Petőfi gyüjtemény - B sorozat / 45-ös doboz

PESTI NAPLÓ 1922 augusztus 9’. 3 Mz osztrák szocialisták Casttgltoni eamilto ki Castlgtlonl nem akar részt venni az uf Osztrák Jegybank alapításában Becs augusztus S. U Pesti Napló bécsi szerkesztőségétől.) Bécsben mára glyan bptfiány pattant ki, amely egyformán érdekli a politikai, a gazda­sági és a társadalmi köröket; amely, mint va­lami fénysáv, világitja meg azt a kalandos 5ntat, melyen egy ország pusztulása árán mil- liérdokhoz lehet jutni anélkül, hogy az ember, mikor a milliái;dokat eltette, egy fillért szánna a tönkre jutott ország felsegitésáre... De a tudósitó helyett beszéljen maga az eset: Az osztrák kormány a végsőkig leromlott (osztrák korona szanálására szeptember 15-én önálló osztrák állami jegybankot létesít, amelynek alaptőkéjét: százmillió svájci fran­kot a bécsi bankok adják össze a birtokukban levő külföldi 'valutákból. Ez a százmillió svájci frank lesz az uj jegybank fedezete* A bankok köreiben most folynak a tanácskozások arról, hogy melyik pénzintézet mennyit vállaljon ma­gára ebből az alaptőkéből. A kormány a ma­gánbankárokat is felszólította, hogy vegyenek részt az alaptőke jegyzésében. Felszólította többek között Castiglionit is, aki, mint pénz­ügyi és politikai körökben már napok óta sut­togják, mig végül a szocialista párt* lapja mára nyiltan meg is írja, „azoknak a közvetítőknek, akik a pénzügyminisztérium kívánságát közöl­ték vele, kereken kijelentette, hogy magán­ember és semmi oka sincs arra, hogy jobban pártolja a jegybank alapítását, mint bármi­lyen más, Ausztriában élő magánember. Na­gyon jól informált személyek állítják, hogy erre a pénzügyminiszter személyesen igyeke­zett Castiglionit meglágyítani, anélkül, hogy ez sikerült volna neki“. Az osztrák szocialisták, akiknek egy részé­től, minden nemzetközi vonatkozásuk mellett sem lehet a hazafiasságot,és az osztrák állam ügyeinek ellenőrzésében való erályt és okosságot elvitatni, emiatt ma éles támadást intéznek Cas- tiglioni ellen, akiről többek között a következő­ket Írják: — Castigliöni Camillo a hábíJrra kitörése­kor meglehetősen szegény embev. volt. Igazga­tója volt az Osztrák-Amerikái Gummigyár- nak, melypek szolgálatát nagy hirtelenséggel kellett elhagynia. Akkor az automobil- és re- pülőgépszakma felé fordult, hadiszállítások­kal foglalkozott és az összeomláskor már jó­módban volt. Ekkor kezdődik tulajdonképpeni emelkedése, amely épp olyan mértékben és épp olyan tempóban történt, mint az osztrák ko­rona romlása. Castigliöni ma Ausztria leggaz­dagabb embereinek egyike és kétségtelenül ő az, aki a legjobban értett ahoz, hogy négy .év, e röyid idő alatt hatalmas kincseket hordjon össze. Olyan személyek, akiknek ez módjában áll, legalább nyolcvanmillió svájci frankra becsülik a vagyonát, tehát olyan összegre, amely osztrák koronákban igazán csak csilla­gászati számokban volna kifejezhető. Alig van Ausztriában egyetlenegy nagyobbszabásu vál­lalkozás is, melyben Castigliöni és Koncernje ne volna érdekelve. Palotája a padlásig tömve van válogatott műkincsekkel, amelyeknek sok­kal nagyobb az értékük, mint a hires gobeli­neknek. Ez és egy feudális birtok a Grundl-see mellett csak csekélységek azokhoz a vágyóitok­hoz képest, amelyeket már~ú külföldre csem­pésztek, És