Petőfi gyüjtemény - B sorozat / 332-es doboz

minden lüktetése, kincse és drágasága az gész világé. Ez Petőfi nagysága. Ha Petőfi irjának fej fáját keresem, itt vagyunk mind- . Mvyian, ahány magyar, annyi élő fejfa, beiz: gyökerezve Petőfi eszme- és érzésvilágába, mely a szabad nagy magyar gondolatot élteti és táplálja bennünk, az ő leghatalmasabb érzését, a lángoló h'onszeretetet. Ez a Petőfi magyarsága.

A kormány hódolata

A nagyhatású megnyitó beszéd után a kormány nevében a hivatalos teendői miatt távollevő Bethlen István miniszterelnök helyett Rákovszky Iván tartott szárnyaló •beszédet.- — Petőfi forradalmár volt — mondta a

többi között — de akkor a nemzeti forradalmak korszakát éltük. Ma a társadalmi forradalmak időszakában, amikor a nemzeti érzés szembekerül a forradalmi érzéssel, Petőfi habozás nélkül a nemzeti érzés mellé állana. Petőfit nemzetközinek mondják azért, mert megtudta szólaltatni varázslatos igéivel a nagy emberi érzéseket. Az ö nemzetközisége, -melyet születése és származása példáz legjobban, abból áll, hogy magyarrá akart tenni mindent, amely idegen és elfordult attól a. nemzetköziségtől, amely idegenné akarja fenni azt, ami magyar. Ebijen az elhagyott magyar hazában azt látjuk, hogy szentségtörő kezek Petőfi bonszerelméhez is hozzá akarnak nyúlni, hogy eloltsák annak lángját. Nekünk kötelességünk, hogy Petőfi hon- szerelmét megvédelmezzük minden támadással szemben, éppen úgy, mint az ő példája szerint élni, halni a magyarságért.

A honvédség hódolata

A hosszantartó lelkes éljenzés csillapod- íaval vitéz Nagy Pál honvédfőparancsnok szólott a katonák nevében.

— Midőn a föld kerekségének minden kulturhelyén a virágokat Petőfi emlékére fonják koszorúba, — mondta a többi között - a magyar honvédség ciprus- és babér-ágát hozom az örök életbe bevonult diadalmas nagy Petőfinek, aki egészen a miénk, magyar honvédeké. Hiszen Petőfi zengte: A hazá- •Vrt halni legnagyobb boldogság ezen a vilá- <'im. > • :

A tudomány és irodalom hódolata

A beszédet követő hosszú tapsok után He rezeg Ferenc tolmácsolta a tudomány, irodalom és sajtó hódolatát.- Annyira magyar Petőfi, — mondta többek között — hogy gyakran nem is egy ember. hanem a daloló anyaföld hangját véljük hallani. Miuden versszak a nemzet imádsága. A költő pap, de Petőfi nem Apol’ó, hanem Dionysos isten papja. Ö az élet italától mámorosán követi utján az istenséget. A világ neki nem művészi látványosság, hanem véres és tüzes valóság. Ö nem fékezi meg az életet, mint az állatidomitó, hanem táncol jele, mint a katona. Ö az ólet katonája. Az

ember neki nem modellje, hanem testvére. Neki testvére mindenki, aki küzd, szenved és remél. Az ö költészete nem a müveit osztályok nemes szórakozása, hanem ennél mélyebb, szomorúbb és megrázóbb valami: egy nemzet imádsága, amely a sötét földről a csillagos egek felé tör. Szerelmi dalaiért megérdemelné, hogy minden magyar asszony a szivébe zárja emlékét. Elment meghalni a hazáért. Ezért megérdemli, hogy minden ! magyar férfi a szivébe zárja emlékét.

A művészet hódolata

Herezeg Ferenc lelkes és szűnni nem akaró éljenzéssel fogadott beszéde után P. Márkus Emilia Petődnek „A ledőlt szobor“ cimü versét szavalta el ragyogó művészettel és megrendítő erővel. Könnyes szemmel, kipirult orcával hallgatta a közönség a gyönyörű szavalatot s viharos ovációban részesítette a Nemzeti Színház büszkeségét.

Lovász János nemzetgyűlési képviselő a gazdák és földmívesek nevében beszélt szépen és lelkesen. Petőfi szellemének munkáló erejétől mindnyájunkban lobog akarat, hogy amit elraboltak tőlünk, azt visszaszerezzük.

