Petőfi gyüjtemény - B sorozat / 45-ös doboz
6 PESTS HS PLAP Károly király és a német trónörökös. Károly király és a német trónörökös őszintén akarták a békét, de szándékukat meghiúsította a német hadvezetcség. Báró Epstein György titkos tanácsos legújabban megjelent müve. a „Der deutsche Kronprinz“ foglalkozik a német trónörökös és néhai királyunk szerepével a világháborúban. Végre üdvözölhetünk egy tárgyilagos módon megirt német müvet, mely nem ócsárolja s nem szo- rtija háttérbe a volt monarchia népeinek teljesítményeit csak azért, hogy a német sikereket minél jobban kiemelhesse. Sok száz kötetre terjedő irodalma van, mint tudjuk, a háború utáni történetirásnak, mely a világháború előidézésének kérdését iparkodik megvilágítani; de mostanában már újabb irodalomról is meg kell emlékeznünk, arról, amely a békekisér- letek meghiúsításával foglalkozik. A háborút előidéző okokkal már minden gondolkodó ember tisztában van, az antant könyv- és propagandahadjárata ellenére is. Ezt a témát már megvilágitották minden oldalról. A nagy világégést a hiú, bosszúvágyé, korrupt Iswolski és pánszláv csatlósai idézték fel. Talán ezért bűnhődött is legerősebben Oroszország. A többi államot a kölcsönös féltékenység, a félelem és a zsákmányon való osztozkodás lehetősége rántotta bele a világháborúba. Nagyhangú kijelentések, meggondolatlan beszédek mindjobban elmérgesitették a helyzetet, mely végre azután a sarajevói merénylettel kirobbant. Igaz, hogy sok politikusnak, történetírónak az volt az érzése, hogy ha 1914-ben sikerült volna megakadályozni a háborút, az néhány évvel később mégis csak kitört volna, oly nagyok voltak már az ellentétek. A másik kérdés, mely mostanában foglalkoztatja a történet- és memoire-irókat, ki és mi volt az oka annak, hogy a központi hatalmak nem köthettek egy félig-meddig lehető békét, ameddig kilátás volt egy ilyenre, mielőtt a fegyvereket le kellett volna rakni. Mindenesetre voltak a világháború folyamán ily alkalmak, melyeket elmulasztottak. A történelem azonban mindenesetre két embernek fog igazságot szolgáltatni, akik a békét őszintén óhajtották s a hadseregek legfényesebb győzelmei közepette is látták, érezték a közelgő veszélyt. Ez a két ember IV. Károly király és a német trónörökös. Ezek ténykedését méltatja báró Epstein müve. 1917 augusztus 20-án Károly király levelet ir a német trónörökösnek, melyben rámutat a helyzet komoly voltára s a többi között felemlíti: „Biztos értesüléseim vannak, hogy Franciaországot meg- nyerhetnők a magunk számára, ha Németország elszánná magát Elzász-Lotharingiában némi területi áldozatot hozni.“ Ennek ellenében Károly király a német birodalomnak a keleten akart előnyöket juttatni (Valószínűleg a lengyel kérdést értette alatta). A német trónörökös megkísérelte ezen értelemben befolyását érvényesíteni. Választani kellett a „ prestige“ -kérdés: — Lotharingia francia részének átengedése, vagy a birodalom fennmaradásának kérdése között. Fáradozásának az volt az eredménye, hogy őt „Flaumacher“-nek (csüggesztő hatásúnak) mondotta Ludendorff. A német trónörökös mindenekelőtt a megértés békéjére törekedett Oroszországgal szemben, bár hamarosan bebizonyosodott, — hogy ha sikerülne is Keleten kijutni a csávából, Nyugaton már alig érhető el a tökéletes és feltétlen győzelem. Tehát