Petőfi gyüjtemény - B sorozat / 332-es doboz
Szerkesztőség és kiadóhivatal: YU Rózsa-utca íü, (Podmaniczky-u. sarok) Telelont Szerlesztőség Józsel 63—52, Józsel 64Í-16, kiadóhivatal: Józsel 63—51 1 Fiókkiadóhivatal: IV, Városház-utca 10. Tel.: 77—84. KERESZTÉNY POLITIKAI NAPILAP FŐSZERKESZTŐ: ZSILINSZKY ENDRE ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Negyedévre .................1120 ko E gy hónapra............... 400 ko E gyes szám.................. 20kOi Külföldre egyhőnapra 900 kői i Y, ÉVFOLYAM 17. SZÁM KEDD R BUDAPEST, 1923 JANUÁR 23 P98 Gróf Károlyi Sándor ás a magyar fala A Hangya negyedszázados jubileuma alkalmából Irta: Dr. Gesztelyi Nagy László Gróf ICiíralyi Sándor fellépésének, illetőleg a magyar szövetkezeti mozgalom megindulásának gazdasági, politikai, társadalmi és erkölcsi jelentőségét csak úgy tudjuk megérteni, ha teljesen ismerjük a múlt század utolsó negyedének gazdasági, politikai és társadalmi viszonyait. A magyar közéletben a múlt század második felében politikai téren a kiegyezés utáni szabad és nemzeti fejlődés ezer és ezer kívánalmának és igényének a kielégítése foglalta le a politikusokat. Társadalmi téren megmagyarázhatatlan letargia vett erőt a magyar lelkeken s óriási közöny, elfásultság ülte meg a magyar közélet jelentős tényezőinek lelkét. Gazdasági téren a mezőgazdaság válsága végveszéllyel fenyegette a gazdatársadalmat, közgazdasági téren a hitel- és áruuzsora fojtogatta úgy a nagy-, mint a kisbirtokosokat. Mindenki tisztában volt azzal, hogy mezőgazdaságunk fellenditóse, megerősítése a birtokos osztálynak, főleg a legjobban sújtott kisgazda rétegeknek íalpraállitása nélkül el sem képzelhető. ‘Az 1879-iki .^székesfehérvári gazdakon- aresszus rázta M rövid időtic tfik-asógőbűl a magyar gazdaközönséget. Gazdáink is kezdtek foglalkozni az^ őket közelről érdeklő nagy kérdésekkel. Különösen a hitelkérdés volt az, amelynek megoldását vallotta legsürgősebb teendőnek gróf Károlyi Sándor 1886- ban a Pestvármegyei Gazdasági Egyesület elnökévé történt választása alkalmával. ^ így álltak a viszonyok, amikor az 1895- ben összegyűlt agrárkongresszus már pvo- grammot dolgozott ki, amely köré igyekeztek gyűjteni a komoly gondolkozása gazdákat. Ebben az időben’már a pestmegyei hitelszövetkezetek nagy száma végezte áldásos munkáját; már.központjuk is megalakult, amely egyelőre Pestmegyében igyekezett a hiteluzsorától megszabadítani a kisgazdaközönséget. Ezután nem sokkal alakult meg gróf Károlyi Sándor nagy agitációjára 1896 január 19-én a Magyar Gazdaszövetség, mely alakulásnak közvetlen oka a gazdatársadalomnak és a mezőgazdaságikik minden irányú nagymérvű hanyatlása . volt, Almaiból félrázni, felébreszteni a fald míves társadalmat, ez volt a célja — nagynevű alapítója szerint is — a Magyar Gazdaszövetségnek. A Magyar Gazdaszövetség megalapításának célja — Károlyi Sándor grö| egyik beszédében kifejezésre jutott nézete \ szerint — a haza földje és a földműves ■.iránti szeretet fejlesztése, az ősi földhöz vájó ragaszkodás fokozása, a falusi élet, a falusi otthon meg- kedvéltetése, a föld és a gazdálkodás jövedelmének gyarapítása, a kedvezőtlen körülmények közé jutott kisgazdád- helyzetének javítása, a földvásárliis lehetpségének előmozdítása s a mezőgazdaságiimunkások érdekeinek felkarolása. E programúban benne van a magyar falunak minden vágya, minden kívánsága és a földmivestársadalomnak minden irányú védelme. A Gazdaszövetség igazgatói tisztét Bernét Istvánnal, Károlyi Sándor leghívebb munkatársával, az akkor már hatodik évfolyamában