Petőfi gyüjtemény - B sorozat / 35-ös doboz

— E. Kovács Gyula állapota, mint már hétfőn jeleztük,, a Petőfi ünnepély alatt súlyos beteg lett. Állapotáról budapesti levelezőnk újabban a következőket jelenti : Betegségének előzményéül szolgál az, hogy a saját versén kivül betanulta Ábrányi Emilnek versét is, ki az utolsó nap kérte fel levélben arra, hogy miután az ünnepélyre személyesen le nem jöhet, helyette szavalja el az ő versét is. Tudjuk, hogy E. Kovács Gyula mily lelkiismereti kérdést csinál abból, hogy midőn fellép, az általa elszavalandó műnek nemcsak minden sorát betanulja, hanem minden gondolatát át- érezze és azt úgy juttassa kifejezésre, hogy a gondolatot és érzést átvigye hallgatóságának leikébe. E. Kovács Gyulát meglehetősen kifárasztotta már a két vers ily gondos betanulása is és különben hatalmas erejének, erős fizikumának ellentálló erejét csökkentette. Az ünnepély előtt E. Kovács Gyula bejárta a sirokat, tartózkodott a Petőfi- őrházban. Áz itt szerzett benyomások any- nyira hatottak költői lelkére, hogy a legmélyebb megindulás fogta el szivét a szabad- ságharcz dalosának és honvédtársainak sirja fölött s az indulatok és érzések árjától lelkének erős hullámzása sürön omló könnyekben jutott kifejezésre. E Kovács Gyula már a szavalata közepén extázisba esett, hogy ő is, a hallgatóság is elfelejtette, hogy a nap mily égetően süt s a levegő mily forró. Be végezte a szónoklatot, amidőn a nap heve, mely a hosszú versnek szavalása alatt égette föveg nélküli homlokát, erőt tudott venni óriás szervezetén. Csaknem öntudatlanul szállt le és imbolyogva, mások támogatásával ment le a Petőfi őrházba. Ekkor ereje teljesen elhagyta s beállt az öntudatlan állapot. Alkonyat után a még mindig öntudatlan állapotban fekvő művészt gondosan kocsira helyezték és beszállították a segesvári kórházba. Délelőtt 10 órakor a szemeit kinyitotta, környezetét felismerte. Eszterházy Lászlót nevén szólította meg. Beszélni azonban nem birt. Ereje úgy látszik nagyon kimerült. (Lásd éjjel érkezett táviratunkat r. v.)