Petőfi gyüjtemény - B sorozat / 37-es doboz

fel, a melyben röviden vázolta, hogy mit tett a társa­ság a halhatatlan lírikus terjesztése és kellő tiszte­lete ügyében. Széptani fejtegetések által müveit értel­mezték,az életére vonatkozó adatokat összegyűjtötték; kis-kőrösi szülőházának átvételekor a társaság el­nöke — Jókai Mór — tolmácsolta érzelműket; a nagy költő szülői hamvainak állandó’nyughelyet adtak. Erre áttér a lefolyt évben tartott előadásokra, a társulat kiadványaira és az újonnan választott tagokra. E hivatalos beszédek után P u 1 s z k y Ferencz foglalta el nagy éljenzések közt a felolvasó asztalt, hogy kellemes modorában a »filozofikus« XVIIL század szelleméről szóljon. Hatalmas vonásokban fes­tette az állami, irodalmi, bölcsészeti és társadalmi élet terén megindult nagy mozgalmakat. A XVII. század XIV. Lajos és I. Lipót halá­lával véget ért. A következő században a hitetlenség terjedt s szédelgés fogta el az embereket. Kalandos jellemű fejedelmek ülnek a trónuson ; szerencsétlen pretendensek lépnek fel; hatalmas, de nyugtalan miniszterek vezetik az államügyeket; uj birodalmak származnak, mig régiek a térképről letűnnek. A régi politikai határkövek meg vanuak ingatva, a dinasz­tiák változnak. A tudomány terén is megváltozik a régi irány. Leibnitz és Newton uj elmétekre alapítják a termé­szettudományokat; Voltaire, Rousseau és Raynal minden tekintélyt megdöntenek. A műveltebb osztá­lyoknál ez rokonszenvre talál. Bölcselkedő fejedelmek ülnek a trónuson és minisztereik az uj iránynak hó­dolnak. Linné uj alapokra fekteti a növénytant; Ca­vendish és Lavoisier a vegytant alapítják meg. Mind­ezen törekvések festése után az előadó különösen II. József uralkodásának jellemzéséről szólt s a legér­dekesebb történeti vázlatot hallottuk hazánk akkori állapotairól. Még egy futó pillantás I. Ferencz ko­rára s az érdekes előadás végén voltunk. Szabó Endre »Hogy elfeledjük, a mit ál- modánkt czimmel olvasott fel költeményt, mely­ben a koboldok játéka az emberi szív nemesebb ér­zelmeivel van festve, de ah I a szép világ, melyet raj­zolnak, csak álom; az ember felébred s a reális való veszi körül. B o d o n József elbeszélését »Dal a szép leány­ról« Margitay Dezső olvasta fel. Sok nő szemében könyeket láttunk e megható rajz felolvasásánál, a mely egy szép leány szomorú történetét adja, a kit elcsábítottak, pedig szülei egyedüli vigasza volt. Mint »szép rom« tér vissza a szülői házba; atyja már sírba szállt; anyja nem akarja befogadni. A »lélek« kezdi beszédét vele s a leány nemso kára halott. Anyja fedi he szemeit.

Next

/
Oldalképek
Tartalom