Petőfi gyüjtemény - B sorozat / 45-ös doboz

lelkesült porosz touristáról el is felejtkeztem, megint eszembe is jutott. Mi baja lehet ? Mi gátolhatta, hogy fel ne rohanjon a magas Tát­rába, mely mint egy mágneshegy, elemi erő­vel vonzotta a természet nagyszerűsége iránt fogékony kedélyét ? Már én visszautazóban, leérkezem Pop- rádra, s benyitok a Husz-park étkezőjébe. Ott állt az én poroszom, kezében az óriási hegymászó — azaz egy dákó, háttal az ablaknak, mely néz a Gerlachfalvi csúcs felé; és carambolt lökött a biliárdon. Mellette egy asztalon világított a pohár sör és párolgott a paprikás pörkölt. II. Husziták. Ne méltóztassék begombolkózni. Nem a csehekről Magyarországon írunk történelmet a kisiskolák számára, hanem a Husz park-ról és vendégeiről Poprádon. Nincs ennél kilünőbb alpesi tartózkodás azoknak, a kik csak szemökkel szeretik meg­mászni a hegyeket. Van is benne valami. Itt andaloghatsz a viruló kert sima utain, s ide fuvall a megeny­hült hegyi szellő, ide virít az egész hegysor min­den nagyszerűségével. Vannak, a kik éveken át eljönnek aHusz- parkba, a nélkül, hogy valaha feltárhatók lettek volna Tátrafüredre. Ilyen hírnévnek örvend maga az öreg Húsz bácsi és az ő törzsvendége Náday. — Igaz is, gyerekek ! mondja a nemzeti színház doyenje. Mit nekem ti zordon Kárpá- | tok 1 Ha a hegy nem jön Mahomedhez, Maho­med se megy a hegyhez! Nem szeretek fürdő­kádban aludni s a kufferemmel takarózni! (Tud­valevő, hogy Tátra-Füreden nem mindég van szoba és nem minden szobában van kályha, hideg pedig — kánikulában — mindég van.) És nem hiában játszsza ő kedvenc Pop- rádyját a „Cifra nyomorúságban“; hü marad Poprádhoz; a hegyet csak cifra nyomorúságnak tartja, s ép úgy lenézi innen a völgyből, mint a „szerelmes“ szerepeket a színpadon. Gyere­keknek való az! (Pedig milyen nyalka tiszt az ő Afrikából megjött Ferréolja!) Maga Húsz uram veterán cipczer, a ki ol­csón és jól szolgál mindennel, tehát jó hazafi, de a magyar szót drágán adja. A poprádi ker­tet egyszerű fúrdőházzal kezdte el, de évenként gyarapitá egy egy épülettel, gőzfürdővel, kávé- házzal, étteremmel, a kertből pedig rendezett parkot mivelf; érezni is jól magyarul érzett ő, csak nyelve s a szolgálati uralkodó nyelv ma­radt a német és azért a vendégek közt is ez maradt a tonus. A színházi szünidők kezdetével aztán ren­desen megérkeztek Nádayék, mint az első fecs­kék, és kitartották itt a szünidők végéig. Előbb csak az egy pár ember. Náday és Náday né, majd következtek az Ilonka és Béla gyerekek is, elhozta a gólya. Már pár év múlva, ha fővárosi | ismerős utazott ezen, el nem mulasztá megnézni j Nádayékat, és a szép Hónk* mindég kedvesen I fogadta Tóni bácsit, Miklós bácsit, Jalos bá­csit. A gyermekekkel eljátszik a legnagyobb ember is, s velők újra éli gyermekálmait. A nagy Henrik király nem négykézláb, hátán Franciaország főhercegnőcskéjét lovagoltatva, kis babái közt fogadta a követeket? És itt a virágos kert oly kínálkozó az jdylli bohóságokra. Még maga Húsz bácsi sem átallja, úgy tenni, mint IV. Henrik. Csak azt röstelli, hogy nem tud velők a nyelvü­kön beszélni. Meg mikor az a mókás Náday körülveszi őt is, a vendégeit is, — hol németül, hol magyarul, hogy jobban megpuhitsa, — s tréfáira nevetni kell az embernek vagy akar, vagy sem: lassankint kezdett kihajtani a műve­letlenül felejtett, félreeső magyar vidéken a magyar szó. S hát mikor a kis Nádayné egy egy csillagos nyári estén megcsattogtatá köztük a hangját: arra a szívhez szóló ma­gyar dalra bizony szégyelte mindenki, hogy ne tudja magyarul utána kiáltani az éljent! így magyarosodtak meg lassankint a mi hu­szitáink. A művészek szünidejükben megtették azt a szolgálatot a nemzeti ügynek, a haza végső szögletében, a mit idefenn teljesitnek mun­kaidőn át. Többé nem ritka a magyar szó a Huszparkban sem, bármily fölös számmal láto­gatják az idegenek, kivált a poioszok ; a tár­salgás nyelve s a társaság szelleme magyar lett. A nyáron egész művész kolónia gyűlt ide; eljött a munkácsi kirándulás után P au lay is nejével, meglátogatni a Náday-párt, s nászutjok bevégzéséül nyugalmat keresve. És szebb ma­gányt, mint Poprád, gazdag virányaival, kris- j táiy folyójával, ez enyhe égaljjal, felséges kilá-

Next

/
Oldalképek
Tartalom