Petőfi gyüjtemény - B sorozat / 47-es doboz
•c 1935 Julius 14, vasárnap umsmsiis Emedy Zaltán riportja: Holrep kezdődő Epul a Boráros-féri Horthy Miklós-hid nyári kiárusításban §88 Hetek óta a Lágymányos szenzációja, a környék legérdekesebb látványa a Boráros- téri hid építése. Sétálgató emberek meg-meg- állnak a műegyetem előtti rakparton és onnan nézik a bontakozó tehnikai csodát. A bátrabbak tulmennek a MEC klubházán is. Itt parti faraktárak közölt vezet egy poros nt egészen a hídépítés elkerített munkahelyéig. A Farkas-csárda lugasából jól látni a szerelést, igy az időmilliomos nézelődő leül egy hosszulépés mellé és bámulja a látnivalót, ami bizony bőven akad itten. A Ferenc József hid déli-oldali gyalogjáróján is elácsorognak az emberek és nézik az építést. A 49-es villamoson akárhányszor akad alkalmi szakértő, aki beleszól a kifelé bámészkodók beszélgetésébe: — Uraságod nem jól tudja. Az a magas piros torony, az a daru. Azzal szállítják a vasat. ügy van valahogy:, a járókelők nézik, nézik az építést, de vajmi kevesen tudják, hogy mit látnak. Hogy mik azok a cölöpök ottan a folyam vizében, mik azok a pirosra mázolt vasrácsok. Hogy hogyan is történik itt, Budapest kiváncsi szeme előtt a nagy műszaki munka: a hídépítés. A Magyarság munkatársa azt szeretné, hogy ezek a sorok megismertessék az olvasóval az uj Dunahid építési történetét, aztán meg elbeszéljék az építés menetét úgy, ahogy írójuk szombaton reggel a helyszínen látta. Lemtésznah ..... e ngo! etamiooK és más mosók................. G yürhetetlen Crepe siecosda imprimé........................... crepe Minerva . Tisztaselyem . .. ».se íransia mprungh s Fentieken kivül ntfnden nitéri mosftéru A hid története Minden hídépítést a szükségesség teremt. A forgalmi igények növekednek; a lakosság, a gazdasági élet, a katonai érdekek utakat követelnek a folyókon keresztül is. Ezek a keresztülvezető utak a hidak. A Boráros-téri hid szükségességének gondolata 1908-ban merült föl először, amikor a főváros kérvénynyel fordult a kereskedelmi miniszterhez a hídépítés ügyében. A minisztérium egyelőre az óbudai híd építését tartotta fontosabbnak. Csak 1919-ben végezték el a helyszíni felvé tel előmunkálatait. A hid általános elrendezését 1930. februárjában határozták meg, majd tervpályázatot hirdettek. Az 1930. évi XI. törvénycikk elrendelte a hid megépitését és a hidat a kormányzó országosának tizedik évfordulója alkalmából Horthy Miklós- liid névvel ruházta föl. A tervpályázatra 10 jeligés tervezet érkezett be. Az első dijat Kossalka János dr. lánchidja, a másodikat Mihailich Győző dr. ivhidja nyerte. A kereskedelmi minisztérium hidosztálya az érdekelt hatóságok bevonásával később módosította a diszpozíciókat és Algyay-Hubert Pál dr. miniszteri műszaki tanácsos terve alapján felsőpályás háromnyi- lásu rácsos gerendatartós típus mellett döntött. A minisztertanács elfogadta a hidszak- osztály tervét. Megindult a tervezés részletes számításainak és rajzainak elkészítése, amely három éven át adott kenyeret egy sereg fiatal mérnöknek. Ugyanakkor a Közmunka- tanács megkezdte a lágymányosi tó feltöltését. A hid építészeti kiképzésének munkájára 'Lux Kálmán dr. kapott megbízást. Sajtótámadósok folytán a megbízást később visz- szavonták és ma az a helyzet, hogy az arhitektura megoldásai felett egy még kiírandó pályázat van hivatva dönteni. MiboS, Uram, miből? Most érkezett a történet a legnehezebb kérdéshez. Az illetékes tényezők elmondhatták az egyszeri emberrel: