Petőfi gyüjtemény - B sorozat / 44-es doboz

hogy Erdélybe megy, névszerint Torctára; Magyar- országba és Pestre pedig csak akkor tér vissza, ha már hires szinészszé lett. E szándékáról őt lebeszélni nem lehetett, megtettük tehát együtt a nagy bevásárlást, vettünk két trikót, egyet feketére festve, egy c attikát, egy frakot és egy fekete nadrágot, hogy mint színész ne szoruljon mindenért másra.

Azután meghatároztuk az indulást és pedig; Mező-Berény felé, hol nehány napot Orlainál kivánt tölteni. Búcsúzóul még néhány pajtással a városligetbe ment csónakázni és mulatni; mulattak vala pedig reggelig, s másnap szomorúan vallotta be Petőfi, hogy csehül áll az erszény. A búzapiacon minden hetivásáron lehetett akkor békésmegyei, haza üresen menő fuvarosokat találni; ez volt akkoriban a fiatalság rendszerinti s legolcsóbb ntazásmódja. így indult s ment el Petőfi is néhány fenmaradt váltó forintjával Mező-Berénybe./A szüretet ott töltötte, onnan pedig Debrecennek vette útját, de tovább nem is mehetett már, mert betegsége és üres erszénye lebilincselek. Ott állott tehát a színészekhez, de aligha léphetett fel már, mert egéssége meg volt törve; betegségéhez szegődött aztán a nyomor is, s igy lett rá nézve oly emlékezetes az 1843/4-di- ki tél.

Pákh Albert nemeskeblű barátsága volt az, mely őt jóformán, megmenté. 0 biztatta, ő kezeskedett értté s ő vette rá 1844 elején, hogy szedje össze költeményeit s menjen föl Pestre kiadót keresniJ így kerekedett tehát útra Debrecenből 1844 februárban s egyszer csak váratlanúl betoppant újra hozzám, kopottan, nyűtt ruhában, lábának felsőszára feléig alig érő kopott, kis, szürke gallérköpenyben. Rögtön mentünk Sass Istvánhoz, kinek jövedelmezőbb nevelői állása lévén, öltönynyel bővebben el volt látva, hogy neki a nélkűlözlietlent kölcsönözze. Elbeszélte ekkor Petőfi átélt debreceni nyomorúságát és most végzett nagy utazását; lelkesülten dicsérte az egri kispapokat, kikhez beszállva s nevét megmondva, a l legmelegebben fogadták. Ezt bizonyítja »Egri han- I gok« című költeménye is. E lelkes ifjaknál kipihente magát, azok egy kis utravalót is ráerőszakoltak s kocsit is szereztek neki egy darabra.

Elmondá ezután, miért jött Pestre s mutatta összeirt költeményeit. Biztattuk mi is. Elment tehát azok kiadatása végett legelsőben Geibelbez; de ez olyanformát mondott neki, hogy ha ő minden ilyen hozzá hozott verset kiadna, már régen koldus volna. Petőfinek sem kellett több, dühösen tért vissza, lecsapta kéziratát, kijelentve, hogy többé senkinél sem kunyorál. Alig bírtuk őt s csak nagy sokára rávenni, hogy menjen el Vörösmartyhoz vagy Bajzához költeményeivel, majd ha azok ajánlják, lesz kiadó is, mert ismeretlentől mit sem szoktak elfogadni. Sok

>