Petőfi gyüjtemény - B sorozat / 45-ös doboz

12 iiUIíAi'liSTX HÍRLAP. (119. sz.) 1905. április 30. Lawn-tennis sportárjegyzéket ingyen küld Kertész T. — Török A. és Társa, a magy. kir. szab. osztály­sorsjáték fó'elúrusitója (Budapest, Teréz-körut 46.) tigyelmezteti mai hirdetésére az olvasóközönséget. — Megjelent a Szőnyeg-Otthon VL^, Kerepesi-ut 10. nagy képes árjegyzéke. Ingyen és bérmentve bár­kinek küldik. — Szép, olcsó szőnyeg és függöny. Orendi bécsi szőnyegháza (I. kerület) ingyen és bérmentve meg­küldi legújabb, élethü színekben kiállított diszka- talógusát. — Kitűnő találmányi!, cs. és kir. szabadalmazott férfi alsónadrágaim itthon és külföldön nagy elterje­désnek és kedveltségnek örvendenek. Kaphatók ná­lam a föltalálónál és Magyarország összes nagyobb városaiban egy-egy elsőrendű fehérnemű cégnél ere­deti gyári árban. Frisch Ignác, Budapest, Kere­pesi-ut 50. száma alatt. ■— A hiisitő, fájdalomcsillapító, minden gyuladást megakadályozó hatás, a mely kedvezően befolyásolja az általa védett sebek begyógyulását, a Fragner B. cs. k. udvari szállító prágai gyógyszertárából való prá­gai házikenőcsnek kiváló háziszer hírét szerezte meg és használata ezért mindjobban terjed. A kenőcs az idevaló gyógyszertárakban is kapható. — „Bob hashajtó“ a legkellemesebb. (10 fillér.) A divat. — A Divat Újság-bók — Ha az időjárásról és a kalendáriumból, no meg a kávéházak elé plántált babér- és narancsligetekből nem tudnám, hogy tavaszodik, hát értésemre adnák a nyári ruhák csábitó kelméitől és diszitéseitől daga­dozó kirakatok városszerte. Mindenütt csak azt látom, hogy csaknem min­den egyéb díszt kiszorít a hímzés. Még pedig a hím­zésnek az a nagylyukas és domborulevelü hímzése, a melyet felvidéki népünk ősidők óta használ díszíté­sül ruhájára, ágy- és asztalneműjére egyformán és a melyet kurtán-furcsán, paraszthimzésnek szoktunk nevezni. Divatban volt az efajta hímzés ezelőtt úgy negyven esztendőcskóvel nálunk urikörökben is na­gyon, de persze akkor az alsószoíknyákat hímezték két-három arasznyi széles mintákkal, még pedig min­den urileány maga, persze akkor még nem járta nyá­ron a tennisz, télen a zsur. Ma már minden hímzés­sel Svájc gyárai árasztják el a világot. A kézzel való hímzés épp úgy idejét múlta, mint a kötés. Ma már csak ipar- és egyéb iskolákban kötnek és hímeznek, inkább hagyományból, mint praktikus célokért. Meg kell adnunk a gépeknek, hogy oly tökéletes­séggel hímeznek, akár a leggyakorlottabb finom him- zönő. Csakhogy a géphimzésnek, mint minden gép- munkának, az a hibája, — már mint a divat szem­pontjából, — hogy őrületes gyorsasággal válik álta­lánossá, a mikor aztán épp oly gyorsan letűnik. Tán ez okozza mostanában a divatnak is fölötte gyors vál­tozásait. Szerencse, hogy a divat formában és díszí­tésben annyiféle, hogy csak a beavatottak tudják mindenkor, hogy mi a jelen, mi a tegnap és mi a hol­nap divatja. A rengeteg féleségében az apróbb válto­zások nem feltűnők. Például ma, a mikor azt kell írnunk, hogy a divatos szoknya-forma nagyon hő és sokszor ráncolt, — egyúttal kénytelenek vagyunk be­vallani, hogy a legdivatosabb hölgyek is, noha áldoz­nak a niá-nak egy-egy ráncos