Petőfi gyüjtemény - B sorozat / 47-es doboz
Vasárnap, 1936 október 25. DFCMÄGYARORSZKÖ 3 uhu Kata do t Mr- TűMrUL OKmJL t^UűtaZj mMéulm««' *»* *U«(t*»T*S*V»rAa Januárban vasúti tarifa- és menetrendértekeztetet tartanak Szegeden (A Délmaaitnrorszáa munkatársától.) Az év elején a Máv. tarifabizottsága értekezletet tartott Szegeden, amikor is elhatározták, hogy a tarifabizottságot minden év elején összehív flák, az ülésre meghívást kapnak a gazdasági, ipari és kereskedelmi érdekeltségek képviselői, valamint az összes utazási szervek. A tarifa- értekezletet minden év januárjában tartják Szegeden, a következő értekezlet előkészítését most kezdték meg. A januári ülésen nemcsak a májusban életbelépő, nvári vasúti menetrendet tárgyalják, hanem ezúttal tarifáiig üqyek is napirendre kerülnek és különösen a teherszállítás meqqyorsUásáról fognak tárgyalni. Fontos tárgva lesz a tarifaértekezletnek az uj városi vámátalánvtervezet, A Máv.-nak Két cikkemfeet\.(a „Délmagya r ország“ .karácsonyi és újévi számában) beszámoltunk azokról a hangversenyekről, amelyeket Liszt 1879-ben a szegedi árvízkárosultak javára rendezett. Most; Liszt Ferenc születésének, október 22-én votl 125. évfordulója alkalmából Ígéretünkhöz képest bemutatjuk két alig vagy egyáltalán nem ismert szerzeményének keletkezését, amely Szegeddel van kapcsolatban. Az egyiknek a cime Revive Szegedin!, a másiké pedig Szegedy Csárdás. Érdekes, hogy bár Liszt sohasem járt Szegeden, mert 1876-ban a lehozatalát célzó kísérletek meghiúsultak, rá három évre mennyire foglalkoztatta őt a virágzó nagy magyar várost ért katasztrófa. Nemcsak páratlan sikerű hangversenyeket adott a szegedi árvízkárosultak megsegélvezésére Kolozsvárt, ahol a szerencsétlenség hire érte, azután Budapesten és végül Bécsben Ferenc József és az egész udvar jelenlétében, hanem még darabot is szerzett „Ujhódj meg Szeged!“ címmel. Jellemző Liszt aggódó és segítő magyar lelkére az a levél, amelyben Kolozsvárról 1879 március liláról Sayn-Wiftgenstein hercegnőnek többek közt a következőket írja: „Egész Magyarországot izgalomban tartja Szegednek, az ország egyik legjelentékenyebb városának, rettentő pusztulása, amelyet az árviz csaknem rombadöntött. Nem menthetem föl magamat attól, hogy játsszam még egyszer nyilvánosan Budapesten a szegedi áldozatok javára, jóllehet ez a feladat rendkívül fárasztó számomra. De egy ilyen kötelesség alól kivonnom magamat szégyen volna!“ (Briefe VII, 244.) * A „Revive Szegedin!“ keletkezésének története rendkívül érdekes, bonyolult, sőt izgalmas. Körülötte mindmáig nem egy kérdőjel meredt felénk. Keletkezésére nézve négy forrás áll rendelkezésünkre. Az első August Göllerich Liszt-életrajza (1908), melyben felsorolja mesterének müvei közt ezt a szerzeményt (301). Részletesebb Peter Raa- be adata, aki Lisztről szóló nagy müve II. kötetében (284) megadja a darab címét: „Revive Szegedin. Marche hongroise de Szabady transerite d'aprps 1‘orchestration de J. Massenet par Franz Túszt.“ Eszerint tehát az „Ujhodj meg Szeged!“ Szabadi magyar indulójának átírása Liszt Ferene- től Massenet hangszerelése után. Az első kérdés, amely e cim során feltámad, hogy ki volt ez a Szabadi. Csak keveset tudunk róla Major Ervin közleménye alapján a Zenei Lexikonban (I, 342). Voltaképen Frank Ignácnak hívták, aki úgy látszik Szabadira magyarosította nevét. 1825-ben született Pápán Bécsben a mérnöki pályára készült, de rövidebb ideig az ottani 1 ■nT*7prvatőrium növendéke is volt. A séahadságugyanis az a terve, hogy az eddigi százalékos vámdijak helyett, vámátalánvt léptet életbe és ehhez a városok hozzájárulását fogják megnyerni. A januári tarifaértekezletre meghívják Kiskunfélegyháza. Szentes, Csongrád. Hódmezővásárhely és Makó képviselőit, is. barchan a föhadnagyságig vitte föl. Aztán atyja pápai kocsmáját vette át, majd Pesten telepedett le mint borkereskedő. Utóbb a Komlókért cimü rfudéiglőnek volt a bérlője. Ebben a kerthelyiség- ben, amely a mai Pannónia-szálló mellett voltba Rákóczi-uton. zeneestéket is rendezett (Zenészed Lapok' 1867, 367). Mint csárdásszerző rendkívül népszerű lett. A Masscnet-tól hangszerelt hősi indulójának Plevna vagy török-magyar induló volt a cime. Budapesten a Rózsavölgyi-cégnél öt kiadást is látott hangjegy magyar és francia nyelvű címlapja igv szól: Török-magyar induló zongorára Törökország politikai nagy reformátora Mid- hat pasa ő fenségének hódoló tisztelettel ajánlja Szabadi F. J. a szerző