Petőfi gyüjtemény - B sorozat / 45-ös doboz

AZ ÁLDOZAT SZEME LEFÉNYKÉPEZI A GONOSZTEVŐT ... Régi legenda szerint a szerencsétlenség, vagy bűntény következtében életét vesztett ember szeme a halál előtti másodpercekben fényké­pezőgéppé változik. A szemgolyő mögött levő recehártya az, melynek segítségével tulajdon­képpen látunk; ez a végtelenül finom ideghár- tya olyan, mint valami fényképezőgép lemeze s rövid ideig: a másodperc tört részéig meg­őrzi magán -azoknak a tárgyaknak és alakok­nak a képét, amelyekre a gép lencséje: a szem rátekintett. A legenda szerint, mikor az áldo­zat szemtől-szembe kerül kikerülhetetlen végze­tével, recehártyájának érzékenységét a borza­lom ereje és az életösztön utolsó, kétségbeesett fellobbanása annyira felfokozza, hogy élesen megrögzlti magán mindazt, amit közvetlen ha­lála előtt látott. Tehát például a gyilkos rá­meredő arcát, a feléje Irányított pisztolycsövet. Ezért már sokan arra gondoltak, ha a halott sze­mét kivágnák és a kioperált recehártyát éppúgy elOhivnák, mint a fényképezőlemezt, fel lehetne rajta ismerni a gyilkost és ez hatalmasan megköny- nyitené a rendőrség munkáját. Ezt a Meyrink, vagy Wells tollára méltó hát- borzongató gondolatot azonban nem vette komo­lyan a tudományos világ, már azért sem, mert a recehártyára rajzolódott kép olyan gyorsan elhal­ványul, hogy mire kioperálására és előhívására ke­rülne sor, már semmit sem lehetne belőle észrevenni, akármilyen gyorsan végeznék is a dolgot. A szem mint fényképezőgép tehát a tudomá­nyos-mesék birodalmába való. Mégis, egy angol tudós, Michael Foster, a Cambridge! egyetem tanára, nem tartja kizártnak, hogy ezt az el­járást a tudomány a nyomozó-tech­nika értékes segédeszközévé fejleszt­heti. Most pedig, az a szinte hihetet­len hir érkezik Németországból, hogy egy vegyész — nevét nem árulják el — állítólag megtalálta a megoldást és meg tudja rögzíteni, le tudja fény­képezni a halott recehártyájára életé­nek utolsó pillanatában rárajzolódott képbenyomásokat. Fényképeket is közölnek a feltaláló módszeréről s ez abból áll, hogy egy „retinográf“ nevti különleges fényké­pezőgéppel a halott sértetlen szemén keresztül lefotografálják a szemgolyó mögött lévő recehártyát. Szó van egy tökéletesített eljárásról Is, amely le­hetővé teszi, hogy a kivágott recehár­tyán (megfelelő vegyi kezeléssel elő­hívják és megrögzitsék a képet. A ta­lálmány állítólag máris olyan tökéle­tes, hogy egyizben egy gépkocsisze­rencsétlenség áldozatának recehártyá­ján világosan fel lehetett ismerni az körvonalait, ami azt bizonyította, hogy katasztrófát néhány pillanattal még túlélte. Mennyi igaz a hírből, azt pillanatnyilag még nem dönthetjük el. De ha egy szemernyi való magja is van, akkor a tudósok munkája újabb, veszedelmes hurkot font a bűnözők nyaka köré. Ha szabadjára eresztjük a képzeletet, már látjuk is a jövő törvényszéki tárgyalását, melynek az áldozat szeme lesz a — koronatanúja. A gyanúsított köröm- szakadtáig tagad, hiába tárják eléje a közvetlen és köz­vetett bizonyitékok seregét, csak nem törik meg. Ekkor az elnök intésére elsötétül a tárgyalóterem és az emelvény felett kifeszitett vásznon mind élesebben kibontakozik egy kép —• a halott recehártyájának felnagyított és vászonra ve­tített képe s rajta világosan felismerhető a tagadó vádlott Fényképészeti trükk. így lehetne látni az áldozat szemében a gyilkos képét, ha a recehártyát vegyi utón elő tudnák hívni, mint a fényké­pezőlemezt. összetört autó az áldozat a Felső kép: Egy német tudós állítólag megol­dotta a kérdést. Képün­kön „retinográf“ nevű fényképezőgépével egy halott szemét fotogra- fálja. Középső kép: A gépko­csiszerencsétlenség ál­dozatának recehártyá­ján ezt a képet találták... Baloldali kép: Kísérlet a kivágott recehártya előhívá­sára.

Next

/
Oldalképek
Tartalom