Petőfi gyüjtemény - B sorozat / 37-es doboz

A Petöfi-társaság.

A Petőfi-társaság vasárnap délelőtt 10 órakor tartotta meg május havi ülését, ezúttal (először) az akadémia »Kisfaludy-terméhen.« Az ülésen, miután Jókai a felolvasók sorában volt, É s z a k y Károly elnökölt, ki az ülést megnyitván, örömét fejezte ki a felett, hogy a Petőfi társaság annyi vándorlás után valahára »otthon« az akadémiában tarthatja üléseit, abban a teremben, a hol eddig egy régebb alakult, érdemekben gazdag és hasonirányu társaság tagjai mutatták be remekműveiket. »A Kisfaludy-társaság szép emléket hagyott reánk e képekben (mondá Északy a terem falain függő jelesek arczképeire mutatva,) melyek buzditólag szolgálhatnak társaságunkra.« Köszönetét mondott végül a terem átengedéséért gr. Lónyay Menyhértnek, az akadémia elnökének.

Első felolvasó E r ő d y Béla volt, ki a »Bolgár népköltészet«-ről értekezett. Előadta, hogy midőn nehány évvel ezelőtt a bolgárok közt tartózkodott, nem tudta szeretni azt a népet, de miután megismerte költészetüket, ellenszenve rokonszenvvé változott át. Gazdag érzelem-világa van e népnek, mondja felolvasó, mindenütt dallal találkozik az ember, úgy, hogy nincs foglalkozása a bolgárnak, mit ne dallal kisérjen, a mi sajátságos hatással van az idegenre. S van e dalokban valami mélabus jelleg, mely elüt a törökök egyhangú dalaitól. Ezek a dalok maga a kifejezett fájdalom, a rnélabu. A bolgár nép kifogyhatatlan ezekben; épugy születnek náluk a dalok, mint mi- nálunk, s a különbség az, hogy mig a magyar nép- költészetben a szerelmi és bordalok a túlnyomók, adddig náluk a románczok, ballada-félék, hősi, mondái, s inkább családi elbeszélő költemények vannak leginkább képviselve. Az e nemű költészet mélabus dalai hangoznak mindenütt a Maricza és Iszker völgyében.

Azonban nem minden vidék bolgárai kedvelik a költészetet, s általában a különböző vidékek szerint különböző jellegű az. Legkifejlettebb, leghatározottabb a Rhodope vidékein s nem ott, a hol tömegesen laknak. A nép vallásosságából kifolyólag sok vallásos daluk van, igy vannak húsvéti, szt.-György napi, szt.-Péter napi s minden nevezetesebb szent-napi nótájuk. Általában költészetüket következőkép lehet osztályozni: őspogány, egyházi, történelmi, mondái, idylli és szerelmi költemények, melyek két főszakra oszthatók a szerint, amint a férfi és nő körül forognak.