Szoknyával, azért ma­kacsul ragaszkodnak a csípőre formásán simuló ango­los szabású szoknyához is. Kivált a kifogástalanul szép termetű asszonykák. Igaz, hogy a ráncos szoknyával igen csinnyán kell bánni. Nem éppen mindenkinek való viselet és inkább csak az úgynevezett madárhusu asszonyok, lányoknak illik, no meg a soványoknak, ezeknek föl­tétlenül igen előnyös. Csakhogy fájdalom, ebben a mi sokat csúfolt, mézzel és tejjel (hajdanában hami­sítatlan mézzel és tejjel) folyó szép hazánkban igen kevés a sovány asszony, kivált az érdekes korúak közt. Ezeknek, ha a divat kedvéért Táncoltatják is a szoknyájukat, azt ajánljuk, hogy csak igen finoman és apró öltésekkel Táncoltassák (se paszpól fölé, se pa­rányi tarajjal), hogy ne legyen vastag és hogy lent nagyon hőre szabassák, vagy toldott húzott fodorral diszittessék. A ma divatos hímzést egyaránt alkalmazzák blúz-, derék- és szoknyadiszre. Kivált a nyári vászon, lenvászon és nyersbatiszt ruhák alig készülnek más­ból. A derék bő és ráncos. A ruhák ujja, vagy a régi sonkaforma, vagy pedig könyökig egyformán, de mérsékelten bő, hosszabb, vagy rövidebb csipkekéze­lővel, a melyet le is lehet róla gombolni. A napernyő többnyire árnyalatos, vagy bordürös selyemből készül. A kalapok valóságos virágos kertek. Ida. if A Divat Újság minden hónapban kétszer jelenik meg. Előfizetési ára nagyon olcsó: negyedévre postán való szétküldéssel, két korona húsz fillér. Előfizetni legcélszerűbben a kiadóhivatalba intézett postautal­ványon lehet. A Divat Újság kiadóhivatala Buda­pesten, VIII., Rökk Szilárd-utca 4. számú házá­ban van. IRODALOM ÉS MŰVÉSZET. Abonyi Lajos. A pestmegyei Ahonyban vasárnap leplezik le, nagy ünnepségek között, Abonyi Lajosnak, ország­szerte ismert népies elbeszélőnknek, a Betyár kendője és több sikerült népszínmű Írójának ércszobrát. Az a nagy érdeklődés, a melylyel egész Pest vármegye, tudományos- és irodalmi társulatok ez ünnepségen való megjelenésükkel, illetőleg kiküldött­jeikkel részt vesznek a kiváló iró szobrának leleple­zésén, hangosan bizonyítja, kit vesztett el a magyar irodalom Abonyi Lajosban. Halála után hét évre együtt volt az a tekinté­lyes összeg, a melyre még a szegényebb sorsuak is olyan készségesen ajánlották föl filléreiket Abonyi Lajos szobrára. És éppen ez a körülmény, hogy egy szerény vidéki város szerény sorsai lakói ily sietve iparkodtak nagy halottjuk emlékét ércben is meg­örökíteni, mutatja azt, hogy Abonyi Lajos lelki kvalitásaival mindenképpen méltóvá tudta magát tenni polgártársai szeretetére és becsülésére. „Becsü­lettel megfutott pálya, tevékeny, hasznos élet, tiszta, nemes jellem, megnyerő és a vonzalmat folyton meg is tartó egyéniség: ezek ama főkellékek, melyek az emberi szívbe a tiszteletet és szeretetet beültetik.