Petőfi gyüjtemény - B sorozat / 332-es doboz

valamennyien ott legyenek az Országház kn- polacsarnókában, ahová a belépést ezen a dél- előttön jegy felmutatásához kötötték. Az előkészitő-bizottság valamennyi közre­működő bevonásával január 18-án, csütörtökön délben 12 órakor tartja utolsó tanácskozását, amelyen még fontos részletkérdéseket dönte­nek el. A Petőfi-szimfónia bemutatása Február 26-án tartják meg a Városi Szín­házban azt a nagyszabású zeneünnepet, amely Petőfi emlékének zeneileg is méltóan fog hó­dolni. Tudvalévőén Hubait Jenőt, a Petőfi-Tár-: saság szólította fel egy Petőfi-szimfónia meg­írására. A mester e nagy müvével már teljesen elkészült és most folynak az előkészületek a nagyszabású mü előadására, A Petőfi-szimfónia négy részből áll. Az első' tétel alcíme: Születés. A nemzet öröme. Honsze­relem. A második tétel, amelynek „Szülőföld“ az alcíme, a poétikus epizódok egész sorozatá­val ecseteli az alföldi rónaság változó hangu­latképeit kora reggeltől napnyugtáig. A harma­dik rész Petőfi nagy szerelmét magasztalja, me­lyet Júlia iránt érzett. A negyedik rész magá­ban foglalja a szabadságharcot, Petőfi búcsú­ját Júliától, halálát és megdicsőülését. A mü előadásában, mint magánénekesek részívesznek: dr. Székelyhídit Ferenc, Medek Anna, Tihanyi Vilma es Venczell Béla, továbbá a m. kir. Operaház teljes filharmóniai zenekara, ének- és gyermekkara, a Palesztrina-kórus, a Budai dalárda és körülbelül 100 tagú gyermek­kar. A zenei ünnep fővédnökségét a kormányzó és József királyi herceg vállalta. Az ünnepély diszelnökei: a közoktatásügyi miniszter, a pol-' gármester és a Petőfi-Társaság elnöke. Evangélikus ifjúság Az evangélikus ifjúság Deák-téri konfir­mált jainak egylete 14-ón vasárnap délután négy órakor tartja Petőfi-emlékünnepét a Deák­téri iskolák nagytermében amelyen gazdag mű­sorral hódol a Deák-téri iskola egykori, világhí­ressé vált növendékének. Belépődíj nincs. A keresztény női tábor A centenárium újabb ünnepségei A Petőfi-esztendő ünneplés-árja egyre nő és hullámaiban megfürdetlek a magyar lelkek. Oly jól esik megmerüllii a halhatatlan költő ér­zésvilágában, mely egyaránt szól nagyokhoz és kicsinyekhez, öregekhez és fiatalokhoz, minden korok minden rendű és rangú népéhez. Mialatt szivünkben vele társalkodunk, vezekelve érez­zük, mint tisztulunk meg általa. S ó, be kár, hogy az áhitat és vezeklés pirosfényü ünnepeit a szürke hétköznapok hosszú sora váltja föl . . . Az országos ünneplés kiemelkedő esemé­nyeiről alábbi híreink számolnak be: A társadalom együttes hódolása A magyar társadalom együttes országos Petőfi hódolása, amely január 21-én lesz az Or­szághoz kupolacsarnokában. Programm ján egyesíti a hivatalos és társadalmi Magyarorszá­got. Az Inöki megnyitót Scitovszlcy Béla, a nemzetgyűlés és az előkészítő bizottság elnöké mondja. Gróf Bethlen István miniszterelnök pe­dig Petőfit, mint politikust, vitéz báró Nagy Pál a honvédség főparancsnoka, mint katonát, Herczep Ferenc a költőt, mint Írót és újságírót méltatja. Az ifjúság áldozatát Nagy Iván, a MEFHOSz elnöke, az ipari munkásságét Hor- vát Gergely vasmunkás, a földművesek és gaz­dákét Lovász János nemzetgyűlési képviselő mutatja be. P. Márkus Emilia a Nemzeti Szín­ház örökös tagja