mindenáron arra kellett volna törekedni, hogy a megértésnek olyan jelét adják, melyet az antant is elfogadhatna. S ehelyett mi történt?... A trónörökös maga mondja el, hogy midőn 1917 szeptember 10-én Berlinbe érkezett, ahol a pápa békeajánlata felett tanácskoztak, vájjon lemondja- nak-e határozottan Belgiumról, de Ludendorff okvetlenül követeli Lüttich és környékének a birodalomhoz való csatolását, Holtzendorff tengernagy pedig a flandriai partvidéket akarja megtartani... a válasz ezeknek a nézeteknek felelt meg: habozó és ingadozó volt; le is mondtak volna Belgiumról, de fenntartásokkal... holott akkoriban már nyilvánvaló volt, hogy a béke érdekében a központi hatalmaknak — habár még csak csekély méretekben — de áldozatokat kelleti volna hozniok... de a németek ezt nem tudták és nem akarták megérteni... Károly királyra és a német trónörökösre nem hallgattak. A trónörökös még egy memorandumot nyújtott át a császárnak, a kancellárnak, a hadvezetö- ségnek, s felvetette azt a kérdést, hogy mennyiben lehetséges még a háború további folytatása, lehet-e még kilátás eredményre?... Oly kérdéseket tett fel, melyekből a felelős tényezőknek bizonyára rá kellett volna jönniök, hogy belátható időn belül békét kell kötni ... Ennek a közbenjárásnak sem volt semmi eredménye. Erre aztán Károly király vállalkozott reá — utolsó órában — Franciaországban puhatolódz- ni, hogy szövetségesére befolyást gyakoroljon . . . Ennek a lépésnek Berlinben nagy felzúdulás volt a következménye, főleg .,Sieg-Friede" (a győzelmi béke) kürtölői részéről, holott már maguk sem bíztak a győzelemben. Utólag szemrehányást tettek a különböző német irók a királynak, hogy a Habsburg-ház gyön- gesége és családi politikája volt az oka a vereségnek, de ez is tarthatatlan állítás. Báró Epstein müve komoly, objektiv munka, mely elolvasásra méltó. E. E* Ötvenezer gyönyörű dáhlia között a hágai nemzetközi kiállításon. Egy kis hágai magyar leányról és a Petőfi-dáhliáról. Hága, október hó. (A Pesti Hírlap tudósítójától.) A hollandi kertészet ü nnepel. Megnyílt a nemzetközi dáhlia-kiállitás. öt év óta először találkoznak Hollandiában a világ dáhliái, hogy bóditó és festői szépségversenyre keljenek egymással. Hat- százhatvan különböző dáhlia-faj vonult föl a nemes harcra, ötvenezer csodálatosan szép dáhliával. A hullámos tenger hátán, hosszú utón hozták ide őket az amerikai kertészek — két napi éleire, két napi virágzásra. Mert a dáhlia-kiállitás mindössze két napig tart. És úgy szeretném ezt az egész két napot, az éjjeleket és a nappalokat egyaránt a kiállításon eltölteni a dáhliák közt. A dáhliák között, amelyeknél talán szebbek a rózsák, a jácintok és azáleák, de igy, ötvenezer darab dáhlia együtt, egy fedél alatt, ez az impozáns dáhlia-kullura csodálatos látvány. Az ember szinte érzi, hogyan tör elő a dáhlia a virágok világában a másodrendüségböl a királyvirágok közé és kénytelen-kelletlen meghajol a tün- déri látvány előtt, amely eléje tárul és nem minden lelki kényszer nélkül sorozza a dáhlia-fajt a virágok első osztályába. S ebből a virágból hatszázhat- van faj vesz részt a nemes versenyben. A a dáhlia- kultura élén a virágok országa, Hollandia halad. A kiállításon előkelő kalauzt kapok. Hoyting ur, Hága hires vezérkertésze, személyesen vezet végig a