— A magyár nép lelke kiált akkor, amikor azt mondom, hogy csak áldani tudjuk azt a bölcsőt, mely magyarrá ringatott.

Horváth Gergely vasmunkás a munkásul nevében beszélt. Petőfiben testvérét' ünnepi: a munkásság. Ünnepélyes fogadalmat tett s munkásság nevében, hogy Petőfi hazaszereie lében fogják edzeni lelkűket s Magyaron szagért minden osztállyal összefogva fogna! sikra-szállni.

Az ifjúság nevében Nagy Iván, a MEFHOSz elnöke mondott lelkes beszédet húszezer magyar diák rajongó hódolatává köszöntve Petőfi szellemét.

Pékár Gyula, a Petőfi-Társaság elnöke a zárszó keretében áldozott utolsónak Petői nagyságának.

— Nincs sir ja — mondta többi között —- de talán Isten akarata ez is, hogy igy az égés: magyar haza Petőfi sírja legyen. Petőfi jó solta: „Élni fogsz hazám“... és mi*-kiszűrd Petőfiben.

A felejthetetlen, megkapó ünnep a Him húsz énekével végződött, melyei a Budái Da lárda zengett el. t ( Kiskunfélegyháza küldöttsége a kormányzónál

A kiskuní'ólegyházaiak ötven főnyi kiil döttsége, mely dr. Szerelemhegyi Károly ny polgármester vezetésével vasárnap reggel érke zett- a fővárosba, délelőtt fél 10 órakor tisztel gett a kormányzónál. A küldöttség vezetői meghívta a kormányzót a Kiskunfélegyházái március 15-cn tartandó országos Petőfi-ünncp ségre. A kormányzó meleg közvetlenséggel fo gadta a küldöttséget s megígérte, hogy ha csal halaszthatatlan állam ügyek vissza nem tartják meg fog jelenni a kiskupfélegybáz-ai Petőfi ünnepségen.

A küldöttség ezután részt vett . az ország- házban tartott Pctőfi-üunepségen, utána pedi; megkoszorúzta a nagy költő szobrát.

A Petőfi szimfónia

Hubay Jenő nagy Petöfi-szimfóniája. február 26-án kerül előadásra a Városi Színházban. Az előadás előkészületei már javában folynak,' Összeállították a 120 tagú zene-**és a 250 tagú énekkart; kiegészíti ezeket egy gyérre ' 'uí, melynek-tagjait a fővárosi iskolák növi oi közül fogja a rendezőbizottság kikeresni. A magánszólamokat Székely hidy Ferenc (Petőfi), Medelt Anna (Julia). Tihanyi Vilma (Céntus) és Venczell Béla (Halál), az Operaház művészei vállalták. A rendezőbizottság művészi kiállítású programmot ad ki, amely tartalmazni fogja Siklós Albert tanár tollából a szimfónia szakszerű ismertetését, valamint közli azt, a 12 költeményt., amelyet a szerző a műben felhasznált és amelyet a magánénekesek és a karok előadnak.. A szimfónia előadása nagyszabású zenei ünnepe lesz a Petőfi-centeuáriumnak. . . .

Petőfi-ünnepek ,

A német birodalmi egyletnek február 2-án délelőtt fél 11 órakor a Zeneakadémián tartandó matinéja» méltó helyet fog az országos- Petőfi- ünnepélyek között elfoglalni. Az ünnepi meg4 nyitót Ferenvzy Zoltán, a Petőfi-Társaság’ aí- elnöke. az emlékbeszédet dr. Landgráf László Petőfi-förditó mondja. Közreműködnek Grill Lola szavalatával, R. Bock Hilda, dr. Molnár Iliire és a néniét férfikar Petőfi-dal ok előadásával. — Vasárnap délelőtt a ThÖköly-uíi felsőkereskedelmi iskolában nagysikerű Petőfi-üm- nepélyt,'tartottak a következő niüsoifál: Csata- dal, előadta az énekkar, Stalpa Károly, tápár vezetésével. A tanári megnyitót tartottá Sassy N. Lajos tanár, Ifjúsági beszéd;;előadta Kovács Károly. Hunyadi László, szavalt?!. - Burghardt Sz. növendék. Befordultam a konyhára, énekelte az ifjúsági énekkar. Nagyhatású előadást (ártott Cavalloni I. tanár, aki Petőfi! méltatta. Szavaltak még Komlódy I. (Élet va^y halál), Farkas Gy. Szabolcsba Mihály költeményét (Petőfi lelke); Franki Árpád (Petőfi: Az őrült) és Kralicsek M. (Szeptember végén.) Az ünnepély végén az ifjúsági énekkar a Himnuszt énekelte.