“ Győri Vilmosnak Székácsról mondott eme szavait teljesen alkalmazhatjuk a mi írónkra is. Alakja, egyénisége, egész mivolta — bár hét éve, hogy megtért az örökkévalóságba — més • ma ia él az abonyiak hálás emlékezetében. Szive, lelke, ez a csupán szeretni tudó szív és lélek, még ma is ka­tedrája a vele, körülötte élt nemzedéknek, úgy a felebaráti — mint a hazaszeretet megtanulásában. Abonyi Lajos, családi nevén Márton Ferenc, a nógrádmegyei Kis-Terennón született, 1833. január 9-én. Szülői a református vallás követői voltak, de gyermeküket az otthelyi katolikus templomban ke- resztehették meg, mert a zord téli időben nem akarták a messze fekvő református templomba vi­tetni. Szülői nemsokára elhagyták a kies fekvésű máfcraalji községet s a pestmegyei Gombán telepedtek meg. Innen meg 1844-ben Abonyba jöttek, a hol a család végleg otthont szerzett magának. Az alig tizenöt-éves ifjú a szabadságharcban szintén részt vesz, mint mozgó nemzetőr. Iskoláit Nagykőrösön, Kecskeméten és Pesten végezte. Ira­taiban különösen kegyelettel emlékezik meg Kecske­métről, a hol Jókaival és Petőfivel is megismerkedett, sőt barátságot kötött. Az ötvenes évek legelején lép föl nyilvánosan az irodalomban egy fordító beszélylyeL Már akkor választotta magának az Abonyi Lajos nevet. Abonyt és atyját foglalta együvé e névben, mert úgy az egyi­ket, mint a másikat igazi odaadással szerette. Ba­rátai közt Berecs Károly, Beöthy László, Balázs Sán­dor, Székely József, Vadnay Károly neveivel talál­kozunk. Mind olyanok, a kiknek a táraságában az Írás iránt való lelkesedése csak fokozódott, főként, mikor egy Szilágyi Sándor is buzdította öt. Első eredeti munkája A kormányzó húga, nem jelenhetett meg ott, a hová szánta, a Losonci Album­ban, mert a rendőrség lefoglalta az albumot. Egyetemi tanulmányai elvégeztével hazamegy Abonyba, a honnan állandóan föntartja iró-barátai- val az összeköttetést. De bár atyja a gazdálkodásra akart kedvet adni egyetlen fiának, mihelyt ideje akadt, nyomban íróasztalához ült s a nép életét, gondolkodá­sát, lelkét kiváló megfigyeléssel vetette papirra azok­ban a munkáiban, a melyek egészen uj irányt nyitnak meg Írói működésében. A Szegény Szűcs Marcsa cimii beszélye már ezen a meggyén termett. Petőfiből vá­laszt magának jeligét: „Itt vagyok bonn, itt az én világom.“ S ez nála nemcsak pillanatnyi elhatározás, hanem egész életének teljes írói munkásságát karak- terizáló tulajdonság. Idegen isteneid ne legyenek én előttem, mintha csak a magyar Géniusz eme szavakkal fordult volna írónkhoz, irói tehetségének minden erejével, lelkese­désének, buzgalmának egész föllángolásával a magyar nép életét, sajátságait, szokásait, népünk eredeti alak­jait hamisittatlan eredetiségükben akarta ő megörökí­teni. Nemcsak alakjain, hanem ruházatukon, gondol-, kodás- cs erzésmódjukon, egy elejtett szavukon, a tájon, melyet rajzol, a levegőn, mely mindezeket körül-1 veszi, meglátszik, hogy ez a mi népünk világa. Nem. is ok nélkül mondta róla irói működésének egy hiva­tott méltatója, hogy a tiszavidéki magyar nép életét úgy nem ismeri s rajzolni egy Írónk sem tudja, mint Abonyi Lajos. Maga Beöthy Zsolt is azt írja róla, hogy beszélyei a nép életét vonzó és kedves képekben mutatják be és eredetiség tekintetében a magyar népies elbeszélő költészet legszebb termékei közé tar­toznak. Müvei, mind az elbeszéléseik, mind a regények, mind a népszínművek, a nép lelkének világát tükrö­zik vissza előttünk, a magyar nép elméjének gondo­latvilágát szólaltatták meg cikornyátlan, keresetlen egyszerű seggek Távol a világ zajától, csöndes kúriáján