Petőfi gyüjtemény - B sorozat / 332-es doboz
7 AZ TTJSÁO rí. V < ’ Cseményeti és eműereü az iSjS—iqú: éoefcoőf II Vifmos császár KwT3, 5925 október 57%Jt tu. 71 császárné emlékének, kinek Oiztatására ezek a feljegyzések keletkeztek Copyright 1922 fy ttje Tltacfure newspaper Syndicate. Ruőíication ' and translation Rights Reserved, Jncfnd g Scandinavian. Reproduction in Wffofe or in fart “Without Remission RroßiÜited. ' Számtalan bizonyiték van rá, hogy már 1914 tavaszán és nyarán, amikor nálunk még senki se gondolt az entente támadására, Oroszországban, Franciaországban, Belgiumban és Angliában már előkészitették a háborút. A fontosabb bizonyítékokat, amik tudomásomra jutottak, bevettem az általam összeállított »összehasonlító történelmi táb- lázatok -ba. A nagy tömegből csak néhányat akarok itt felsorolni. Ha eközben nem sorolok fel minden nevet, az érthető okokból történik. Az egész Rt utánnyomás még kivonatosan is tilos I (20. közlemény) báró fülébe: »Van itt a zsebemben valami, ami a közeli napokban egész Oroszországot megörvendezteti és a világot bámulatba fogja ejteni: megkaptam angol részről a biztosítást, hogy Anglia Oroszországgal megy Németország ellen!« 9. Orosz foglyok a szibériai hadtestből, kiket Kelet-Poroszországban fogtak cl, ezt vallották: 1913 nyarán szállították őket vasúton Moszkva környékére, hogy ott hadgyakorlat lesz a cár előtt.' A gyakorlatból nem lett semmi. Ám a esagyakorolt befolyásától, amely esetleg eltérítheti á cárt háborús gondolataitól. A franciák pedig, akik az adott pillanatban biztosak voltak az angol segítségben, attól féltek, hogy Anglia később az & költségükre megegyezésre juthat NémetországgaL Arra a kérdésemre, vájjon a cár ismerte és meg- tiirte-e a háborús hangulatot, a herceg ezt felelte: Jellemző, hogy a cár óvatossági okokból egyszer és mindenkorra megtiltotta, hogy olyan tiszti ebédekre és vacsorákra, amiken ő személyesen részi- veit, német, diplomatákat vagy katonai attasékat meghívjanak. 12. Az 1914. évi előnyomulás alkalmával csapataink északi Franciaországban és a belga határon nagy raktárakat (stores) találtak angol ka- tonaköpenyegckből. A lakosság bemondása szerint ezeket a köpönyegeket már a béke utolsó éveiben gyűjtötték össze az illető helyeken. Az angol gyalogosoknak, kiket 1914 nyarán ejtettünk foglyokul, többnyire nem volt köpönyegük s arra a kérdésre, hogy miért nincs! egész naivul kijelentették: »We are to find our great coats in the- stores at Maubeuge, Le Quesnoy etc. in the North: of francé and in Belgium«.*) Épp igy történt a térképekkel. Maubeugeben a mi embereink nagy tömegekben találtak északi Franciaországról és Belgiumról csinált angol katonai térképeket; elém is terjesztettek közülök néhány példányt. A helységnevek franciául és angolul állottak a térképeken, a margón pedig le voltak fordítva a megjelölések a katonák számára, például: nivnlin = millj pont = bridge, maison = honse, vilié — town,, bois = wood stb. Ezek a térképek az 1911. évből; valók voltak és Southampton-ben készültek. A. raktárakat Anglia a francia és belga kormányok) engedőimével már a háború előtt, béke közepén] létesítette. Milyen vihara a felháborodásnak törüi volna ki Belgiumban, a »semleges« országban é®i milyen lármát csapott volna Anglia és Franciaország. ha mi békében Spa, Liege és Namur városi sokban raktárakat akartunk volna fölállítani hé-i met katonaköpenyegek és térképek számára Az államférfiak közt, akik Poincaré mellet#; különösen közreműködtek a világháború előidézésében, nyilván a Szaszanov—Izvolszki-csoport állj első helyen. Izvolszki, mint mesélik, Párisbanl! büszkén verte a mellét, mondván: A háborút én: csináltam, »Je suis le pere de eette guerro«.