Bihari Ákos a Nemzeti Színház tagjának rendezésével az egyetemi hallgatóság február 4-én délelőtt fél 11 órakor PetőfLünnepélyt rendez. Dr. Krüger Aladár Petőfi és a szülőháza, Petőfi szerelme és Petőfi és a Szabadságharc címmel szabad előadást tart. Az előadás keretébe beillesztett költeményeket Bajor Gizi, Abonyi Géza, Bihari Ákos és Kiss Ferenc szavalják. az énekbetéteket Hajdú Ilona. dr. .Krüger Aladárné és Nagy Izabella éneklik, a.'pénzkíséretet Noszeda Károly látja el. Az Operahá-z balletkara a táucbetétokel «ejti, melyekhez a zenét az egyetemi zenekar kdjá. Az .ünnepély jegyei az elővételben á Király Színház pénztáránál, az összes jegyirodákban és a rendezőség irodájában (VI., Podmaniczky-utca 45,, I. em. 7t)l telefon 28—34), naponta 12—2-ig kaphatók.

Megszállott területen

Az érsekujvári keresztény egyetemi és főiskolai hallgatók az Arany Oroszlán-szálló nagytermében a Pctőfi-centenárium alkalmából Petőfi-báit rendeztek. Ez alkalomma] szilire került Géevj István és Szávuy Gyula „Petőfi“ c. szinjátéka. A bevételt, a szegénysorén egyetemi hallgatók javára fordították:.

Lipcsében

Január 18-án Szászország fővárosa', Lipcse ünnepelte Petőfit. Az ottani „Panliner" dalosi Szép a következetesség és a tudomáuyos ala- i posság*, de ha valaki nem tudja a saját logikáját gyakorlatilag megindokolni, jobb, ha papíron marad.

Pfitzner tekintélyes tudásával a Schumann által képviselt romantikus irány utolso 'mohikánjainak egyike, akinek 3 hárdja azonban már I nem elég erős ahhoz, hogy a„Futurisiengeíahr*' (1917-ben Busoni ellen kiadott röpirata) elleni hatással suhogtassa. Ettől nem fog megijedni a gyermek, a „szabadén, a levegőben lebegő gyermek“, ahogy Busoni a jövő zenéjét a forma kötelékeitől megszabadított állapotában nevezi.

A tegnapi hangverseny másik újdonsága Borlkicvic Szergej Eduardovics, Berlinben élő orosz zeneszerzőnek gordonkára és zenekarra írott versenymüve volt. Szláv temperamentum, van néhány meleg gondolata is. Egyénisége nem erős és a mü egyes képeiből a szerves egy^ ség hiányzik, jelentősebb vonalak nélkül, kissé lazán építette fel, de postikus, finom részletek akadnak benne. A szerző és a tolmácsoló vendég között van valami belső, művészi rokonlelkü- ség. Grümmer Pál (már többször járt nálunk) nem hiába választotta. ezt a darabot tegnapi műsorául. Ö sem tartozik a keményen körvona- lozható egyéniségek közé.. Hol a szelíd melancholia, hol a szlávos szentimentalizmus felé hajlik. Puha, bársonyos a tónusa, kellemes temperáltság jellemzi,: Igen rokonszenves, kamaramuzsikus finomságokkal teli a játéka, ha nincs is magávalragadó erő és lendület a keze- vonásában. Tetszett a . közönségre1’.