tölti napjait. Munkásainak, cselédeinek beszédét, nótáját figyeli, följegyzi; sastekintettel veszi észre népünk tulajdonságainak minden megnyilatkozó vonását s tollával — mint festő ecsetjével — hiven színezve, rögzíti meg azokat. Maga a Kisfaludy-Társaság siet nemcsak tagjául választani ezért őt, hanem A mi nó­táink cimii becses alkotását ki is adja. Később meg a Petőfi-Támaság választja őt tagjául és adózik elis­meréssel annak az írónak, a ki tősgyökeres magyar leikével, magyar szemével mindig azt kereste, azt vette észre, a mi irodalmilag is hivatva van népünk fajsulyát fokozni, emelni. A társadalom is kiváló embert vesztett el benne. Nemcsak ajtaja, hanem szive is tárva-nyitva volt en­nek a puritán életű és hasonló erkölcsű embernek mindenki előtt. Nem beszélt, hanem cselekedett. Istá- polt, ha kellett; áldozott, ha mások java kívánta; tanácsot adott, ha szükség volt rá; tett, fáradozott, önzetlenül és lankadatlanul, ha a közérdek, vagy em­bertársainak helyzete kívánta. Szellemi, műélvezetet adó szórakozás nem eshetett meg Abonyban a nél­kül, hogy e körül az ő türelmes és az emberi gyarló­ságokkal számot vetni tudó egyénisége a mozgató sze­kerét ne vitte volna. Hogy a ezinész-etnek otthont teremtsen, éveken át hívta le Abonyba Nemzeti Szín­házunk kiváló tagjait vendégszereplésre s a színház meglett. Megirta Abony város monográfiáját is, la­kóhelye iránt való igaz szeretetbpL Kapocs volt a több vallásu lakosság között, hogy a szeretet ha meg­lazult az emberek között, a sziveket az ő nemesen do­bogó szive kapcsolja újra együvé. ö a szépet mással is megosztotta; a jót nem magának tartogatta, mint a fösvény, hanem szerte­szórta, hogy áldásaiban hadd részesüljön mindenki. Ha irói munkásságáról nem is, de lelkének eme fen- költ voltáról ismeri a legegyszerűbb abonyi polgár is az „öreg tekintetes urat“. Elmondhatni felőle Kazinczy szavait: „Szo­kott utón járt szokatlanul!“ Bárcsak minél többem követnek őt! Lévay Mihály. * (Nemzeti Színház.) Géczy István és Hege­dűs Gyula darabja, az Enyészet nem olyan elemern- tumokból épült, a melyekre a vonzó jelző ráillenék. Nehéz a levegője és a história salakos súlyával kissé' megfekszi az ember mellét. De azért a dráma mai; második előadását elég szép számú közönség nézte, gyönyörködött a jó előadásban és fölvonások végén; a főszereplőket, Márkus Emíliát, Szacsvay-1 és Dezső Józsefet sokszor kitapsolta. * (A színházak hirei.) A Nemzeti Színház-) ban szerdán, május 3-án Egy szál mirtus címmel uj; egyfölvonásos darab kerül szinre. Az újdonság szer-; zője Dezső József, a Nemzeti Szinház tagja, szerep­lői Ligeti Juliska, Paulay Erzsi, Paulayné, Demjén; Mari, Munlcácsy Mariska és Odry. A darabbal egy es-’ tén Hegedűs Gyula és Géczy István Enyészet cimii* színmüvét adják elő. — Hétfőn Az ember tragédiája uj szereposztással kerül szinre. A három főszereplő Hegyed Mari, Beregi Oszkár és Ivánfi Jenő. Jöv$ hétfőn, május 8-án Ádámot Odry, Évát Atezeghy Irma és Lucifert Császár fogja játszani. Az Opsraház-ban holnap vasárnap századszor kerül színre Wagner Tannhäuser-je. Az Operaház' vjion&äga, ajB.ohéméleé hétfőn,, május elsején kerülj

Next

/
Oldalképek
Tartalom