**) ■ Deleassé-nak nagy része van a világháború elő-' idézésében, de még nagyobb része van benne Grey-j nek, mint a »körülkerítés« szellemi intézőjének'., aki ezt mint elhunyt királya »hagyatékát« híven átvette és keresztülvitte. Tudatták velem, hogy a monarchista közép-; hatalmak ellen irányuló világháború előkészítésében jelentékeny szerepet .játszott a ' »Nagy, Oriens-páholy« számos éves céltudatos politikája# A német nagypáholyoknak azonban — kettő ki-« vételével, melyben a nem német pénzügyi világ vesz részt és amely titokban a párisi »Nagy Oriens«-sel van összeköttetésben, — semmi közük! a Nagy Őriens-hez. Az a tekintélyes német szabadkőműves, aki erről az egész, előttem korábban’ teljesen ismeretlen összefüggésről értesített, arról biztosított, hogy a német páholyok teljesen lojálisak és hívek maradtak. Az 1917. év folyamán Párosban a »Nagy Oriens« páholyai nemzetközi ösz- szojövetelt tartottak, melyet utóbb Svájcban is megbeszélések követtek. Az összejövetelen a következő programmot állapították meg: Ansztria- Magy a r ország szétdar ab olása, Németország demokratizálása, a Habsburg-ház eltávolítása, a né- met ceaszar lemondása, Rlszász-Lotharingia visz- sza adása Franciaországnak, Galicia egyesítése Lengyelországgal, a. pápa és a katolikus egyház, valamint minden európai állami egyház eltávolítása. Én itt nem vagyok abban a helyzetben, hogy megvizsgáljam azokat a súlyosan terhelő értesi- toseket, amiket a Nagy Oriens páholyainak szervezetéről es működéséről a legjobb tudomás és lelkusmeret szerint kaptam. Titkos és nyilvános politikai szervezetek népek és államok életében mindig fontos szerepet játszottak, mióta világ a világ. Némelyek áldásosán műkőitek, de a legtöbbje destruktiv volt, ha titkos jelszavakon in- eL amiknek kerülniük kellett a napfényt. Az effele szövetségek legveszélyesebbjei valamilyen ideális törekvések látszatával veszik magukat kö- ru ’., !,m.n^ a cselekvő felebaráti szeretet ápolása, segno készség a gyengék és szegények számára es mas effete, hogy aztán ilyen köpönyeg alatt igazi, rejtett céljaik felé törekedjenek. Minden- eW1“?“eSe“70h»* a Nagy Oriens páholyainak működését szemügyre venni, mert a világszervezet dolgában csak akkor lehet véglegesen állást foglalni, lia alaposan megvizsgáltuk. A háborús operációkra ebben az iratomban nem akarok kiterjeszkedni. Ezt a munkát inkább tisztjeimre es a történészekre hagyom,'mert én, aki teljesen aktak nélkül irok, ngvis csak egészen vagy körvonalakkal tudnék dolgozni. Ha visszagondolok a négy nehéz háborús esztendőre, reményeivel és esiiggedéseivel, fényes győzelmeivel es draga vérveszteségeivel, akkor el- log a forró hála és elmulhatatlan bámulat érzése a nemet fegyveres nép hasonlithatatlan teljesit- menyei iránt. Ahogy ^ 3 hazának a kitartás és nélkülözés se mil yen aldozata nem volt nagy, épp úgy á ') »Azt mondták, a köpönyegeinket majd megtalál- .ink a maubengei, le queeuoyi stb. raktárakban Észak- 1 raueiaországban és Belgiumban.« •*). »Énnek a háborúnak én vagyok az apja^* j