miből, Uram, miből? Hisz az építés zavartalan lebonyolítása mintegy 170.000—200.000 pengőt igényel ha- vonkint. Először arra gondoltak, hogy a meglévő pesti hidakon vámszedést vezesse nek be. A tervet hatalmas erővel megnyilvá nuló tiltakozás fogadta. Erre létesített a ke reskedemi miniszter az 1931. évi XIII. tör vénycikk alapján egy úgynevezett Székesfővárosi Dunahidalapot. Az alap bevételeit egyrészt az állam által fizetendő évi 1 millió pengő, másrészt a főváros közönsége által fizetendő évi 2 millió pengő hozzájárulás, illetőleg az ingatlanátruházásnál szedett 1.25 százalékos pótilletékből befolyt teljes összeg képezik. Még azév július 1-én megkezdte a főváros a pótilletékek szedését. Ekkor jött a szomorú emlékű gazdasági összeomlás és a bankzárlat. Mivel az állam a költségeket biztosítani nem tudta, az alépítményi munkák versenytárgyalását el kellett halasztani. A főváros áltál felajánlott havi 100.000 pengőből a munkanélküliségre való tekintettel az állami gépgyár megkezdte a vasszerkezet gyártását. A kész anyagot elraktározták jobb időkre, mikor az épités megindulhat. Az illetékek a vártnál csekélyebb mértékben folytak be 1932-ben. Csak 1933-ban engedett a hid financiális helyzetének feszültsége, úgyhogy megtarthatták az alépítményekre a versenytárgyalást. A budai parti munkák és mederpillér építését a Zsigmondy Béla r. t. és a Palatínus építő r. t. kapta meg, mig a pesti részre a Fábián, Somogyi és György cég nyert megbízatást. Nyáron megkezdték a budai munkákat. Az építési ütemet ismét anyagi nehézségek hátráltatták, mig végre a 15 milliós transzferkölcsönből 750.000 pengőt vettek fel. Ma végre ott tar tanak, hogy — kopogjuk le! — ha nem jön közbe semmi zavar, a munka vigan folyhat tovább és 1937-re elkészülhet a hid. A Boráros-téri hidszakasz Reggel 8 az óra. A kánikulai meleg már javában tombol. Az illetékes hatóság engedélyével belépek a Boráros-téri elkerített munkatérre. Az Elevátor déli frontja mellett van ez a terület. Jobbra a kompresszorok gépháza, balra irodaépület. A téren három betonkeverőgép üres torka ásit. Most nincsenek munkában, nem nyelik a kavicsot, homokot, cementet és vizet. Oldalt előkészített ácsolt gerendák, összeállított bakok hevernek. Tizenhat faragott kővel lezárt betontömb áll ki a térből; ezek lesznek négyesével a kivezető merev keretszerkezetü hidrész lábainak alapjai. A hidlábak közi mehet a parti vasúti és közúti teherforgalom. A Boráros-téri villamos-hurokvágány a tér eredeti szintjén marad. Mellette patkószerüen körülfutó támfalat építenek majd. Ez arra való, hogy a hidra kétoldalt felvezetendő villamos-sinek, kocsipálya és gyalogjáró emelkedője megfelelő oldalsó megtámasztást kapjon. Itt, ahol állok, a fejem fölött lesz a hid körülbelül 90 méteres szakasza; az a rész, amely a mai partfal tövében építendő parti pillértől a Boráros-térre tervezett hídfőig vezet. Ez keretszerkezetü hid lesz, mig a viz fölött úgynevezett többtámaszu folytatólagos tartó visz át. A szélső nyitások 112 méteresek, a középső nyílás 154 méter hosszú. A budai oldalon tümörfalu kéttámaszú tairtó a partipillértől a hídfőig vezető szerkezet jellege; ez csaknem 34 méter hosszú hidszakasz. Harminc mázsás kőiSmhö- ket építenek a pillérbe A hídfők és pillérek alapozását gondos tulajkutatási munkák előzték meg. Az adatok alapján azután 8 méteres mélységre vasbetoncölöpöket vertek a hídfők alatti talajba; ezekre falazzák rá a vasalt beton alaptestet. A terhelést ilyenkor a cölöpök és az