Petőfi gyüjtemény - B sorozat / 45-ös doboz

12

iiUIíAi'liSTX HÍRLAP. (119. sz.)

1905. április 30.

Lawn-tennis sportárjegyzéket ingyen küld Kertész T.

— Török A. és Társa, a magy. kir. szab. osztálysorsjáték fó'elúrusitója (Budapest, Teréz-körut 46.) tigyelmezteti mai hirdetésére az olvasóközönséget.

— Megjelent a Szőnyeg-Otthon VL^, Kerepesi-ut

10. nagy képes árjegyzéke. Ingyen és bérmentve bárkinek küldik.

— Szép, olcsó szőnyeg és függöny. Orendi bécsi szőnyegháza (I. kerület) ingyen és bérmentve megküldi legújabb, élethü színekben kiállított diszka- talógusát.

— Kitűnő találmányi!, cs. és kir. szabadalmazott férfi alsónadrágaim itthon és külföldön nagy elterjedésnek és kedveltségnek örvendenek. Kaphatók nálam a föltalálónál és Magyarország összes nagyobb városaiban egy-egy elsőrendű fehérnemű cégnél eredeti gyári árban. Frisch Ignác, Budapest, Kerepesi-ut 50. száma alatt.

■— A hiisitő, fájdalomcsillapító, minden gyuladást

megakadályozó hatás, a mely kedvezően befolyásolja az általa védett sebek begyógyulását, a Fragner B. cs. k. udvari szállító prágai gyógyszertárából való prágai házikenőcsnek kiváló háziszer hírét szerezte meg és használata ezért mindjobban terjed. A kenőcs az idevaló gyógyszertárakban is kapható.

— „Bob hashajtó“ a legkellemesebb. (10 fillér.)

A divat.

— A Divat Újság-bók —

Ha az időjárásról és a kalendáriumból, no meg a kávéházak elé plántált babér- és narancsligetekből nem tudnám, hogy tavaszodik, hát értésemre adnák a nyári ruhák csábitó kelméitől és diszitéseitől dagadozó kirakatok városszerte.

Mindenütt csak azt látom, hogy csaknem minden egyéb díszt kiszorít a hímzés. Még pedig a hímzésnek az a nagylyukas és domborulevelü hímzése, a melyet felvidéki népünk ősidők óta használ díszítésül ruhájára, ágy- és asztalneműjére egyformán és a melyet kurtán-furcsán, paraszthimzésnek szoktunk nevezni. Divatban volt az efajta hímzés ezelőtt úgy negyven esztendőcskóvel nálunk urikörökben is nagyon, de persze akkor az alsószoíknyákat hímezték két-három arasznyi széles mintákkal, még pedig minden urileány maga, persze akkor még nem járta nyáron a tennisz, télen a zsur. Ma már minden hímzéssel Svájc gyárai árasztják el a világot.

A kézzel való hímzés épp úgy idejét múlta, mint

a kötés. Ma már csak ipar- és egyéb iskolákban kötnek és hímeznek, inkább hagyományból, mint praktikus

célokért.

Meg kell adnunk a gépeknek, hogy oly tökéletességgel hímeznek, akár a leggyakorlottabb finom him- zönő. Csakhogy a géphimzésnek, mint minden gép- munkának, az a hibája, — már mint a divat szempontjából, — hogy őrületes gyorsasággal válik általánossá, a mikor aztán épp oly gyorsan letűnik. Tán ez okozza mostanában a divatnak is fölötte gyors változásait. Szerencse, hogy a divat formában és díszítésben annyiféle, hogy csak a beavatottak tudják mindenkor, hogy mi a jelen, mi a tegnap és mi a holnap divatja. A rengeteg féleségében az apróbb változások nem feltűnők. Például ma, a mikor azt kell írnunk, hogy a divatos szoknya-forma nagyon hő és sokszor ráncolt, — egyúttal kénytelenek vagyunk bevallani, hogy a legdivatosabb hölgyek is, noha áldoznak a niá-nak egy-egy ráncos Szoknyával, azért makacsul ragaszkodnak a csípőre formásán simuló angolos szabású szoknyához is. Kivált a kifogástalanul szép termetű asszonykák.

