Petőfi gyüjtemény - B sorozat / 45-ös doboz

4 Szerda PESTI NAPLÓ 1922 auguszfn* 9. A katonai ügyészség letartóztatta Danszky főhadnagyot (Saját tudósítónktól. A büntenötöír vény széken ■Landau Adolf ügyében folyamatban levő tárgyalás­nak koronatanúi közé tartozik Danszky Mihály fő­hadnagy, aki a Szerecsén-utcai G. osztálynak volt egyik parancsnoka és a vádlottak és a tanuk val­lomása szerint részt vett a két Landau ineg- kinortatásában. , A polgári törvényszék előtt megindul* tárgya­láson kívül a katonai törvényszék is eljárást indí­tott az ügy szereplői közül azok ellen, akik a ka­tonai bíráskodás illetékessége alá tartoznak. A Landau-ügy katonai részének három vádlottja van, a fővádlóit Danszky Mihály, akit Chriastelly Zoltán százados hadbíró ügyész, az ügy referense, zsa­rolással és hivatalos hatalommal való visszaéléssel vádolt vádiratában. Danszky Mihály hosszabb ideig volt előzetes letartóztatásban két másik tiszt­társával együtt, akik szintén resztvettek Landau megkinoztatásában. Március havában azonban a katonai ügyészség mindhármukat szabadlábra helyezte, az eljárást azonban természetesen tovább folytatta ellenük. A katonai ü-vészség — mint azt •a Pesti Napló nemrégiben közölte is — a katonai vádlottak ügyét rövidesen ki akarta '"--í tárgya­lásra, ma azután ° katonai Ü'—-—utasítást adott ki. hogy Danszky Mihályt, aki a fővárosban' tartózkodik, tartóztassák le. Da Mihály éppert ma délelőttre volt megidézve a "oKiri törvény­szék előtt folyó tárgyalásra tanúkihallgatás céljá­ból. Az előtte sorrakerült tanuk vallomástételi azonban iné" a mai -"not igén vb-vet te, úgy hogvf csak holnap kerülhet rá a sor. Dans-ky délberi a tárgyalóterem előszobájából a lakására távozóttji ott azonban már vártak rá a katonai ügyészség kiküldöttei, akik felmutatták előtte az elővezetést parancsot. Danszkyt ezután bevitték a Margit-kőr-j úti katonai fogházba, ahol a soros ügyész, Moir dada Jenő százados-hadbíró kihirdette előtte, Jiogy újból letartóztatják, i letartóztatást nyomban foga- natositották is. Danszky Mihályt átkisérték a fog­házba és ott egy tiszti cellába helyezték el. Miután Datiszky.--Mihály szerdára vau meg-| idézve a büntetölörvényszékre tanúkihallgatás cél*: iából, őt csak úgy lehet majd bíróság elé állítani, ha a büntetőtörvény szék itélötanácsa a sürgősségre való tekintettel telefon utján intéz sürgős megke­resést a katonai ügyészséghez Danszkv át kisérte- tése céljából. Megtalálták Petőfi sírját? Nem halt meg a csatatéren? — Menekülés Székelykereszturra—A kerti lugas csontváza Amivel a Pelőfi-Társaság nem törődött Kolozsvár, augusztus 8. (A Pesti Napló tudósítójától.) Az irodalomtörténet komoly tudósai, akik a nagy költők életének legapróbb mozzanatait is feljegyzik az örökkévalóság számára, régen megnyugodtak abban, hogy Petőfi Sándor nyomtalanul eltűnt a segesvári csatában és a fehéregyházai közös sirban alussza a meg- Hicsőült hősök örök álmát. Petőfi halála örökre megfejthetetlen titok marad. Mégis, a nagy költő halálának titokzatos körülményeit tisz­tázni akaró feltevések és magyarázatok soha­sem fogynak ki és néha-néha igazán zavarba hozzák az irodalomtörténet lehiggadt tudósait. A. Petőfi-centennárium lélekemelő ünnepségén ismét találkozunk [olyan emberekkel, akik Pe­tőfi. Sándor haláláról és temetéséről egészen más véleményen vannak, mint az irodalomtörténé­szek és akik véleményüket megdöbbentően >bi­zonyosnak latszó adatokra alapítják. Az uj kombináció szerint Petőfi nem hält ineg a csatatéren, tehát nem is temethették ott el. Petőfi silDjös sebébéi "elmenekült Székely- 'keresztárrá, ahol Lázár, Márton portáján le­helte ki lelkét és ott is temették el a kertben. Később Petőfi maradványait