altalaj egymásközti súrlódása veszi föl. A keretlábak alapteste is ilyen cölöpökre épült. A pilléreknél már más a helyzet. A parti pilléreknél már más a helyzet. A parin pillérek alapozása sűrített levegő segélyével készült sü- lyesztett szekrénnyel történik. Ezeket a szekrényeket hivja a műszaki nyelv caissonKHMtMieii olcsón 11 Felü!mulhafatlan minőségek, legdivatosabb minták! Színiül, HoftmaiHiitTsa cégnél, csak Budapest, ti »5 iiesi-utea 6 iknak. Mig a parti pillér alapozása vasbeton lesszonokkal készül, a mederpilléreket vas- ;esszonokkal alapozzák. Az alapozások itt 0—13 méterre mennek a Duna 0-pontja Iá. A vaskesszonok súlya 400 mázsa, a vas- >etonkesszonoké 1200 tonna. A kesszonmunka egyike a legnehezebb nunkáknak. A mélységnek megfelelően sülted levegő a munkakamrában megvédi a nunkást és a munkát a viz betörésétől, ugy- íogy a nagyobb belső légnyomásu kamrában ti lehet kotorni az anyagot és meg lehet épi- eni az alaptestet. Az abnormis nyomás és t hőség igen kifárasztja a kesszonmunkást. ikit munkaidő végeztével lassankint normálissá tett légnyomás mellett engednek ki osak i szabadba s azután is pihenni küldik. A pesti mederpillér még nem áll ki a vízből. Zárófal védelme alatt építik éppen. Cö- öpökre helyezett munkapályán jutunk el a úllénig. Mellettünk csillén hatalmas budakalászi mészkőtömböket szállítanak. A me- lerpillér fölött izmos daru veszi át a 18— 50 mázsás megdolgozott tömböket és ereszti e a munkaitérbe, ahol a munkások az előirt érv szerint helyezik el az összeillő darabodat. Júliusban megépül ez a pillér, őszre el- ávolithatják az állványokat és a munkahi- aat. A pesti mederpillér építése azért késett Valamit, mert a Duna vízállása állandóan vagy és ez késlelteti a munkát. Szerelik a vasszerkezetet Motorcsónakkal kelünk át a Dunán. A budai parton a pillérek és a hídfő már régen elkészültek, hosszú ideje a vasszerkezet szerelése van munkában. Ezt az állami gépgyár végzi. A vasanyagot teherautón szállítják a partra. Itt egy daru karmai közé kerül a hatalmas lemez, vagy szögvas. A daru felhúzza a vasat és a parti pillér fölött emelt platóra szállítja. Innen egy hatalmas portáldaru viszi a rendeltetési helyére. Ez a portáldaru az a vasszerkezet, amely magasan kiemelkedik a hídszerkezet fölött és a Ferenc József hid járókelőinek már sok fejtörést okozott, hogy mi lehet az a hórihor- gas pirosra mázolt csodabogár, amely hol itt, hol ott látható a hidszerelés pontjain. A darut és minden vasanyagot bemázolták mi- liummal. Ez az első lépés; a hid festésére csak két év múlva kerül sor. Pattog a pneumatikus szögecselö, az iz- ntott félfejü szögecseket a szögecslyukba helyezik, a gép működni kezd és egykettőre készen van a szögecs másik feje. Impozáns látványt nyújt a készülő vasszerkezet. A felsőpályás hid főtartóinak rácsozása az, amit messziről láthat a nézelődő budai, vagy pesti polgár. Persze, „ott túl a rácson“ csak ennyit látni. Itt belül, a rácsos szerkezetek között látható a négy főtartó kialakuló ivei mellett a sok apró kereszttartó, keresztkötés, alsó és felső szélrács is. A szélrácsok arra valók, hogy a hid a szél tekintélyes nyomásának ellent tudjon állni. A program Még ezévben megépül a budai mederfölötti nyilas vasszerkezete, sőa egy a közép felé túlnyúló rész is, amelynek az a hivatása egyelőre, hogy az iv lehajlását csökkentse. Jövőre vasalják a középső nyílást, 1937-ben pedig a pesti nyílást, valamint a budai és pesti partfölötti hidrészt. A budai oldalon az ősszel sor