Budapesti polgár. (On. 116 6 1.) A másik érdekes kérdés, hogy miként jutott a Szabadi-féle indulónak a birtokába a világhírű párisi zeneszerző és karmester. Jules Massenet, a Conservatoire tanára, utóbb a francia akadémia elnöke. A rendkviül érdekes utat a következőkben sikerült kinyomozni. Armand Gonzien kritikus és zeneszerző, a művészeti ügyek felügyelőié (inspeeteur des beaux arts) 1879 januárjában Masscnet-vel együtt Magyarországon járt. (Ugyanaz év augusztus 25— 26-án az árviz után egy francia társasággal Szegedre is ellátogatott.) A Pesti Hírlap 1879 junius 21-i száma „Szabady hősi indulója“ felírással beszámol róla, hogy a „Figaro“ párisi papilap közli Szabadi indulóját, amelyet Massenet átírásában a párisi operában a szegedi árvízkárosultak javára 1879 junius 7-én rendezett ragyogó ünnepélyen a közönség lelkes tapsai közt adtak elő. Vele együtt közli a „Figaro“ Gouzeinnek Hartnjann- hoz, Massenet müveinek párisi kiadójához Budapestről irt levelét. Ebben beszámol Liszt lakásán töltött felejthetetlen estjükről, majd leírja, hogy milyen érdekes ütjük volt másnap Pesten. Berkes Lajostól megtudta, hogy annak a tüzes indulónak, amelyet a cigányok az 1878-i párisi kiál- Itiáson a magyar csárdában játszottak, Szabadi pesti kocsmáros a szerzője. Irt neki és válaszát nem kisebb ember, mint Munkácsy Mihály fordította le neki franciára. Mellékelve volt a levélhez több nyomtatott és kéziratos hangjegy, s megismerte közöttük azt az indulót, amelyet Szabadi a legutóbbi török háború alatt irt. „A hangjegy boritékán egy színes kőnyomat volt, melytől az ember szeme könnybe lábbadt és mely egy magyar katonát ábrázolt, amint kezét nyújtja egv török testvérnek.“ Aztán lefesti Szabadi meglátogatását Budapesten. Massenet-val ment el kis kocsmájába. Felesége jól beszélt franciául. „Jól tudtam — írja —, hogy a mi kedves Massenet-nk, meg les® csiove! Ugv is történt. A húrnak rezgetii kell, ha megérintik s e rezgést meg fogja hallani a világ, mert íme Massenet e pillanatban esküdött meg, hogy meg fogja tépni Szabady indulójával ugyanazt. amit Berlioz és Liszt tett a Rákóczy-induló- val. meg fogja imi azon zenei hősköUeményt, melvnek csiráiét a nép szive mélyéből fakadt eme rövid harci induló macában foglalja; ön ki fogja adni és mi megtapsoljuk lelkesen.“ A dolog pontosan igv történt. A „Figaro“ szerkesztőségétől a szegediek javára rendezett operai ünnepélyen 261 ezer frank gyűlt össze, nmelvből 471 ezer frank jutott tisztán a szegedieknek. ..Nem hisszük — irta a Figaro —. hogy valaha jótékonysági ünnepély ily jövedelmet mutatott volna föl.“ (Szegedi Híradó 1879. jun. 15.) Emlékeként Szeged nasrv körútiénak egv részét ma is Párisi- körutnak hívják. A könyvtárakban pedig, így a Szegedi Somogyi-Könyvtárban is. még mindig őrzi a világraszóló párisi est emlékét az a 36 lap- nvi negyedrét. alakú műsor, amelv pompás illusztrációkkal. többek közt Zichv Mihály rajzával, jelent meg. Comité Franpais de seeours aux Inon- dés de Szegedin volt a cime. Az első rész hetedik' számaként szerepelt Marche héroíque de Szabady .1 Massenet. L'orehestre dirigé par M. Massenet. A Pesti Hírlap zenei tudósítója, Huszár Tmre, „Paris Szegedért“ cimü cikkében a következőket irta' haza a Pesti Hírlap 1879 junius 12-i számába a Massenet—Szabadi-féle hősi indulóról: „A közönség ... az első ütemektől kezdve visszafojtott lélegzettel hallgatta a zenemüvet, néhol a meglepetés egv önikénytelen felkiáltása tört ki, az arcok' kigyulladtak, mily igaza volt Gounodnak, midőn a tegnapi főpróbán azt mondta: Ezzel az indulóval esry forradalom kitörését lehetne előidézni.“ Akkora volt itthon is a lelkesedés és az érdeklődés a világraszóló párisi ünnepély és a magyar mm Csak két kurj& Ózonban a tanuláshoz elegendő, — gondolta o takarékos apa. Reggé fire fjf csak hig rántott levest adott gyermekének — .hiszen úgyis csak lopja a napot az iskolában .... Pedig mekkorát tévedett! Súlyos munka a tanulás, já táplálkozást igényel. Az iskolás gyermekeknek helyes és megfelelő reggeli: egy já csésze Kneipp malátakávé valódi Francit kávépótlékkal, tejjel és cukorral. És ez csak 3 fillér, ami ^ igazan flu MAGYAR OLASZ BANK r. t. Alaptőke és tartalékalapok SZEGEDI FIÓKJA Kórász ucca 2. 27 mW ú P.. A LEGELŐNYÖSEBB FELTÉTELEK MELLETT FOLYÓSÍT KÖLCSÖNÖKET ÉS KAMATOZTAT BETÉTEKET. ÁTUTALÁSOKAT A LEGYORSABBAN TELJESÍT. — KÜLFÖLDI PÉNZNEMEK ÉS DEVIZÁK VÉTELE ÉS ELADASA. Liszt Ferenc Szegedért Irta CSEKEY ISTVÁN egyetemi tanár