pedig, mint a művészet képvi­selője Petőfinek a „Magyarok Istene“ és a „Ál- mondtam szépet, gyönyörűt“ c. verseit szavalja el. A Programm élén az „Acélhang“ máv. gép­gyári daloskor énekkara a Hiszekegyet, végül a Budai Dalárda a Himnuszt adja elő. Az ünnepre az előkészitő-bizottság nevében Scitovszlcy Béla a inai napon hívta meg a kor­mányzót és családját és a két királyi hercegi családot. Megjelenik ezenkívül mindama helysé­gek képviselőtestülete, ahol a költő csak egyet­len dalát is megírta. Jelen lesz valamennyi csonkaországbeli vármegye fő- és alispánja, valamint a városok vezetősége, még pedig — az előkészitő-bizottság felkérésére — diszruhás hajdúk kíséretében. Különös súlyt fektetett a rendezőség a munkásság, a gazda- és földnlives társadalom, a honvédség, az egyetemi'és közép­iskolai ifjúság jelenlétére. Az elnökség ugyanis! módját kívánja ejteni annak, hogy a küzépisko- i láb egy-egy osztályának legjelesebb .tanulói is részesülhessenek abban a kitüntetésben, hogy ezen a hódoláson részt vegyenek. Magától érte­tődik, hegy az egyházak, társadalmi irányú szervezetek, közgazdaság és tudomány, iroda­lom és művészet valamennyi tényezője, az A Keresztény Női Tábor Petőfi emlékünne­pélye a centenárium kimagasló eseménye lesz, melyen az ünnepi beszédet Pékár Gyula v. ál­lamtitkár mondja. Közreműködnek: Jászai Mari, Nagy Izabella a Nemzeti Színház. K. Eitner Irén és Pataky Kálmán az Operaház tagjai, Grill Lola szavalómüvésznő, Turányi Alajos a Nemzeti Színház tagja és a művész­világ több kiválósága, Az egyes számokat No- izeaa Károly operaházi karnagy kiséri. Az em­lékünnepély január 16-án lesz, este fél 8 órakor az Erzsébetvárosi Keresztény Kaszinóban (VIL Nagydiófa-utca 3.). Prónayfalván Prónayfalva község képviselőtestülete disz- gyülés keretében ünnepelte meg Petőfi százéves születésének évfordulóját. Lázár Mihály elnöki megnyitója után a Himnusz hangjai zendiiltek föl. Czciner Ferenc rk. plébános hazafiasságtól izzó beszédben ismertette Petőfit. Nagy Denes rk. tanitó által vezetett énekkar a Honfi dalt adta elő. Diskay László elszavalta a „Ledőlt szobor“ cimü költeményt. Sánta Strausz Mihály előadást tartott „Petőfi hatásáról a 48-as átala­kulásra". Krupiveza Péter és Mihály Károly szavalata után a Szózat eléneklésével végződött a gyűlés. A gyűlést tárlcmulatság követte, mely a Fetőfi-szobor javára tisztán 24.000 koronát eredményezett. Nagykáta A Nagyhutai Iparosok Önképző Egyesülete szépen sikerült ünnepség keretében áldozott a költő emlékezetének. A közönség, amelyben a község minden rétege képviselve volt, hálás lel­kesedéssel méltányolta a közreműködők odaadó fáradozását. Az ünnepi beszédet dr. Götz István mondotta a költőről. Petőfi-vepseket szavalt: Horváth János, Bérczy Sári és Rapcsányi László. Petőfi-dalokat énekelt: Nagy Lajosné, Kovács István, Konkoly Panni és Palotai Manci. A zongorakiséretet Wéber Iza és Kali Endre látta el. Volt ezenkívül pompás életkép és hangulatos jelenet a Kurta korcsma cimü vers nyomán. A dalárda több énekszámmal hatásosan működött közre. Hogy mindenki milyen igyeke­zettel nyújtotta a lehető legjobbat, bizonysága az, hogy a sikerült ünnepet meg kellett ismé­telni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom