tapintatos elbánás „Majd elbánok én veled/“ — mondja a magyar. Ha már az elbánás ilyen keményen pattog, nem csuda, hogy a végelbánás hallatára megdermed a vér az erünkben. Keserves balsors, amikor valakit ilyen fenyegető módon távolítanak el — gyengéden — hivatalából, ahelyett, hogy nyugdíjaznák. Utoljára is nagyot ülnek a fejére ennek a bürokratikus kifejezésnek a bunkójával, — nem is sejtvén a szó önkéntelen humorát és kegyetlenségét. A végelbánás (!) a szintén meglehetősen mostoha végkielégítésnél is fenyegetőbben hangzik. A hóhért juttatja eszünkbe: jaj, végünk van, most már azután végleg elbánnak velünk. Nem hiába, hogy az execution angol szó — amely szószerint csak valaminek a végrehajtására céloz, — valójában a fejvesztést, lenyakást jelenti. Ilyen fejvesztett zűrzavarból született meg a tapintatos elbánás furcsa torzsziilöttje. Olvastam, hogy kívánatos lenne a balatoni fürdőkben is olyan tapintatosan bánni el a vendégekkel, ahogy a külföldi finom fürdőhelyeken bánnak el velük. A tapintatos elbánás követelése úgy hat rám, mint ha arra szólítanák fel a gazdákat, hogy bánjanak ugyan el a vendéggel, fejjék meg, esetleg vegyék is fejét, de tapintatosan, hegy észre se vegye, hogy — elbántak vele. Halász Gyula