kiásták és ünne­pélyes temetési szertartással helyezték örök nyugalomra Bálint Dániel székely keresztúri földbirtokos családi sírboltjában. A lezajlott Petőü-emlékiinnepélyen az Ellenzék munka­társa Orbán János székelykereszturi plébános­tól, dr. Viola Sándor, ügyvédtől és magától Bálint Dániel földbirtokostól teljes egészében megtudta Petőfi halálának és temetésének rész­leteit. Bálint Dániel igy mondotta el a segesvári csatából menekülő Petőfi halálának és székely- keresztúri temetésének körülményeit. — 1902-ben, Lázár Márton székelykereszturi vendéglős halála után, egy [cikk jelent meg a Szegedi Híradóban. A cikk Lázár; halálával kapcsolatosan megírta, hogy Petőfi a segesvári csatavesztés után súlyos sebből vérezve, két székely huszár segítségével kimenekült az el­lenséges gyűrűből és Székelykereszturon Lázár Márton istállójában rejtőzött el. Lázár másnap reggel az elvérzett költőt holtan találta a já­szolban, ahová a két székely huszár az üldözők elől elrejtette. A vendéglős felismerte Petőfit, ■' hiszen' tí "költő csak néhány iihppat a segesvári csata elölt járt Székelykereszturon. A legna­gyobb titokban sirt ástak a kerti lúgosban és az örökre elnémult dalnokot eltemették. A Szegedi Híradó cikke nein is volt nagy meglepetés, mert Székelykereszturon még Lá­zár életében is többen tudtak a titkos temetés­ről. így gróf Haller. József, a költő barátja és Sípos Sándor 48-as honvéd, valamint Lázár Mártonnak Róza nevű leánya is több ízben megerősítették a szegedi lap állításait. — A Szegedi Híradó közleményét elolvasva, Lázár portájára siettem. A lugasban ásni kezd­tünk és három órai megfeszített munka után egy emberi csontvázra akadtunk. Miután az ujságközlemény adatait a talált csontváz meg­erősített«, a leletet Petőfi Sándor maradvá­nyainak tekintettem és mai meggyőződésem, szerint sem lehetnek másnak a porladőeő csontjai. Azonnal írtam a Pető fi-Társaságnak a székelykereszturi leletről és kértem, küldje­nek ki valakit a csontok megvizsgálására, azonban a Petöfi-Tár saság még csak nem is válaszolt levelemre. — Bántott ez a különös közömbösség, de nem sokáig törődtem vele. Koporsóba helyez­tem a szent csontokat és a keresztúri taninté­zetek növendékeinek részvétele mellett ünnepé­lyes harangzúgás között a temetőbe vittük és családi sírhelyemben helyeztük örök nyuga­lomra. A koporsóra, székely szokás szerint, rá­írattam a bős nevét és az életét határoló két évszámot: Petőé Sándor, 1821—1849. — De hát miért titkolta Lázár Petőfi teme­tését1! — kérdezte Bálinttól az Ellenzék mun­katársa. — Erre csak feltevésekkel válaszolhatok, — mondotta Bálint. — Lehet, attól félt, hogy az 1849 után következő zavaros időkben meggya­núsítják és meghurcolják az osztrákok, de talán arra is gondolhatott, ho'gy el sem hiszik állításait. Annyi azonban tény, hogy a Szegedi Híradó 1902 július 26-iki számában megjelent közleménnyel egybehangzóan megtaláltuk Pe­tőfi Sándor csontjait. Gróf Haller József, Sipos és Lázár Róza, is többször bizonyították, hogy Székelykereszturon csakugyan Petőfit temet­tük el. Eddig tart Bálint Dániel elbeszélése. Az irodalomtörténet nem haladhat el kö­zömbösen a székelykereszturi események mel­lett. Ha a Bálint-család sírboltjában porladó csontokat nem is lehet tudományos bizonyos- > sággal agnc-zkálni, mindent el kell követni f arra, hogy a körülmények pontos kikütatásá- ! val bizonyosságot lehessen teremteni ebben a kérdésben, amely ntóvégre is Petőfi életrajza- ? nak egyetlen homályos és éppen ezért legna­gyobb érdekességü részét képezi. szmustnKöHöats becbjvi DROSERIN« frankfurti vegyi gyógyszergyár képviselője: Pogány GAbat, Budapest, VJJÍ. karUlet, Baaoss-t,-atea 1»S. se.

Next

/
Oldalképek
Tartalom