Igaz, hogy a ráncos szoknyával igen csinnyán kell bánni. Nem éppen mindenkinek való viselet és inkább csak az úgynevezett madárhusu asszonyok, lányoknak illik, no meg a soványoknak, ezeknek föltétlenül igen előnyös. Csakhogy fájdalom, ebben a mi sokat csúfolt, mézzel és tejjel (hajdanában hamisítatlan mézzel és tejjel) folyó szép hazánkban igen kevés a sovány asszony, kivált az érdekes korúak közt. Ezeknek, ha a divat kedvéért Táncoltatják is a szoknyájukat, azt ajánljuk, hogy csak igen finoman és apró öltésekkel Táncoltassák (se paszpól fölé, se parányi tarajjal), hogy ne legyen vastag és hogy lent nagyon hőre szabassák, vagy toldott húzott fodorral diszittessék.

A ma divatos hímzést egyaránt alkalmazzák blúz-, derék- és szoknyadiszre. Kivált a nyári vászon, lenvászon és nyersbatiszt ruhák alig készülnek másból. A derék bő és ráncos. A ruhák ujja, vagy a régi sonkaforma, vagy pedig könyökig egyformán, de mérsékelten bő, hosszabb, vagy rövidebb csipkekézelővel, a melyet le is lehet róla gombolni. A napernyő többnyire árnyalatos, vagy bordürös selyemből készül. A kalapok valóságos virágos kertek. Ida.

if

A Divat Újság minden hónapban kétszer jelenik meg. Előfizetési ára nagyon olcsó: negyedévre postán való szétküldéssel, két korona húsz fillér. Előfizetni legcélszerűbben a kiadóhivatalba intézett postautalványon lehet. A Divat Újság kiadóhivatala Budapesten, VIII., Rökk Szilárd-utca 4. számú házában van.

IRODALOM ÉS MŰVÉSZET.

Abonyi Lajos.

A pestmegyei Ahonyban vasárnap leplezik le, nagy ünnepségek között, Abonyi Lajosnak, országszerte ismert népies elbeszélőnknek, a Betyár kendője és több sikerült népszínmű Írójának ércszobrát.

Az a nagy érdeklődés, a melylyel egész Pest vármegye, tudományos- és irodalmi társulatok ez ünnepségen való megjelenésükkel, illetőleg kiküldöttjeikkel részt vesznek a kiváló iró szobrának leleplezésén, hangosan bizonyítja, kit vesztett el a magyar irodalom Abonyi Lajosban.

Halála után hét évre együtt volt az a tekintélyes összeg, a melyre még a szegényebb sorsuak is olyan készségesen ajánlották föl filléreiket Abonyi Lajos szobrára. És éppen ez a körülmény, hogy egy szerény vidéki város szerény sorsai lakói ily sietve iparkodtak nagy halottjuk emlékét ércben is megörökíteni, mutatja azt, hogy Abonyi Lajos lelki kvalitásaival mindenképpen méltóvá tudta magát tenni polgártársai szeretetére és becsülésére. „Becsülettel megfutott pálya, tevékeny, hasznos élet, tiszta, nemes jellem, megnyerő és a vonzalmat folyton meg is tartó egyéniség: ezek ama főkellékek, melyek az emberi szívbe a tiszteletet és szeretetet beültetik.“ Győri Vilmosnak Székácsról mondott eme szavait teljesen alkalmazhatjuk a mi írónkra is.

Alakja, egyénisége, egész mivolta — bár hét éve, hogy megtért az örökkévalóságba — més • ma ia él az abonyiak hálás emlékezetében. Szive, lelke, ez a csupán szeretni tudó szív és lélek, még ma is katedrája a vele, körülötte élt nemzedéknek, úgy a felebaráti — mint a hazaszeretet megtanulásában.

