Petőfi gyüjtemény - B sorozat / 44-es doboz
XX. évfolyam. 1909. 45/1026. szám. KE8JELEN MINDEN VASÁRNAP. Előfizetési feltételek: Egész évre ... kor. 20.— Félévre ............. » 10.— N egyedévre ... „ » 5.— Egyes szám ára 40 fillér. A HÉT POLITIKAI ÉS IRODALMI SZEMLE. Szerkeszti KISS JÓZSEF. Szerkesztőség és MadóMvatal: BUDAPEST, VIII., Népszinház-utcza 22. sz. Telefonszám: 61—38. Hirdetések felvétele ugyanott. Budapest, november hó 7. <§H>Krónika. A Petőfi-Ház. — nov. 5. Ezernyolczszázhatvanötben Jókai Mór lerajzolta Petőfi Sándor szülőházát és talán ez a legelső kép, amely Petrovicsék kiskőrösi házáról készült. Ezerkilencz- százkilenczben pedig Petőfi emlékezetéé lett az a ház, amely valaha Jókaié volt Budapesten a Bajza-utczá- ban. A két rokon-lángelme és az életben is barátsággal összefűzött két csillag története igy a halálon túl is egygyé folyva folytatódik és mintegy szimbolikus koronát kap a Pétőfi-Társaságnak nevéhez és átérzett feladatához egyaránt méltó alkotásában, a Petőfi- Házban. 1823. január i.—1909. november 7. Ezt a távolságot, amely az Idők végtelenébe paránynak veszik bele, de mégis Örökkévalóságot jelent : jelképezi az a különbség, amely a két ház között van. Csak jelképezi, mert valóságos mértékét semmi törekvés, semmi szeretet és semmi kegyelet nem adhatja meg ama pálya ivhajlásának, amely a korcsmárosfiu születésénél kezdődik és most és mindörökké mint egy egész nemzet égboltozatán a sarkcsillag végződik bele az elmul- hatatlanságba. Nincs szó, nincs kő és nincsen kegyelet, amely teljességében meg tudná érzékeltetni Petőfi földön töltött huszonhét esztendejének megmérhetetlen értékét és szépségét, tökéletes voltát. De van immár kő, van szorgalmas szeretet, van a magunk szegénységétől kitelt gazdagság arra, hogy templomot emelhettünk annak, aki úgy múlt el, hogy még sirkövet sem engedett magának állitani. Az ő nagyságának nincs Panteon amely elég volna, de a mi szeretetünk- nek, a mi hálaadásunknak méltó és ünnepien szép hajléka a Petőfi-Ház. * Mintha még csak szeptember vége volna, amikor a Halottak Emléke napján elvándorolt a kegyelet Petőfi Házába, a halhatatlanság emlékeihez. Körül még minden csendes, az utcza kihalt, még nincsen nyitva a bucsujárók számára a kapu, amely' november hetedikén nyitja szét szárnyait az áhitatoskodók befogadására. A levegő éles, hideg, de a Ház falára örökzölden kapaszkodik fel a borostyán és nyújtja telet nem ismerő ágait az ablakok felé, amelyeken belül együtt van minden, amit egy egész nemzet kegyelete össze- gyüjthetett s amit kalmárkéz el nem tudott vonni a költő emlékének a csorbitatlanságából. A donjonszerü uj bejáró ajtaja még zárva van, közvetlenül a Múzeumba nem juthatsz még be. Az udvar rácsajtaja csikordul, azon keresztül juttat be János, a Jókaiék régi hü embere. Szinte félve lépsz a klin- keren : hátha egyszerre itt jönne szembe veled a két nagy. Egymással összefogózkodva, beszélgetve — a tengerkékszemü öreg és a villogó tekintetű fiatal. Mert hogy itt van mind a kettő, az bizonyos. Aki nem érzi, hogy itt vannak körülötte, annak van csak ma Halottak Napja, a látóknak és az érzőknek az Élők Napja ez. * Kanyargó lépcső, csattanó ajtózár: bent vagy a kéziratok és nyomtatványok termében. Csillogó üvegtárlókban a falakon mindaz, ami Petőfire kézírásban, — nem a maga kezeirásában még — nyomtatásban, rajzban, emlékekben, kegyeletben még csak vonatkozik. Ez még nem a költő maga, csak az a fénylő szikrapor, az a sziderikus visszaragyogás, amely az eltűnő meteor mögött marad. A legbusabb kisugárzásnak, az ibolyán túl szomorú visszaragyogásnak : Zoltánnak a kéziratai, könyvtárának a töredékei, levele, rajzai, fényképei. Azután a másik sirat ás : Julia naplója, kéziratai és levelei Petőfi Istvánhoz. Petro vies István gyászjelentése, Hruz Mária halotti bizonyítványa, Petőfi István levelei és ezer más vonatkozás, kapcsolódás, emlékei még csak az elmulhatat- lannak, nem magának az el sohasem múltnak. Róla magáról a második terem kezd el beszélni, talán ez is beszél a legközvetetlenebbül. Középen ezüst ereklyetartóban kerek, vékony aranykarika, benne a vésés : J. S. 1847. A jegygyűrű. Azután a három első ajándék, amit a feleségének vett : egy pongyolaköntös, egy selyemkendő és egy spanyolfal, — az első lakásnak talán egyetlen eziezomája. És körül csupa intimitás, csupa olyan emlék, ami a legközelebbi vonatkozásban van az életének azzal a részével, amelyben ember volt. A pénztartó szelenczéje, — üres — a pecsétnyomója, a botja, az oszlopos órája, a kokárdája, a selyemkendője, a pohara, a tintatartója, a pipája, a gyujtótartója, a maga faragta fakupája, — minden olyan, ami érintette a kezét. És a belső életnek e terme fölött megint