dáhlia-sikátorok között. És szakadatlanul magyaráz. Ez a biborpiros dáhlia sárgásfehér pontokkal o Rapallo. Az a halványszinü ott a Locamo, odább, az a fakó szinti, az Edgar Jackson, mellette az az orange-piros a Macdonald. Még odább, az a lila a Valentino és igy tovább. Sok száz faj, sok száz ismert név. — Most pedig — szól hozzám mosolyogva Hága vezérkertésze — idenézzen. Van itt egy finom csemege, egyenesen a maga számára. Egy hatalmas bíborszinti dáhlia elé érünk. Az átmérője, mint később megállapítottam, 19 centiméter. Dobogó szívvel olvasom a virág nevét: Petőfi- dáhlia. Kalaplevéve állok a hágai nemzetközi kiállításon a legnagyobb magyar költő nevéről elnevezett gyönyörű biborpiros virág előtt. Az első gondolat, amely elfogja lelkemet, hogy törzskönyvezzem ezt a gyönyörű virágot. Már keressük is a kiállitót. Hosszú hajsza után elő is teremtik. Egyszerű kertészember. Minden ivadéka kertész volt. Amikor meghallja, hogy magyar vagyok, nyomban elmondja a Petöfi-dáhlia történetét. A háború után egy kis magyar leány került hozzá, aki nagyon szerette a virágot. — Esténkint, — beszéli, — amikor valameny- nyien elfáradtunk a nehéz napi munkától, a kis magyar leány Petöfi-versekkel szórakoztatott bennünket. Először magyarul, később hollandul. Mikor azi tán ezt a dáhlia-fajt fölneveltem, elneveztem erről a kedves kis magyar leányról, vagy talán a kedves l költeményekről, tudom is én már, hogy melyikről:! Petőfinek. A virágvizsgáló bizottság jóváhagyta az elkeresztelést és azóta már sok-sok Petöfi-dáhliát neveltünk és sokat szállítottunk belőle a külföldre is. Yizsgálgatom a virágot és nézegetem a felírását. Pontosan, két hosszú vesszővel az „ő“-betün tündököl a kis táblán a varázsszó: „Petőfi.“ — Semmi ez, kérem, semmi! — szerénykedik a hollandus. — Csak valahogy ne tessék én rólam írni, inkább a virágról. Inkább az kapja a reklámot. Egyébként szívesen látom délután a kertészetemben. Ide küldöm majd az autómat. S az „egyszerű“, „csendes“ kiállítóval megegyeztem, hogy saját autóján visz majd ki a Petöfi- dáhliák közé A holland kertész, amint mondani szokták, — 1926 október 15. péntek. ■WMPMBMBBBBBBWBPMMIIIIIIIIIlllMinillimBMHBBClEamaaManBngM a legelégedetlenebb és legtürelmetlenebb ember a világon. Egyik szebbet és jobbat akar produkálni, mint a másik. Évtizedes versengés fejlődött ki köztük. Keresztezik, nemesitik összevissza a virágokat, így születik meg azután egy-egy uj faj. így erősödött meg a dáhlia-kultura is. Csakhogy az újszülöttnek keresztelő, vizsgázó, sőt érettségi bizottság elé is kell állania. Minden évben van vizsgáló bizottsági ülés. Ahogy megvizsgálják az autókat, a sofföröket, a lifteket, úgy a dáhlia sem kerülheti el ezt a sorsot, mielőtt jóságáról, tartósságáról és megbízhatóságáról le nem vizsgázott. Sőt a tanfolyam — kétéves. Ha kétszer levizsgázott, akkor nevet kap és bevonul a dáhlia-fajok sorába. Ez a keresztelő. Ezután részt kell vennie egy dáhlia-kiállitáson. A legutolsó dáh- lia-kiállitások Antwerpenben, Londonban, Párizsban és Kopenhágában voltak. A jövő évben kettő is lesz: az első Londonban, a második a hollandus Almelo városkában. # Az igazi, nemes virágnak — tündökölnie kell. Kint a szabad természetben, virágos ágyak, kertek, parkok a dáhlia ősi hazái. Az elsöosztályu és az elmondottak szerint