Abonyi Lajos, családi nevén Márton Ferenc, a nógrádmegyei Kis-Terennón született, 1833. január 9-én. Szülői a református vallás követői voltak, de gyermeküket az otthelyi katolikus templomban ke- resztehették meg, mert a zord téli időben nem akarták a messze fekvő református templomba vitetni.

Szülői nemsokára elhagyták a kies fekvésű máfcraalji községet s a pestmegyei Gombán telepedtek meg. Innen meg 1844-ben Abonyba jöttek, a hol a család végleg otthont szerzett magának.

Az alig tizenöt-éves ifjú a szabadságharcban szintén részt vesz, mint mozgó nemzetőr. Iskoláit Nagykőrösön, Kecskeméten és Pesten végezte. Irataiban különösen kegyelettel emlékezik meg Kecskemétről, a hol Jókaival és Petőfivel is megismerkedett, sőt barátságot kötött.

Az ötvenes évek legelején lép föl nyilvánosan az irodalomban egy fordító beszélylyeL Már akkor választotta magának az Abonyi Lajos nevet. Abonyt és atyját foglalta együvé e névben, mert úgy az egyiket, mint a másikat igazi odaadással szerette. Barátai közt Berecs Károly, Beöthy László, Balázs Sándor, Székely József, Vadnay Károly neveivel találkozunk. Mind olyanok, a kiknek a táraságában az Írás iránt való lelkesedése csak fokozódott, főként, mikor egy Szilágyi Sándor is buzdította öt.

Első eredeti munkája A kormányzó húga, nem jelenhetett meg ott, a hová szánta, a Losonci Albumban, mert a rendőrség lefoglalta az albumot.

Egyetemi tanulmányai elvégeztével hazamegy Abonyba, a honnan állandóan föntartja iró-barátai- val az összeköttetést. De bár atyja a gazdálkodásra akart kedvet adni egyetlen fiának, mihelyt ideje akadt, nyomban íróasztalához ült s a nép életét, gondolkodását, lelkét kiváló megfigyeléssel vetette papirra azokban a munkáiban, a melyek egészen uj irányt nyitnak meg Írói működésében. A Szegény Szűcs Marcsa cimii beszélye már ezen a meggyén termett. Petőfiből választ magának jeligét: „Itt vagyok bonn, itt az én világom.“ S ez nála nemcsak pillanatnyi elhatározás,

hanem egész életének teljes írói munkásságát karak- terizáló tulajdonság.

Idegen isteneid ne legyenek én előttem, mintha csak a magyar Géniusz eme szavakkal fordult volna írónkhoz, irói tehetségének minden erejével, lelkesedésének, buzgalmának egész föllángolásával a magyar nép életét, sajátságait, szokásait, népünk eredeti alakjait hamisittatlan eredetiségükben akarta ő megörökíteni. Nemcsak alakjain, hanem ruházatukon, gondol-, kodás- cs erzésmódjukon, egy elejtett szavukon, a tájon, melyet rajzol, a levegőn, mely mindezeket körül-1 veszi, meglátszik, hogy ez a mi népünk világa. Nem. is ok nélkül mondta róla irói működésének egy hivatott méltatója, hogy a tiszavidéki magyar nép életét úgy nem ismeri s rajzolni egy Írónk sem tudja, mint Abonyi Lajos. Maga Beöthy Zsolt is azt írja róla, hogy beszélyei a nép életét vonzó és kedves képekben mutatják be és eredetiség tekintetében a magyar népies elbeszélő költészet legszebb termékei közé tartoznak.