mégis, ez az ember visszautasítja azt, hogy résztvegyén egy olyan akcióban, amelyről legalább a pénzügyminisztérium' fel­tételezi, hogy hozzájárulhat Ausztria megmen­téséhez. Visszautasítja azt, hogy óriási gazdag­ságának egészen kicsiny töredékét olyan rész­vényekbe fektesse, amelyeknek fedezéseve Ausztria arany vámjai szolgálnak! Castigliöni ur olasz ember és olasz állampolgárságát nem adta fel. Ausztriában hihetetlenül rövid idő alatt olyan vagyonra tett szert, amelynek jel­lemzésére a mi felfogóképességünk alig ele­gendő, bár a számok mámorában élünk. E viselkedéssel szemben fel kell vetnünk azt a kérdést, vájjon a pénzügyminisztérium megtett-e mindent, amit ilyen esetben meg­tenni kötelességei! Vájjon bevezették-e a vizsgálatot arra nézve, hogy milyen módon jutott Castigliöni ur negyvennyolc hónap alatt nyolcvanmillió aranyfrankhoz? Befi­zette-e hatvan százalék adóját, amellyel a legnagyobb jövedelmek meg vannak róva? Lefizette-e a vagyonadót vagyonának értéké­hez képest? A pénzügyminisztérium utána­járt-e az összes rendelkezésére álló eszközök­kel, hogy vájjon Castigliono ur sohase lépte-e át a devizarendeletet? Mindezek olyan kérdé­sek, amelyekre a pénzügyminiszternek vilá­gos és határozott választ kell adnia. De vilá­gosan és határozottan már ma is meg kell mondani, hogy Castigliöni vr. azokhoz a ke- 'sUyükhök tartozik, - amelyek husda rabokat tépnek ki a, haldokló Ausztriából és hogy az ő tevékenységé volt nem ütolsó: sorban az egyik oka Ausztria vihartempóban lezajló ydv,éztuTásdnak'.‘ Van:egy1 iíá;táVozínáÜy?^®ély:' hatóságoknak megadja azt a jogot, hogy az alkalmatlan idegeneknek („lästige Auslän­der“) megtiltsa, a tartózkodást Ausztria terü­letén. Castigliöni urnák egyenesen élet ér­deke lett, hogy a korona kurzusát plyan mélyre rántsa, amilyen mélyre csak lehet, hogy palotákat és villákat, képeket és régisé­geket, értékpapír okát és részvényeket, ame­lyeket kölcsönvett jó koronáért vásárolt, le­hetőleg rossz koronákkal fizesse ki. Ha a par­lament összeül, az első kérdés, amelyet a kormányhoz kell intézni, az lesz, milyen adó­kat fizet Castigliöni az államnak és miért szabad ez alkalmatlan idegennek még mindig üt üzérkednie? Meg kell végre kérdezni a kormányt, hogy vájjon nem volna-e végre ideje, hogy Castigliöni ur tevékenységének véget vessen?!“ ... Ez a cikk ma. Bécsben igen nagy feltű­nést keltett és miután kétségtelenül sok igaz­ság lehet benne és nemcsak a szocialista párt, hanem a nagynéniét, sőt a, keresztény szocialista párt nagyrészének is kifejezi az érzelmét; két­ségtelen, hogy az a néhány millió korona, amellyel Castigliöni az uj Osztrák Jegybank alapításában résztvenni nem akart, még igen sok pénzébe és igen sok keserűségébe fog ke­rülni. jÉi ü ffi tSiMJ SÍk hollandi imp. fehér kristály I ÜZ HUB ifik fűj§ iy§' Kapható nüg a készlet tart j Misára*..KOKkSaí gjfögffljjfjjfjliiii Brililiüs, arany, eiSsSlrt mn a legmagasabb árakat a Nemzeti ékszer­ig fel I lAsSSfiá áruház Rákóczi-ut 1. — Szolid kiszolgálás LE3J0B8 SEVROPASZTA Brilliinsf ékszert, aranyat, ezüstöt, hamis- 1 fogat ne adjon cl senki, mig nem hall­gatja JRiscSkev* Sßsnew» éksze­részek legmagasabb napi árait. Usidíűrjj»&s£, SS&Hz&GxS-n&t SS?. Was-tttsa tóereiieiist hol minden magyar fctmyve*

Next

/
Oldalképek
Tartalom