levő Szövetkezés szérkesztőjével töltötték be, aki ez egyetlen szövetkezeti lapban, melynek fenntartását gróf Károlyi Sándor vállalta s amely csak a na gfr vezér hatalmas erkölcsi és anyagi támogatása mellett tudott megjelenni, propagálta a szövetheti eszmét és készítette elő a talajt a Magyar Gazdaszövetség Zöldfa-utca 10. szám r alatti irodájában a Hangya meaalakulá&á nak, amely 1898 janáur 23-án, mint a Magyar Gazdaszövetség Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezete, meg is alakult. Mindezek az intézmények és alkotások a legszorosabb összefüggésben vannak gróf Károlyi Sándor működésével, sőt mondhatni egyenesen az ő nagy^-^nyagi és erkölcsi támogatása nélkül ezek az intézmények létre nem jöhettek volna s nem tudták volna maguknak polgárjogot szerezni a töretlen magyar ugaron. De gróf Károlyi Sándám^nem- csak személyesen járt hűséges munkatth«$ai- val — Hajós, József, Bernát István, Gyöigy Endre, Förster Aurél, Földváry Mihály, i- Horváth János, Bujanovics Sándor stb. — is faluról falura, hogy meggyőzze az elfásult r földmiivestömegeket s öntudatra ébressze e őket, megnyerje a szövetkezeti mozgalom n számára, hanem hatalmas anyagi támogatás- a sál is járult a szövetkezeti mozgalom erősi- g léséhez. A Pestmegyei Hitelszövetkezetek L- Központja üzletrésztőké jenek nagyrészét ő g jegyezte; úgyszintén a Hangya üzletrésztő- •- kéjének is nagyrésze az ő zsebéből tellett ki. i- A Szövetkezés cinni lap minden költségét i- bosszú időn keresztül ő fedezte, sőt egy alka- l, lommal ő mentette meg nagy anyagi áldo- I- zattal a gazdaságilag bajba került szövetke- i- zeti mozgalmat. a De emellett más téren is dolgozott a szövetkezeti mozgalomért. Ö nevelte a szövetkezeti írókat s az c parlamenti és egyéb nyilvá- ;] uee gyűléseken Mmoudotlí beszédei tették tii- ! lajdonképpen a társadalom legmagasabb ré- .. | íegei «lőtt is elfogadhatóvá, mondhatni szalon- \ | képessé a szövetkezeti mozgalmat. Az ő fanasulya és anyagi támogatása nélkül a magyar szövetkezeti mozgalom nem ért volna el olyan sikereket, mint amelyek ma, 25 év lezajlása után előttünk állanak. így lett Károlyi Sándor a magyar szövetkezeti mozgalom atyja, apostola és a magyar falunak, s a gazdatársadalomnak meg- mentője, az egész magyar gazdasági közéletnek újjászervezője. A magyar falu népe talán semminek sem köszönhet annyit, mint a szövetkezeti mozgalomnak s a magyar falunak alig volt önzetlenebb jóakarója, önfeláldozóbb munkása és eredményekben nagyobb- §zerü támogatója, mint gróf Károlyi Sándor s'az ő hivséges munkatársai. ^ost, amidőn a Hangya negyedszázados jubileumát ünnepeljük, ne csak a nagy szá- mokban kifejezésre jutó eredmények előtt hajtsuk m$e zászlónkat, hanem áldozzunk a nagy szövetkezeti apostolnak és elköltözött munkatársainak emléke előtt, de egyúttal tisztelettel övezzek e mozgalom megindításé,- nak ma még élő nagyjait és azzal igyekezzünk az ő emléküknek áldozni s munkájukat elismerni, hogy az ő lelkesedésükből merítsünk erőt a további évtizedek nehéz munkájához és igyekszünk magunk is igazi szövetkezőkké lenni, hogy így minél több egyénileg erős, hűséges, kipróbált és megingathatatlan szövetkezeti harcos küzdje végig a reánk jövő nehéz idő feltétlenül súlyos gazdasági küzdelmeit. ; . . ' ; - ► Ha a gróf Károlyi Sándor és munkatársainak tudásával, kitartásával, akaraterejével, hűségével, önfeláldozásával megyünk e küzdelemnek, akkor feltétlenül győzni fogunk! kir. hercegnőket, Nagyatádi Szabó István, Ra- kovszky Iván, Daruváry Géza és Klebelsberg Kunó minisztereket, a tábornoki