Petőfi gyüjtemény - B sorozat / 37-es doboz
kiáradó dicsőség deleje vonz; ezek azok, kik előtt Hajgató Sándor több, mint Bismarck. # * * De vájjon most történik-e először, kérdem, hogy szépirodalmi gyűlésen csaknem kizárólag nők és ifjak jelennek meg ? Most történik-e először, hogy a meglett emberek, a komoly férfiak távol maradnak szépirodalmi gyűlésektől, attól való féltükben, hogy nevetségesekké válnak, ha meghallgatnak egy szépen elszavalt költeményt (sőt talán meg is indulnak rajta, a mitől isten őrizz!) vagy hogy nem fér össze meglett emberi komolyságukkal végig figyelni egy nagy iró, egy nagy költő fölött mondott emlékbeszédet, melyben nincs szó deficzitről, pénzügyi politikáról, keleti kérdésről stb. Nem állandó jelenség-e nálunk, hogy a szépirodalmat csak nők és az ifjúság első rózsás éveiben levő növendékfiuk kultiválják hű áhitattal? Lehet-e másként, ha komoly, érett emberek előtt nem egyéb az fölösleges csecsebecsénél ? Lehet-e másként, mig nálunk valami méltóság-veszélyeztetőt látnak abban: időnként meg-megüdülni a költők örökszép eszméiben s azt hiszik, reális ember kompromittálná magát, h í. rajta kapatnék, hogy szépirodalmi könyvet olvas ? Lehet-e másként, mig vezérállamférfiaink annyira egyoldalúak, hogy egy müveit könyvvezetőben talán több érzék van az irodalmi és művészeti kérdések iránt, mint bennük ? Lehet e másként, mig politikai hercze-hurczákban koptatjuk el legdrágább perczeinket s nem érezzük mély lelki szükségét annak, hogy szellemünk elveszett Összhangját a szépirodalom magas gyönyörei közt újra felkeressük s a napi gondok porában elpiszkolódott és holtra csüggedt valónkat ujja teremtsük a halhatatlan gondolatok és örökszép kifejezések forrásaiban ? Én csöppet sem csodálkozom, ha szépirodalmi nagy gyűléseken százával látok tanulókat, diákokat és hölgyeket, mig politikai vagy társadalmi kitűnőségeink közül hasztalan keresek csak egyet is. És nem értem azt, ki a fölött gúnyolódik, hogy »szépirodalmi nagygyüléseinknek« hallgatósága többnyire — éretlen. Hát ugyan mi bizonyíthatná jobban, hogy kivéve a politikát, melyhez mindnyájan értünk s melyben vetekszünk a világ gyöngy nemzeteivel, sok egyébben még mindig éretlenek vagyunk? * * * Jókai Mór, kihez a Petőfi-társaságnak ritkán van szerencséje (meglehet azért, mert ő áll a társa ság élén) ezúttal komoly akadály : betegsége miatt nem jelenhetett meg az elnöki széken. Az elnöki megnyitó beszédet É s z a k y Károly alelnök tar-