Müvei, mind az elbeszéléseik, mind a regények, mind a népszínművek, a nép lelkének világát tükrözik vissza előttünk, a magyar nép elméjének gondolatvilágát szólaltatták meg cikornyátlan, keresetlen egyszerű seggek

Távol a világ zajától, csöndes kúriáján tölti napjait. Munkásainak, cselédeinek beszédét, nótáját figyeli, följegyzi; sastekintettel veszi észre népünk tulajdonságainak minden megnyilatkozó vonását s tollával — mint festő ecsetjével — hiven színezve, rögzíti meg azokat. Maga a Kisfaludy-Társaság siet nemcsak tagjául választani ezért őt, hanem A mi nótáink cimii becses alkotását ki is adja. Később meg a Petőfi-Támaság választja őt tagjául és adózik elismeréssel annak az írónak, a ki tősgyökeres magyar leikével, magyar szemével mindig azt kereste, azt vette észre, a mi irodalmilag is hivatva van népünk fajsulyát fokozni, emelni.

A társadalom is kiváló embert vesztett el benne. Nemcsak ajtaja, hanem szive is tárva-nyitva volt ennek a puritán életű és hasonló erkölcsű embernek mindenki előtt. Nem beszélt, hanem cselekedett. Istá- polt, ha kellett; áldozott, ha mások java kívánta; tanácsot adott, ha szükség volt rá; tett, fáradozott, önzetlenül és lankadatlanul, ha a közérdek, vagy embertársainak helyzete kívánta. Szellemi, műélvezetet adó szórakozás nem eshetett meg Abonyban a nélkül, hogy e körül az ő türelmes és az emberi gyarlóságokkal számot vetni tudó egyénisége a mozgató szekerét ne vitte volna. Hogy a ezinész-etnek otthont teremtsen, éveken át hívta le Abonyba Nemzeti Színházunk kiváló tagjait vendégszereplésre s a színház meglett. Megirta Abony város monográfiáját is, lakóhelye iránt való igaz szeretetbpL Kapocs volt a több vallásu lakosság között, hogy a szeretet ha meglazult az emberek között, a sziveket az ő nemesen dobogó szive kapcsolja újra együvé.

ö a szépet mással is megosztotta; a jót nem magának tartogatta, mint a fösvény, hanem szerteszórta, hogy áldásaiban hadd részesüljön mindenki. Ha irói munkásságáról nem is, de lelkének eme fen- költ voltáról ismeri a legegyszerűbb abonyi polgár is az „öreg tekintetes urat“.

Elmondhatni felőle Kazinczy szavait: „Szokott utón járt szokatlanul!“ Bárcsak minél többem követnek őt!

Lévay Mihály.

* (Nemzeti Színház.) Géczy István és Hegedűs Gyula darabja, az Enyészet nem olyan elemern- tumokból épült, a melyekre a vonzó jelző ráillenék. Nehéz a levegője és a história salakos súlyával kissé' megfekszi az ember mellét. De azért a dráma mai; második előadását elég szép számú közönség nézte, gyönyörködött a jó előadásban és fölvonások végén; a főszereplőket, Márkus Emíliát, Szacsvay-1 és Dezső Józsefet sokszor kitapsolta.

* (A színházak hirei.) A Nemzeti Színház-) ban szerdán, május 3-án Egy szál mirtus címmel uj; egyfölvonásos darab kerül szinre. Az újdonság szer-; zője Dezső József, a Nemzeti Szinház tagja, szereplői Ligeti Juliska, Paulay Erzsi, Paulayné, Demjén; Mari, Munlcácsy Mariska és Odry. A darabbal egy es-’ tén Hegedűs Gyula és Géczy István Enyészet cimii* színmüvét adják elő. — Hétfőn Az ember tragédiája uj szereposztással kerül szinre. A három főszereplő Hegyed Mari, Beregi Oszkár és Ivánfi Jenő. Jöv$ hétfőn, május 8-án Ádámot Odry, Évát Atezeghy Irma és Lucifert Császár fogja játszani.

Az Opsraház-ban holnap vasárnap századszor kerül színre Wagner Tannhäuser-je. Az Operaház' vjion&äga, ajB.ohéméleé hétfőn,, május elsején kerülj