kart, vitéz Nagy Pál honvédfőparancsnokkal élén, az egyetem és műegyetemi rektori tanácsát, a tudományos világ kitűnőségeit, Berzeviczy Albert akadémiai elnökkel wz élen, a nemzetgyűlés csaknem valamennyi tagját, Scitovszky Béla ház- elnökkel, Aoszáfclstván, Káén Károly, Schandl Károly államtnPftokkal, Wolff Károllyal és Almássy László alelnükkel, a főváros vezetőségét Sipőcz Jenő polgármester vezérlete mellett az ország főispáni és alispáni karát, az összes társadalmi egyesületeknek, igy a MOVE. ÉME, MANSz, Egyesült Keresztény Nemzeti Liga stb. képviseletét, az államrendőrséget; Nádossy Imre országos főkapitány vezetésével, Zadravecs István, Ravasz László, Raffay Sándor püspököket s a legmagasabb biróságok kiküldötteit-. Néhány perccel 11 óra után jelent meg a Kormányzó Öfőméltósága feleségével együtt, akiket a közönség szűnni nem akaró viharos éljenzése mellett Scitovszky Béla fogadott a kupolacsarnok bejárójánál. A íőméltó- ságu pár elfoglalta helyét a fenntartott díszhelyen s ezzel az ünnepség kezdetét vette. A megnyitó beszéd Az Acélhang 'daloskor elénekelte a magyar Hiszekegyet s Scitovszky Béla nemzet- gyűlési elnök gyönyörű beszéddel nyitotta meg az ünnepélyt. — Köszöntőm a magyar társadalmat az országháza díszes csarnokában — mondta a többi között — hogy hivó szavunkra eljött a Petőfi Sándor szelleme és emléke iránti hódolat kifejezésére. Petőfi nemcsak a magyar költészeté és a világirodalomé, hanem elsősorban mint ember és polgár, mint költő, hírlapíró és színész, mint katona, mint a nép barátja, a nemzet napszámosa és az ifjúság vezére, mint hős és ,j*$Avtir. de mindenek- felett mint magyauJSS^ ónk, az egész nemzeté és miiidan la Peiófi szivének ' A nemzeKhódolata Petőfi előtt Az összes társadalmi rétegek képviseltették magukat — Ragyogó emlékünnep a parlament kupolacsarnokában Tündén fényárban úszott az orszaghaz csodálatos szépségű kupolaterme vasárnap délelőtt, hogy magába fogadja azt a sok ezer embert, akiket a magyar nemzet társadalmának legkülönbözőbb rétegeiből egyetlen áhitatos sereggé bűvölt ezen a délelőttön a magyar géniusz halhatatlan képviselőjének, Petőfi Sándornak az emlékezete. Az ünnepi alkalomra piros drapériával pazarul feldíszített kupolacsarnok hátterében ott magasodott a költő márványszobra és sorra elébe járult a politikus, a tudós, művész, színész, író, katona, munkás, földmives, az ifjú, hogy tanúságot tegyen arról, hogy Petőfi Sándor valóban nem egyes társadalmi osztályoké, liánéin az egész osztatlan magyar nemzet írok kincse. Petőfi magasztalásától. voltak visszharigosan a legelső* magyar palota kupolacsarnokának pompázó falai s c gyönyörű és szárnyaló ünnepség szemléletére mintegy sugárzó bizalmat és reménységet keltve, fölujultak lelkűnkben Petőfi nagy kortársának, a magyar géniusz másik íriásának szavai; Nép, mely nagyol, magasztost így magasztal, Van abban élni hit, jog és erő. Gyülekezés az ünnepélyre Már tiz órakor gyülekezni kezdtek az országházi Petőfi-ünnepségre a meghívottak. Fényes urak és hölgyek s egyszerű földmivesek, munkások, idős urak és pirosareu fiatalemberek siettek a parlament főlépcsőjén felfelé, disy.- ruhás rendőrök, alabárdos koronaőrök és csillogó köntösű huszárok, heroldok színes sorfala között. Már 11 órakor zsúfolásig^ megtelt az óriási terem, mintegy 4000 ember szorongott sít az e napra felállított Petőfi-szobor körül. A társadalom különböző ágainak _ kiválóságai úgyszólván teljes számmal megjelentek. Ott láttuk József, JQZ*£r>Ferenc, Albrecht kir. her- ^zeket. Aug - ''ófia, Izubénar Gabriella
