Petőfi gyüjtemény - B sorozat / 44-es doboz

unszolás, nógatás után tehát csakugyan elment Vörös- martylioz, és — jött vissza nemsokára örömsugárzó arccal. Vörösmarty igen szivesen fogadta, kéziratából azonnal sokat elolvasott s megígérte, hogy lesz kiadó; azután megmutatta neki egy pár még kéziratban levő versét is, melyeken törlések és javítások voltak. Ezt a bizalmas közlést Petőfi oly kitüntetésnek vette, hogy mikor visszatért, madarat lehett volna vele fogatni.

Vörösmarty ajánlatára a »nemzeti kör« vállalta el Petőfi első kötet költeményeinek kiadását, a tiszta jövedelmet teljesen az ifjú költőnek szánva, s előlegkép Tóth Gáspár szivességéből hatvan forintot azonnal adott is neki. Nyomtatás alá le kellett még a kéziratot tisztázni, a mit én vállaltam magamra s teljesítettem is. Ezután Vahot Imrével szerződött a »Pesti Divatlap«-hoz segéd-szerkesztőnek, s ennek megindításáig pár hétre haza ment szülőihez diadalmasan, hogy emberré lett s ezután lesz kereset és lesz dicsőség!

Petőfi életének kalandos öt éve ezzel véget ért s 1844 april havától kezdve élte minden mozzanatát a két magyar haza osztatlan figyelemmel kisérte. Mind a mellett nem követek el talán hibát, ha az elmondottakhez még egy-két adattal járulok.

Alig látott világot Petőfi költeményeinek első kötete s alig volt nehány hétig a »P. Divatlap «-nál, az ifjúság már csak őt tartotta költőnek. Mikor a Pillvaxba uj szépirodalmi lapot hoztak, az volt az első kérdés: van-e benne vers Petőfitől ? s nem egy ifjú volt, ki a »nincs« válaszra rögtön letette a lapot.

Mikor Petőfi első ábrándos szerelmét a halál széttépte s Csapó Etelka oly korán és hirtelen elhalt, több hétig vigasztalhatlan volt s alig lehetett vele szólani. Sokan e bút és gyászt negélyezettnek tartották s ez sértette őt a legérzékenyebben. Mély elkeseredéssel panaszolta ekkor egy Ízben, hogy kerülnie kell a szívtelen embereket, a világot, mert legszentebb érzéseiből is gúnyt űznek. Tehát a »Ciprus-lombok« mélyen érző szívből fakadtak s a kedves sírra hullatott könyek igaz gyöngyök voltak.

Petőfi könnyen kötött barátságot, s ha az megszakadt is, a vélt vagy valódi sérelmeket szintén köny- nyen feledé. Neumann Károly, mint már említém, Aszódon is némi fölényt gyakorolt felette, Pozsonyban pedig, már mikor obsittal jött oda Petőfi, komolyabban intette őt, de különösen ] 843-ki pozsonyi időzésekor ouasi leckéztette is. Petőfi ezért szakított vele s mikor Í844. nyarán mondtuk neki, hogy Neumann Pestre jön lakni s Benyovszky Péternél nevelő lesz, azt felelte: nem akarja látni s a Pillvaxba ne jöjjön! Mi mosolyogtunk ezen, sőt Czékus (most tiszai evang. szuperintendens) azt mondta Neumannak, hogy Petőfi találkozni szeretne vele. Neumann, ki egykori baráti feddéseit tiszta szándékból tette s már feledte is nem