Petőfi gyüjtemény - B sorozat / 44-es doboz

Feeenczy Zoltán főleg irodalomtörténeti munkáival szolgált rá a Kisfaludy-Társaság kitüntetésére. 1857-ben Borsán, Kolozsmegyében született s a tanári pályára lépett. A kolozsvári polgári leányiskola tanára, később igazgatója volt. 1891-ben az erdélyi múzeum-egylet, majd 1896-ban a kolozsvári egyetem könyvtárának igazgatója lett; e mellett az ottani egyetemen előbb mint magántanár, később mint rendkívüli tanár előadta a magyar irodalomtörténetet. Szilágyi Sándor halála után 1899-ben a budapesti egyetemi könyvtár igazgatója lett. Irodalmi működésének legnevezetesebb része a Petőfi életrajzára és költészetére vonatkozik. Nagy terjedelmű kutatásait számos értekezésben tette közzé, nagy részben a Kolozsvárott általa szerkesztett «Petőfi-Múzeum» czimű folyóiratban ; —• ezek eredménye Petőfi három kötetes életrajza, melyet a Kisfaludy-Társaság pályadíjjal tüntetett ki s mely a társaság kiadványai közt is jelent meg. E munka Petőfinek legterjedelmesebb életrajza; a nagy költő eszthetikai jellemzésére nem terjeszkedik ki. de a rá vonatkozó adatokat nagy bőséggel és lelkiismeretes pontossággal állítja össze. Petőfiről e munkája megjelenése óta is több dolgozata jelent meg. Ezenkívül különösen újabbkori irodalmunkra vonatkozó nagyszámú értekezést irt; legújabb önálló munkája «báró Eötvös József élete és müvei», mely a Magyar Történeti életrajzokban fog közelebb megjelenni. Mívelődés és színészet-történeti kérdésekkel is foglalkozott ; többek közt megírta a kolozsvári színház és színészet történetének terjedelmes monográfiáját. «Vásárhelyi dalosköny» czimmel XVI. és XVII. századbeli szerelmi és tréfás énekek gyűjteményét adta ki; a könyvtári tudománynak pedig a «Könyvtártan alapvonalai» czimű munkájával tett szolgálatot. Ifjabb korában költészettel és szinműirással is foglalkozott. A Petőfi- Társaságnak 1897 óta tagja.