Petőfi gyüjtemény - B sorozat / 332-es doboz
Budapest 1920. t Előfizetési árak: tUgredirre ________ 560 K — J M gr bin ............ 200 „ —„ K WSldre u előQzotéai ár kétszeresét számítjuk. Bgyesszám ára Budapesten, vidéken és pályaudvarokon 10 korona. Ausztriában hétköznap és vasárnap 1000 osztrák korona. lelenik ünnep utáni napok '^vételével minden nap. Vauié kiAra 10 korona. XX. évfolyam. 236. szám. SZERKES2 Budapest, Rákóczl-nt 54L i Telefon > József 13-36. József 122-56 KIADÓHIVATAL: Budapest, Kábóczi-ut 54. sa. Telefon: József 13-35, József 16-26, J ózsef 122-56. FIÓKKIADÓHÍVATA..: Budapest, Erzsóbet-körut 43. ROVÁS. "M népszövetségi egyesületek uniója kisebb- osztályának elnöke szívesen látott vendé- lesz s vizsgálódásainak, hogyan bánnak szerbbel, tóttal, némettel, románnal, a leg- _yobb lelki nyugalommal nézhetünk elébe. Más azonban, hogy a népszövetség vizsgálódása hoz- siet elsősorban, ahol minden rendben van s ínéin oda, ahol semmi sincs rendbem Nem a mae szerb, tót stb. jajszava hangozza be a vilá- anem a cseh, román és szerb magyaré. Nem k fontos a kisebbségek védelme, ahol meg íanem ott, ahol ezt a trianoni passzust csúffá fiteszik. L , . • Ha valóban békét, konszolidációt, nyugalmas özéputon haladást óhajt a kormány, akkor kár az ellenzéki bioknak azt az interpretációját kiléssel mellőzni, melyet Rassay Károly adott cikkében. Támogatást ajánl fel a kor- a normális viszonyok helyreállítására t«8 segítséget a túlzások elleni küzdelemben. Jól ítudjuk, hogy ezt az általánosságot nem lehet spe- ■eiálizálás nélkül elfogadni, de hát specializálni kellene, szóba állni vele s mindenesetre próbára tenni, jelenti-e ez az ajánlat a nyugalmat legalább /az egyik oldal felé. ■ rAzt a játékot, hogy. az ellenzék annyiszor SSeaeeMvatja a nemzetgyűlést, ahányszor a kor- jmány elnapolja, — reméljük, mégsem fogják folyatatod. Amellett, hogy játék, felpaprikázza az is felpaprikázott kedélyeket anélkül, hogy célt szolgálna. Az első összehívás értmert csakugyan van egy és más szóbahozni A többi? Nem hinnők, hogy ők maguk ko- meg tudnák okolni. I * * * S Petőfi. I Születésének századik évfordulója nemzeti | ,‘Luuop s ünnepségek egész sora fogja ezt doku- ’ ‘mentalni. Hogy hogyan, kritikát provokál, a kri- 'iika ellenben ünneprontás lenne. Tehát mellőzzük. Egyet azonban a költőóriás művészi és nemzeti jelentőségének kisebbítése nélkül el nem hallgathatunk. Az októberi forradalmi világ lefoglalta magának mint forradalmárt és szorgalmasan citálta az Akasszátok fel a királyokat cimü verset. Kun Béla világa megtette a kommunizmus költőjének s a világszabadságot szavalgatta belőle. Most megteszik a ma hatalmon levők faj- yédelmi költőnek s mivelhogy Pelőfi mégis szláv eredetű, egészen különös logikai ugrásokkal és ja nemzeti szóval helyettesítvén a faji fogalmat, meglehetősen kegyeletien erőlködéssel az ő korszakuk költőjévé politizálják. Az utóbbi kísérlet nem méltóbb a két előzőnél la Petőfi nagyságához. Valahogyan a kegyeletnek és tiszteletnek, no meg a nemzeti büszkeségnek meg kellene tennie ma is a történelmi igazságnak t&zú az engedményt, hogy Petőfi először a saját korának volt a költője, másodszor, hogy sejtelme sem volt sem az oktobrizmusról. sem a bolseviz- mnsról. sem a faj-tód clmizmusról. Harmadszor pedig, hogy mint saját korának a költője, inkar- natns kobzosa annak a nemzeti összes tartalomnak, mely korában a magyar nemzetet telitette s a népek sorában a magyar nemzetet a többiektől megkülönböztette s azt azok sorába méltóan beillesztette. Forradalmi «volt és nem forradalmár, mert uj lelkesedést fejezett ki a régivel szemben. De ahogy a magyar szabadságharc nem volt forradalom, dalnoka, harcosa és vértanúja sem volt forradalmár. A világszabadságévt lelkesedett, a nép dalnoka volt. de nem proletár alapon, hanem a szó legnemesebb értelmében vett humanizmus alapján, ahogy ez a Rousseau-k, Voltaire-ek gondolatvilágából kiépült. Ne legyenek elnyomott emberek, földhöz ragadt jobbágyok, földönfutó sebonnaiak, ne legyen a nemesség oklevél, mely haszontalan életre jogosít. Azt az egyenlőséget követelte a magyar nép számára, melyet Európa népei már kivívtak s világszabadsága távol volt a nemzetköziségtől, mert az egyenlőségre szert tett magyar népet mint magyar nemzetet sorozta S világszabadságban részes többi nemzetek mellé. Fajiság? Erről akkoriban nem volt szó. Ö maga nem gondolt vele, költészete pedig magyar rajongás, a magyar természetből fakadó specifikusan magyar lelkesség, mélabu és dévajság volt. Természetimádása a magyar tájak lelkét ismerte meg és tükrözte vissza, érzelmei, szerelmei úgy nyilatkoztak meg, ahogy magyar lélek érzelme, szerelme egyedül megnyilatkozhatik, semmi más nemzetbeliéhez nem hasonlóan. De szláv vér folyt ereiben, mikor a magyar szón felnövekedve úgy dalolt, hogy a magyarság géniusza a maga hangjára. és lelkére ismert benne. Ez ennek a magyar géniusznak a világon talán egyedül álló mindenhatósága, hogy véren, származáson diadalmaskodva a magáévá tud tenni mindenkit, aki bűvös ;Es ja/géniusz tette - magyarrá- *Szent István németjeit, franciáit, az Anjouk olaszait, a kunokat, a szlávokat, a svábokat, a horvátokat, akik most magyarok, teljesen olyanok, mint a származásukra nézve is magyarok. Petőfi is tudott az ő szláv véréről, de fejbevágott volna mindenkit, aki megtagadta volna magyarságát s szláv költőnek tette volna meg, alki magyar nyelven ir verseket. A múlt század első felének' Magyarországa volt az övé s a költőnek a halhatatlansága éppen onnan való, hogy az idők védtelenében helyet Mert az akkori Magyarország a maradandóság erejét és erényeit bírta magában. S maradan- dóság a sorsa Magyarországnak azért, mert magyarnak tudja megtartani, aki annak született s magyarrá tudja tenni, aki valamikor idegen volt. A múló politikai lázak hullámai nyaldoshatják szobra talapzatát, de egyetemes jelentőségéhez, világraszóló nagyságához fel nem érnek. Petőfi születése ünnepe volna a nemzetnek, ha bármiféle politikai divat járna. Hagyják hát békén ezt a nagyságot a múló mának kicsinyes mértékével.