már diplomás dáhlia tehát leteszi az érettségi vizsgálatot is. Bevonul a Németalföldi DáhliOrEgyesület közismert vizsgakertjébe és elhelyezkedik annak földjében. Ha a szigorú és tudós kertész-szemek jó eredménnyel engedik ki, akkor nyitva áll előtte a nagyvilág. Igen, a nagyvilág. A holland dáhliát ma az egész világra exportálják. Uj és uj piacokat szereznek a számára. Csak a legjobbat, a legszebbet, a leggondosabban kezeltet és legpraktikusabban cso- magoltat engedi az országos export-bizottság a holland határokon átlépni. ... Most itt vannak mind előttem. Egy nagyszerű virág-gazdaság legelőkelőbb képviselői. Várjuk, hogy Patiju polgármester a hágai városháza diszfogatán a kiállítás megnyitáséra érkezzék. A zenekar nemzeti dalokat játszik, s a meghívott vendégeket finom likőrökkel kinálgatják a kertészek. Rengeteg sok a tiszteletdij. A királyi család minden, tagja külön-külön dijat küldött. A legújabb virág: egy 25 centiméteres átmérőjű amerikai dáhlia —- nyeri Emma angol királyné ezüst serlegét. Az érdeklődés mégis o királyné dija felé irányul. Egy félóra múlva tudni fógjuk, ki nyerte a dáhlia-derbyt. A rijswijki kerti iskola leánynöven- dókei (mind, mint élő dáhliák!) valamennyien igényt tartanak a csoportos virágok nagydijára. ... Aztán lepereg a megnyitó ünnepség is és a fotográfusok raja, mint a méh, ellepi a „Púik Favorite“ nevű dáhliát, amellyel egy baarni kertész-cég megnyerte a derbyt. _____ Kelemen Erna. A k irály nem fogadta el a jugoszláv kormány lemondását Belgrád, okt. 14. A király mindezideig nem fogadta el a kormány lemondását, aminek valószínű oka Radics távirata, amely alapot nyújt a helyzetnek az eddigi koalíció alapján történő megoldására. Radics érkezését holnap reggelre várják és igy a helyzet megoldása körül változás addig nem következik be, amig_ Radics nem tárgyal Uzunoviccsal. A tendencia ezidő szerint az, hogy fentartják a régi koalícióit miután Radics megadja a tőle várt elégtételt. Erre mutat Uzunovics miniszterelnök kijelentése, amelyben a következőket mondja: A megegyezés politikája olyannyira alapvető, hogy az nem lehet kérdéses egy miniszterválság miatt. Amennyiben a régi koalició fentartása sikerül, természetesen elesnek az összes kombinációk és csak szélesebbkörü rekonstrukció várható, melynek folyamán előreláthatólag Radics Pál is belépne a kormányba. Uzunovics miniszterelnök az újságírók előtt fel- olvftta azt a ma érkezett sürgős táviratot, amelyet Radics intézett hozzá. A táviratban Radics hangsúlyozza, hogy nem tudja, mily okból következett be a kormány lemondása, ha azonban az újságok által megjelölt abszurd állítások idézték volna elő, természetesnek találta volna, hogy mindenekelőtt őt hallgassák meg és intézzék el az ügyet egymásközötti megbeszélésen. Megmarad a kormánykoalíció. Belgrád, okt. 14. (A Pesti Hírlap tudósítójának távirata.) Uzunovics miniszterelnök kijelentette, hogy a megértés politikája annyira megalapozott, hogy azt semmiféle krízis nem veszélyeztetheti. Megmutatta Radics István táviratát, amelyben találkozást kér a személyes kimagvarázásra. Ezt a táviratot a zágrábi incidens miatt követelt elégtételadásnak tekintik. Azt hiszik, a helyzet további alakulása olyan lesz, hogy a kormány csekély változással továbbra is hivatalában marad. i22i9 csofio/ddé bonbon