A hivatalos műsoron Hubán Jenő II. szimfóniája után is oda volt nyomtatva az izgató: „először“. Tévedés. A háború első évében, amikor Hubay Jenő megírta, „1914“ címmel már előadták a Vigadóban. Ugyan nem a filharmonikusok, az igaz, hanem egy alkalmi

fásának a szellemiek térén ez volt a lególsí megnyilvánulása. Ma, faji kultúránk reinkar nációja idején különösen érdekes ennek a mü nek a szemlélete, mint minden olyan kulturális értéké, amely a magyarság sorsdöntő napjainál belső lüktetését, állandó robbanásra kész, izgá toil feszültségét művészi eszközökkel meg örökíti az utókor számára. 1

Hubay Jenő egyike a legreagensfebb' ke délyeknek. Alkotó Szellemét korának - neve zetesebb mozzanatai mindig friss tevékeny ségre ösztönzik s az utolsó évek . szellem mozgalmait irányító tényeknek majdnem mind egyikéhez kapcsolódik egy-egy. ópuszd. Itt var például Dantei-szimfóniája s a közeljövőbei előadásra kerülő Petőfi-szimfónia. Háború: szimfóniája (az utolsó tételt a Gotterhalte ki hagyásával részben átdolgozta), amelyet annul idején osztatlan elisrneréssél fogadott a közön ség és a sajtó, belső tartalom és külsőségek difi gában is mögötte ’áll a Dante-szimfóniáiiak Ma már kissé terjengősnek és 'bombasztikus nak érezzük; az egészséges modern szellem amely a Danteban meg-megcsillan, itt alig ihu tatkozik.

A műsor összes újdonságaival líörülbeíü egyenlő érdekességet jelenteti az a tény. bogi a zenekar (a Hubay-szimfóniát kivéve, amelye az illusztris sr .:ö vezé '.ve 1 n ey ■' N- *'a és lendülettel, .vláder Rezső operaigazgató lce zére volt biz-. • Kerner István megbetegedett Hogy nagyobb baj nem történt, nemcsak a ze nekar érdeme. A taktust jól kiiitögette az érdé mes zeneveterán is, azt meg kell adni, ha többe nem is. Nem volna azonban igazságos teljes*' neki tulajdonítani a hangverseny kissé lezih kent színvonalát. Unalmas importált külfök muzsika helyett bizony inkább még egy mag' újdonsággal kedveskedhettek' volna a közöm <?’■. fF

s? sHrdi'afek' ti tegnapi egtétt' v*3ióK£;

mm . filhanuóníai Hangverseny

„.uupotenz uer moaernemuusiKastctiK. ma 1 a cime, ha jól eméészorn. i?», z érdekes, különösen a zenei „ma"-isíák és holna- i posok részérói itesory Következetességgel tá- I madott müvének. Azért említem meg, mert a 1i benne megindított »auiroebane végierszetnlélése 11 annyira felfokozta, kíváncsiságomat, hogy teg- ! nap bemutatott müvének (előjáték Kleist „Das t K ötéhen von Heilbronn“ cimü darabjához) első j üteméig nem is bírtam szabadulni tőle. Csak 1 az első pár hangzat szabadított meg szerencsésen. Az utolsó akkordok elém állították ismét i azt a képei, amely szórványosán ismert müvei < nyomán akaratlanul alakult ki előttem. A ze- i nemfivészet csakúgy, mint á halandó emberi- ’ ség minden szellemi törekvése állandó torony- 1 építés. Százan és ezren építenek rajta. Mind- ‘ egyik az égig akarja, hogy érjen, dolgozik 1 iuaszakadtáig. És a torony mégis örökké befő- j jezetlen marad, mert az érőtök r - ’ - 1

más nyelvét, mindegyik más irányban rakja 1 egymásra a köveket. A művészeti ilkotás Örök 1 tragikuma. Pfitznetr is ott szorgoskodik az ópi- ! tők sorában. Irt egy pár operát (Rose von ■ • Liebesaarten, A szegény nemik, aztán Pa- í lestriva címen egy nagyszabású drámai költe- 'j ményt, kamaramüveket stb.), egyik legkomolyabb és sokoldalúbb mestere a német zene- . művészetnek. De hiába, nem vette észre, hogy ! az együttépitők közül sokan, a torony másik oldalán, már jóval magasabbra jutottak nála. Nem érti Mahlert, fejcsóválva, kétkedéssel ball- i .«útja Strauss Richard szavát is.

A „Kätchen von Heilbronn“ előjátéka szá- ■ xaz, unalmas nénié* szobatudós munkája. Témái .'Jnpdtak, xéTsrrgé -k. jelet11életek: lyjk, fejépj•Éten Múrryzik t -g^JinsssáeV«SW bog'.'»,*