Petőfi gyüjtemény - B sorozat / 35-ös doboz
Leeédesebb vágyad' Ne Ízlelje ajkad. Mennyi keserűséi van Vegyítve hozzá, S ba szivéhez oly közel nem állana, kívánná: sealcaszsza bimbóban a luxiál. Csak viruló gyermekei láttára derül fel olykor, egy rövidke percre, lelke megbolygatott egyensúlya mintha helyreállana; elülnek beusejében a tusakodó szenvedélyek s megfeledkezik egy pillanatra az egész külvilágról s talán el is hihető annak a túlzásokra hajlandó, zaklatott életű asszonynak, hogy ilyenr Icor „az anyák legboldoka'hbiká“-niak érezte magát. Különös, hogy második férjéről még csak Tejtett vonatkozás sem található verseiben, hogy üldöztetésben biztos meaihelyet, börtön éjében fényes csillagát, inség-nyomorban hiven kitartó támaszát, áldás nmlaszt.ját még a a vérpadén is (fiam) gyermekében hiszi, tudja. Szendrey Júlia kevés verset irt, de ennyi is elég arra, hogy benne ne csak ä nyugalmát vesztett, megbomlott idegzetű e örvényes inxlulatu nőt lássuk, hanem a köllörwt is, ki talán szerencsésebb körülményeit között nem könynyel-vérrel irta volna be nevét a költészet lapjaira, hanem szivének melegségével, leikéből áradó napsugárral, verőfénynyel. Olvassuk csak el „Bölcső mellett“ cimü költeményét. Akiben ennyi érzés, a szívnék ennyi melege van, azt nem a kétségbeesett fájdalom tette költővé, habár költeményeit — kevés kivétellel — az szülte is. Költészetének világa igen szűk körre szorítkozik: a maga benső érzéseire, amik — mondhatni — az életuntságban, a halál utáni vágyódásban csúcsosodnak ki. S az a költészet könnyen unalmassá válik, melynek ez a vezér- s egyedüli motívuma. De Szendrey Julia költői tehetsége éppen abban nyilvánul, hogy nem merül ki ennek az egyedüli motívumnak sokféle módon való kombinálásában. Hangjának egyszerűsége, költői hasonlatainak, képeinek keresetlensége és mégis nagy ereje; jelzői, ellentétei, hirtelen fordulatai — mik különösen jellemző sajátsága költészeteinek — a lelkében viharzó szenvedélyek érzékitésére; az, ami elhiteti velünk, hogy azok a vészes lángok, mik mindén oldalról körülcsapdos- sák nem görögtüz, hogy az a' pokol, de égő, eleven kárhozat s e nő benne vergődik. Verselése egyszerű, formája elég változatos, dalszerü, némelyik szinte énekelhető. Különösen a kompozíció külformáiban vehető észre Petőfi hatása. Egynémely költeményében, melyben, a szenvedély elementáris erővel liiktetT Képei, kifejezései több helyütt emlékeztetnek az izzó ezavu dalnokéra. Az én gyűjteményemben huszonhat vers van, mig Szarta Tamás tizenhat, évvel előbb kiadott életrajza függelékéül húszat közöl. Alkalmasint irt még többet is, de az akkori idők szépirodalmi s divatlapjai egyike-másika hiányos példányokban van csak meg a Múzeumban, vagv egyáltalán nincs is meg. Szán® Tamás nem kronologikus sorrendben vette fel a költeményeket, a megjelenés dátumát egyáltalán nem, a költemény megírása idejét egy-két versnek tette csak ki. Pedig Szendrey Julia versei kronologikus sorrendbe szedve az életrajzírónak is érdekes adalékkal szolgál.
