Petőfi gyüjtemény - B sorozat / 45-ös doboz

öz,ci JS.C&Z,- Irta: H A L A S Z r !)«■■■■■« XRHCklDIIHMCil ■ ■■■■■»•I* >ÁNIEL. igazgatója. nház művészeti igaz- bbe az előkelő pozi- /el ezelőtt Mr. Ben olta a Vígszínházát, idő dolog volt, hogy igszinház, a művészi ; más ember kezébe, elébe, aki több mint .ázi rendezői munkás- myságát adta annak, itása nálánál jobb ke-. ;t. irlapiró kezdte pálya- n feltűntek a Magyar Írásai. Finom novel- sűnházi tanulmányai fal5k a nevét és a fi- J8" színház akkori tu- 3 zt az ajánlatot tet- ?' z íróasztalt és ese- ílat a Vígszínház 5b Dániel elfogadta Vígszínház kötele­in esztendeig — ta­rn felkészültségével . szerzett gyakorlati z első darab rende­kért világhírű drá- mütatkozott be elő- endező nagy és osz- »ezdve a Vígszínház ilegtöbb darabját, fi külföldi írók mü- ÜíAz évtizedes ren- hozták meg az- ! igazgatói állását, igazgatóról külön gatót a rendezőtől elválasztani ma sem lehet. Éppen ezért ha •— vázlatosan is — ismertetni akarjuk a munkásságát, bővebben kell foglalkoznunk az ő rendezői pályájával. Jób Dániel akkor került a Vígszínházhoz és akkor kezdte meg rendezői munkáját, amikor a nyugati szinházi kultúra hatalmas lendülése ide­haza is erősen éreztette hatását. A modern, az eddigi irányoktól eltérő, a rendezőnek mind nagyobb és nagyobb teret nyitó irány külföldön, német és francia színpado­kon már teljes dia­dalt aratott és idehaza csak avatott férfiakra várt, hogy érvényesül­hessen. Ennek a mo­dern iránynak vált megszemélyesítőjévé Jób Dániel. Valóban ott kezdte, hogy el­hagyva a sablónokat, uj utakra lépett, érez­ve és éreztetve azt, hogy a rendezőnek sokkal több és na­gyobb feladata van egy darab szinrehozá- sánál, mint ahogy az eddig volt. A rendező kell, hogy megértse és megérezze az iró minden gondolatát és érzését, kell, hogy átplántálja e gon dolatokat és érzése­ket a színészbe és kell, hogy e gondolatok és érzések kinyíló virágait a színészből napfényre hozza. Mindezeket megcselekedte Jób Dániel, mert meg volt hozzá az a tudása, az a ké­szültsége, az az ízlése, az. a páratlanul fi­nom művészi öntudata, amely a modern rendező fegyvertára. Megfelelő, sőt mond­hatjuk kitűnő anyagot kajpván a Vígszín­ház színészeiben, rendezői terveit és ötle­teit módjában is volt mindvégig érvénye­síteni. Biztos szeme, széles kultúráján ki­finomult ízlése, a mű­vészetben való hite, szóval egy jó rendező minden tulajdonsága élt és él benne ma is. Komoly drámáktól könnyed francia bohó­zatokig mindenféle és mindenfajta darabot rendezett a Vígszín­ház színpadán, mind­annyiban bebizonyít­va, hogy legkiválóbb rendezőink közé tar­tozik. Legnevesebb ma­gyar szerzőink: Mol­nár Ferenc, Herczeg Ferenc, Heltai Jenő, Szomory Dezső, Len­gyel Menyhért számos darabja került színre a Vígszínházban Jób Dániel rendezésében. Mindezekben a dara- •• fokban az írói inten­ciók teljes érvényest azért, mert Jób Dani szí lelkek harmóniájí a legkiválóbb magya Ily művészi sikert tebb mondottuk — az, hogy a Vigszinh tója nem lehet más, nek igazgatói műkői lemmel fordult az e a színházba járó kő kéz állásában is dere záfüzött várakozásod művészi nívója cső ragyog, vagy ha m vonalban emelkedik alatt. A legkiválóbb is a Vígszínház szí és a legkitűnőbb ma ma is a Vígszínház Jób Dániel avatot gvar drámairodaion fejlesztésén és a ma lödésén. Igazgatói r szakit magának art lóbb darab rendezési gye, de irányítja am is, melyeket egészen munka sokasága mű színház előadásain n finom művészi érzék precizitása. A Vígszínház mtiv padi szerzők és az ej méltán várja és vá: hogy meg fogja soki reinek számát és a igazgatói pozíciójába és eredményes müvéi ni a magyar szinm

Next

/
Oldalképek
Tartalom