kerül a mai vasszerelés fölötti pályaszerkezet és gyalogjárók építésére. Ugyancsak ezévben megépítik a pesti part- pillért, befejezik a mederpillér építését; elkészítik a Boráros-téri feljárók alapjait és magát a pesti hídfőt. A pesti oldal munkái ezévben összesen 718.000 pengőt emésztenek föl. A konstrukció — mint illetékes helyen mondották — nem luxusjellegü. Erős és hasznos szerkezetű hjdtipusra volt szükség, mert a Ferenc József hídnak a Margit-hidé- val vetekedő forgalma nagyarányú tehermentesítést kívánt. Szerkezetileg a legmodernebb, esztétikailag kielégítő lesz a hid. A legutóbbi baseli nemzetközi tervpályázaton az itteni terv nyilvánosságra hozatala után, hat ilyen tipusu tervezet nyert dijat. Méreteiben műszaki rekordot jelent a Horthy Miklós- hid. mert a nyilas és a szerkezeti magasság aránya teljesen újszerű. Érdekessége még a konstrukciónak, hogy hossztartói nincsenek, kereszttartói nem átmenők és a négy főtartó keresztirányban együttdolgozik a terhelés hatására. Legnagyobb árviz esetén a középső nyílásban 8,80 méter, a szélsőkben 6.10 méter magas űrszelvény marad a hajózás számára. A pályán két villamos és négv jármű fér el egymás mellett. Feljárókkal együtt 12 millió pengő az épités összköltsége. Az épülő hid, mint mondottuk, 1837-ben készül el. Hirdetni fogja a magyar tervezők, magyar mérnökök és magyar munkások összmunkájának hatalmas alkotását; a magyar munka dicsőségét. Románia félmillió főnyi tőrük lakossága kivándorol Isztambulból jelentik: A bukaresti török követ a romániai törökök kitelepítésének kérdéséről tárgyalt a román kormánnyal s a tárgyalásokat most a török hatóságokkal akarja folytatni. 1150 dobrudzsai török család megérkezett hajón Isztambulba és várja letelepítését Törökországban. A török— román megállapodás értelmében néhány éven belül áttelepítik Törökországba az ösz- s-es romániai törököket, úgyhogy Törökország lakossága több mint félmillió lélekkel gyarapodik. A kivándorlók magukkal hozzák ingóságaikat és kártérítést kapnak a román államtól visszamaradt ingatlanaikért, amelyekre a román kormány a szerb és görög uralom alól kivándorló balkáni románokat, cincárokat telepit. A termés betakarítása után még augusztus hóban újabb 6000 török család költözik ki Romániából, év végén pedig további 50.000 család. A török kormány a kivándorlottakat részben az Edirne és Isztambul közötti hadizónába, részint Kis- ázsiába telepíti le. Ne úigyjena személteit, I'HHiTM ÍIWWIMHW személyesen, nog» # W Piros Éábos v. fazék I-a áru 1 IV, 2 3 4 5 6 Itr.-.65 -.79 -.99 1.32 1.59 1.89 2.09 Veidling kék, S4 cm ....... .................2.18 M ákdaráló jó minőség............... 1.93 U borkagyalu .........-.............— -.25 a címra! 1 drb tésztás V. fŐZelÓkestál fehér.. -.68 i kg malátakávé -----------. .......39 1 „ vajhűtőcserép Üvegbetéttet..-.78 i „ téli szalámi i-« -......-----2.72 „ konyhalámpa ................ . ... -.53 Vs. kakaó ..........................-------.58 5 drb beföttesüveg 5 v. l dects .-.89 Óriási szalmakalap napeiien s drb. ruha-akasztó ............. ........-.35--------.18 Étkészlet u szent. 23 részes.......... 9.90 Teke;áték complett 2 golyóval... _____.18 KELETI fi Baross-tér 15. 1 drb. diványpáma művészi lesléssel .. —. 48 1 csőm vatta 150 gr .............-.............».35 id rb.négysoros fog kefe tokkai együtt -.48 i .rúd boro^vaszappan témtokban-.25 S dkg. kölnivíz 50°/0-OS........................... »„ 25 i drb. iparművész rétikul ttom.... 1.38 Öoyjjjena clmpeí
